Back to top

Túl a féltávon a Zempléni Erdei Vándortábor

Idén eddig már 14 csapat járta be az Erdei Vándortábor Program ÉSZAKERDŐ Zrt. által szervezett Zempléni útvonalát. A csoportok többsége Budapestről, Pest megyéből, valamint az Alföld keleti részéről érkezett.

A lelkes táborozók a Zempléni-hegységben eltöltött egy hét alatt számos kilátópontra eljuthatnak, ahol az eléjük terülő csodálatos panorámában gyönyörködhetnek. Ezek a helyek a hegyvidék különböző arcait mutatják meg: a környező, erdővel borított hegyektől kezdve a Hegyközi-medencén át a Cserehát dombvidéke is a szemük elé tárul.

A gyerekek és felnőttek számára is az egyik legérdekesebb rendezvény az utánkeresők tevékenységét bemutató vadászkutyás program, ahol érdekességeket tudhatnak meg a vadász hivatásról is.

Sok csoport készül éjszakai túrával, ahol próbára tehetik bátorságukat, megtapasztalhatják, hogy sötétben is milyen jól lehet látni. Szintén sokan vállalkoztak a koránkelésre is, hogy a Kerek-kő panorámáját a napfelkelte idején is megcsodálják.

Az eddigi tapasztalatok alapján a gyerekek közelebb kerülnek a természethez és élményekkel telve térnek haza. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. munkatársai abban bíznak, hogy akik egyszer „belekóstoltak” a vándortáborozásba, többször is meglátogatják valamelyik útvonalat és eljutnak a Zempléni-hegységbe is.

Az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Erdei Vándortábor Program idén már 9 útvonalán, több mint 4000 táborozó részvételével zajlik.

További részletek a Program honlapján és facebook oldalán.

 

Forrás: 
ÉSZAKERDŐ Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.