Back to top

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.

A Kelet-Szibériában található Batagaika-kráter kb. két kilométer hosszú, majdnem egy kilométer széles, egyik oldalán 85 méter mély szakadék van. A Batagaika termikus karszt, vagyis olyan földterület, amelyet a permafroszt, azaz az örökfagy olvadása alakított ki (olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van).

Mindez a klímaváltozás következménye.  A helyi jakutuk a furcsa geológiai képződményt a Pokol kapujának nevezik.

A Batagaika az 1960-as években kezdett kialakulni, miután a területén lévő erdőt kivágták. Ezt követően a föld megsüllyedt, és ez a folyamat napjaikban felgyorsult a hőmérséklet drasztikus emelkedésének következtében, azaz a Pokol kapuja egyre szélesebbre nyílik.

Az eredmény egyrészt páratlan természetes laboratórium a tudósok számára, akik meg akarják érteni az éghajlatváltozás által veszélyeztetett permafroszt környezetet.

Fotó: siberiantimes.com

A kráter falában lévő 70–80 méter széles fagyott állapotban lévő rétegek lehetővé teszik a tíz- vagy akár százezer évekre való visszatekintést is. Tavaly például egy 42 000 évvel ezelőtt élt csikót találtak a jégbe fagyva. A kezdeti kutatások azt mutatják, hogy a kráter alsó rétegeiben a fagy 650 000 évvel ezelőtti állapotában őrizte meg az üledéket.

A kráter szélei évente körülbelül 20–30 méterrel tágulnak. A szabadon maradt és időjárásnak kitett jégrétegek fokozatosan megolvadnak. A keletkező víz elpárolog vagy elfolyik, a talaj és az üledék - amelyet a jég tart meg, összeomlik.

Fotó: siberiantimes.com
A kráter tanulmányozása megmutatja a tudósoknak a globális felmelegedés permafosztra gyakorolt hatását.

Mivel az örökfagy keresztmetszete több százezer évet fog át, tanulmányozása segíthet a tudósoknak megérteni, hogyan reagált a korábbi természeti környezet az éghajlatváltozásokra.

Ez viszont megválaszolja azt kérdést, hogy milyen következményekkel jár az emberiség által előidézett globális felmelegedés.

A tudósokat aggasztja az örök fagy olvadása - és nem csak azért, mert ez egy fontos ökoszisztéma pusztulását és elvesztését jelenti. Hanem azért, mert az üvegházhatású gázok, beleértve a metánt is csapdába estek a jégrétegekben, most pedig a nagymértékű olvadás gázokat bocsát ki a légkörbe, ami tovább gyorsítja a globális felmelegedést.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit tegyünk vagy ne tegyünk medvetalálkozásokkor?

Országszerte egyre több helyről érkeznek hírek medveészlelésről. Bercel, Petőfibánya, Budapest XII. kerület, lehetne folytatni a sort, legutóbb például erdőjárók ismét medvét láttak a Mátrában. Nos, ahogy a székely mondás tartja: „A medve nem játék” – és tényleg nem az. Éppen ezért a Bükki Nemzeti Park összeállított listát, hogy miként viselkedjünk, ha medvével találkozunk.

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Megjelent az erdészeti csemetekertek gépbeszerzését célzó pályázati felhívás

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.

Ki lakik az óriások erdejében a lombok között?

Tíz méter magasan sétálhatunk az Óriások erdejében, különleges élőlényeket fürkészhetünk, és 20 km/óra sebességgel is száguldhatunk a spirálcsúszdán. Tériszonyosoknak ugyan nem való, ám babakocsival és kerekesszékkel is bejárható a 130 méter hosszú sétaösvény. Mindez idehaza vár minket.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Lila-hegyi kilátó

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

Tűzifavásárlás ésszel, nyáron, erdészettől!

Kifejezetten ajánlott hivatalos forrásból, erdőgazdaságoktól vásároljunk tűzifát, ugyanis ez garancia a minőségre, a visszakövethetőségre és a jogszabályoknak megfelelő adminisztrációra. Fontos kiemelni, hogy a tűzifa fenntartható gazdálkodásból származik, azaz a kivágott fák helyére csemeték kerülnek.

Népszerűek az akkumulátoros motorfűrészek

Az erdőgazdálkodók legfontosabb munkaeszköze a motorfűrész, és az eszközt a tájfenntartásban és a kommunális szolgáltatók is széles körben használják. Az utóbbi időben egyre több motorfűrészgyártó kínálatában jelennek meg környezetbarát elektromos változataik.