Ennek egyrészt a kereslet koronavírus-járvány miatti csökkenése az oka, másrészt a munkaerőhiány, ugyanis a spárgabetakarítás 80 ezer fős külföldi munkaerőkeretéből csak 39 ezer idénymunkás érkezett meg, harmadszor pedig az, hogy az éttermek hetekig nem fogadhattak vendéget a járvány miatt. A gyümölcs- és zöldségtermelők ugyancsak erősen idénymunkásokra vannak utalva, vagyis feltételezhető, hogy ők is a megszokottnál kevesebb termést tudnak betakarítani.
A gabonatermesztők helyzete egyszerűbb, mert náluk nagyfokú a gépesítettség. Az ő esetükben az időjárás alakulása határozza meg a leginkább a termést.
Joachim Rukwied, a DBV elnöke elmondta, hogy a német gabonatermelést nagy regionális különbségek jellemzik, ugyanakkor a száraz tavaszi időjárás után az elmúlt hetekben hullott csapadék mindenhol jótékonyan befolyásolta a termés várható mennyiségét. A nyári hónapok döntőek lesznek az őszi kultúrák számára: minél több csapadékra lenne szükségük, mert a talajokban már nincs víztartalék.
A csapadékra „állattartó üzemeinknek is sürgősen szüksége lenne, hogy elegendő takarmányt tudjanak felhalmozni ” – tette hozzá a DBV elnöke.
Németországban idén 6,2 millió hektáron termelnek gabonát, ami csaknem 3 százalékkal kisebb a tavalyi területnél. Ezen belül őszi búzát 2,84 millió hektáron vetettek, ami 215 ezer hektárral,
7 százalékkal marad el az 1 évvel ezelőttitől. Az őszi káposztarepce termőterülete viszont 100 ezer hektárral 953 ezer hektárra növekedett, bár még mindig elmarad a 2015 és 2019 közötti
1,2 millió hektáros átlagtól. A repce termését kártevők tizedelték meg, amivel sokat rontottak a termelők jövedelmezőségén.