Back to top

Kipróbált gépek a szőlészetekbe

A gépbemutatók megritkulása közepette üde színfolt volt a július 24-én Balatonlelle-Rádpusztán, a Rád-Vin Kft. területén tartott Vititech 2020 gyakorlati szőlészeti gépbemutató. A tavaly indult Vititech-et a KITE Zrt. is nagyszerű kezdeményezésnek tartotta, így örömmel csatlakoztak hozzá. Bíznak benne, hogy a szervezőknek sikerült hagyományt teremteniük.

Napról napra szembesülnek a gazdák a kézi munkeerő hiányával, ráadásul nemcsak egyre nehezebb elegendő megbízható dolgozót találni, hanem sokszor az időjárás is a szőlőtermelők ellen dolgozik, és alig van idő a műveletek optimális időben való elvégzésére. Mindez abba az irányba hat, hogy minél több munkaműveletet gépesítsenek a gazdák. A megfelelő eszköz kiválasztása és működtetése alapos tervezést igényel, mert számos szempontot kell összeegyeztetni.

Vititech: ahol a szőlős gépek találkoznak
Fotó: Viniczai

– Évente legalább két-három szőlészeti gépbemutatót szervezünk, de van olyan szezon, amikor ennek a dupláját is – kezdte beszélgetésünket Olajos Sándor, a KITE termékmenedzsere. Időnként félbeszakította a gépek zúgása. A szakember elmondta, hogy ma már a szőlő termesztéstechnológiájának szinte minden lépése gépesíthető. Rádpusztára olyan eszközöket igyekeztek hozni, amelyek a szőlőtermesztés-technológia minél szélesebb spektrumát mutatják be.

Minden, a szezon során felmerülő problémára igyekeznek megoldást kínálni, például a talajműveléshez, növényvédelemhez, zöldmunkákhoz vagy éppen a betakarításhoz.

Az Orizzonti cég soraljművelőit forgalmazzák, amikből egy- és kétoldalast mutattak be a gyakorlatban. Az előbbi modell a kisebb területtel rendelkező termelőknek lehet megfelelő kisebb teljesítményével és kedvezőbb árával, a kétoldali a nagyobb teljesítményt igénylők számára megoldás. Ezeknek a gépeknek a legnagyobb előnye, hogy többféle művelőeszköz csatlakoztatható hozzájuk, tehát eszközhordó vázként is felfoghatók, amikre különböző elemeket lehet felszerelni. A csatlakoztatható eszközök közül népszerű a sarabolókapa, a forgóborona, a törzstisztító, a damilos vagy késes kasza, de emellett kínálnak hozzá nyitótárcsát és ekét is. Mindenki kiválaszthatja a szükséges eszközt.

A metszés után az a legnagyobb kérdés, hogy mit kezdjünk a levágott vesszőkkel. A Nobili céggel több mint 10 éve működik együtt a vállalat. A gyártó két fő termékcsoportja az ültetvénypermetezőké és a venyigezúzóké. Venyigezúzóik robusztusak, vastag lemezből készítik őket. Rotorjuk, az eszközök lelke, elektromosan kiegyensúlyozott. Aki ilyen precízen összerakott gépet vásárol, az hosszú távon számíthat a munkájára. Olajos Sándor elmondta, hogy mielőtt forgalmazni kezdenek egy gépet, előtte szeretik kipróbálni, tesztelni, hogy valójában mire képes. Különböző munkaszélességben forgalmazzák, és nemcsak ültetvényekbe ajánlják, hanem szántóföldi körülmények közé is.

A sorköz- és a soraljművelés gépi eszközök nélkül már elképzelhetetlen
Fotó: Viniczai

Légporlasztásos Nobili Ventis permetezőt is bemutattak, amiben nem fúvóka porlaszt, hanem Venturi-elven működik: az összeszűkülő csőben maga a levegő porlaszt. Így a szokásos 200 μm helyett akár 55-60 μm-es cseppeket lehet létrehozni, ami jobb fedettséget tesz lehetővé. Az axiálventilátoros rendszerekben a levegő mennyisége döntő, itt a levegő sebessége a meghatározó. Az apróbb cseppek miatt kevesebb permetlé is elég, alkalmanként és hektáronként akár 200-250 literrel végig lehet dolgozni a szezont; igaz, nagy melegben vagy szeles időben ugyanez hátrányt is jelenthet. Minél keskenyebbek a sorok, annál jobb a hatásfoka, és 3 méteresnél szélesebb sortávú ültetvénybe már nem ajánlják.

A szőlőtechnológiában az egyik legrégebbi beszállítójuk a Pellenc. A gyártó portfóliójából egy hajtásbefűzőt és egy levelezőgépet mutattak be Rádpusztán. A hajtásbefűzés igazán munkaigényes folyamat. A Pellenc gépe, más gyártók eszközeivel ellentétben, nem zsinórral kötöz. Le kell engedni az alsó huzalpárt, amit a gép felemel, hogy felhúzza vele a lombot, majd kapcsokkal fogja össze. Ezért a támberendezés esetében fontos, hogy legyen egy pár mozgó huzal. A traktoros joystick-kal irányítva tudja rányomni a kapcsot az oszlop előtt és után. A gép Multiviti vázára más eszközök is felszerelhetők, hajtásbefűzőn kívül csonkázó, levelező vagy előmetsző is helyet kaphat rajta. Mivel a csatlakozás hidraulikus és elektronikus gyorskapcsolókkal történik, ha már fent van a váz a traktoron, az eszközök cseréje csak pár percet vesz igénybe.

A Pellenc Soft Touch-nak nevezett lombleszívóját érzékelővel látták el, hogy ne a traktorosnak kelljen állítgatnia a lombozattól való távolságot, hanem a gép érzékelje, ha fürtökbe ütközik, és automatikusan visszahúzza a levelező fejet és folyamatosan követi a lombot. Az elválasztás hengerekkel történik, így olyan finoman szedi le a leveleket, mintha kézzel történt volna: a levelek egészben maradnak, és így hullanak a földre. A leszedendő levél mennyisége szabályozható, vagyis egy vegetációs időszakban többször is, a változó körülményeknek megfelelően lehet használni.

A legnagyobb bemutatott gép a kiállításon a Pellenc Optimum szüretelőkombájn, annak is legújabb, második szériája.

Amióta a ’90-es években megkezdték a gyártását, folyamatosan a minőségi szüret irányába fejlesztették. A Selectiv Process válogatórendszert 2008-ban mutatták be. A két részből álló bogyózó-válogató rendszer egyik fele a lineáris ujjas bogyózó, ahová az egész fürt bekerül, és ahol kíméletesen leválasztják a kocsányt a bogyótól. Az egész bogyókat szedi le. A másik rész egy dupla görgősor, ami a művelet elején le tudja választani a besült, apróbb szemeket és a kisebb szennyeződéseket, kidobja a levélnyelet, és csak a bogyót engedi tovább. A Selectiv Process rendszer használatakor észrevették, hogy jobban és szebben végzi a bogyózást, mint a borászatokban meglévő zúzó-bogyózó gépek.

A Pellenc Optimum egyedülálló minőségben szüretel
Fotó: Viniczai
„Általában a borászat területén jelennek meg az újítások, és ezt próbálják meg alkalmazni a szőlőkombájnokon”– mutatott rá Olajos Sándor. Viszont ebben az esetben a Pellenc szüretelőgépeiben jelent meg előbb ez a rendszer, ami olyan jónak bizonyult, hogy utóbb borászati eszközt csináltak belőle.

Tavaly Tokajban tartottak bemutatót, ami történelmi eseménynek számított: a borvidéken ekkor fordult meg szőlőkombájn először. A Pellenc munkája az ottani résztvevők számára is meggyőző volt.

A Pellenc nem csak síkvidéken állja meg a helyét, akár 35 százalékos meredekségű területen és 28-30 százalékos oldallejtőn is kiválóan dolgozik. Felhordószalagja egyedi kialakítású: lyukacsos. Ennek oka, hogy a bogyók 70-80 százaléka nem fürtként kerül a kombájnba. Ezek könnyedén átesnek a speciális szalagon, hogy egyből a tartályba kerüljenek. Tehát csak a maradék 20-30 százaléknak kell átmennie a tisztítóventilátoron, így egy nagyságrenddel kevesebbet kell megtisztítania. Az időben is megmutatkozik, hogy a szelektálás már a szalagon megkezdődik.

Az új szériához új típusú rázókarokat fejlesztettek ki, amelyeket új anyagból is készítenek, hogy még kevésbé sértsék fel a bogyókat. Emellett odafigyeltek arra, hogy minél egyszerűbb legyen a gép kezelése és karbantartása. Éppen ezért érintőképernyős vezérlő konzolt helyeztek el a fülkében, amelyen szöveg nélküli, innovatív piktogramok segítségével, rendkívül érthetően és egyszerűen lehet beállítani a szüretelés paramétereit. A beállított paraméterek fajtánként elmenthetők, így a következő szüretnél is alapul szolgálhatnak. Kiemelkedő a szőlőkombájn fordulékonysága, a következő soron „maga mellé” tud visszafordulni.

A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy egy szüretelőgép beállításával a munkaszervezés is megváltozik, és új típusú logisztikára lesz szükség. Egy 70-80 milliós gép nem állhat csak azért, mert nincsen szállítójármű, vagy nem várakozhat a szőlő a feldolgozó kapujában, mert nem tudják fogadni. A szállítókat és a borászatot fel kell készíteni, amihez rendszerben kell gondolkodni.

A szüretelőgépek az egyre elterjedtebb fém támrendszereket „szeretik”. A betonoszlopok „megeszik” a rázókarokat. A faoszlopos ültetvényekkel boldogul, de rendbe kell tenni őket, hiszen gyakoriak a megdőlt sorok. Az elkorhadt oszlopokat széttöri, a karókat kiszedheti a szőlőkombájn. Opcióként rendelhető a gép oszlopérzékelő rendszerrel, amivel be lehet állítani, hogy ahol oszlop van, ott teljesen leállítsa a szüretelést, szétnyissa a rázókarokat vagy csökkentse a rázás frekvenciáját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mennyiség helyett minőség

Örvendetes fejlemény, hogy a hazai borászatban a mennyiségi szemléletet felváltotta a minél jobb minőségre való törekvés. Hasonlóan fontos változás – és szintén nagy szükség volt rá –, hogy a borászok minél szélesebb kínálattal álljanak a vendégek és vásárlók rendelkezésére.

Kerti grillszezon után jöhet az asztali füstölés

A régi jó szalonnasütés mellett a kerti bográcsozás, grillezés, tárcsán sütés egyre népszerűbbé vált az utóbbi években. Sokan már az őszi téli időszakban is hódolnak e kerti-konyhai szenvedélyüknek. A füstölés még nem érte el ezen ételkészítési technikák népszerűségét, de valószínűleg ami késik, az nem múlik...

Trendek a folyóbor piacán

Manapság az export borok majdnem fele tartályban érkezik a rendeltetési helyére szerte a világban. Szakértők azt állítják, hogy a környezetünk és a fogyasztók egyaránt profitálnak belőle. Ma már a minőségre is figyelnek, akár díjnyertes borokat is találunk közöttük.

Úton a digitális forradalom felé

Az agrárium jelenét és jövőjét két tényező alakíthatja. Egyrészt az adatalapú digitális technológiák alkalmazása, másrészt a technológiai eszközök széles körű használata utat nyithat a robotikának és a mesterséges intelligencia agrárcélú felhasználásának. A koronavírus-járvány hatására ezek a fejlesztések most új lendületet vehetnek és felgyorsulhatnak.

Minden öt évnél idősebb permetezőgépet vizsgáztatni kell!

A NÉBIH, honlapján felhívja minden géptulajdonos figyelmét, hogy mielőbb jelentse be növényvédő gépét felülvizsgálatra valamelyik állomáshoz, hogy jogszerűen használhassa azokat! Az idei esztendőtől már minden öt évnél idősebb permetezőgépet vizsgáztatni kell, hogy növényvédelmi munkát végezhessen, amit a 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet 35. § (12) is rögzít.

Az érő fürtök vámszedői

A zsendülő fürtök általában már nem fertőződnek meg a gombás betegségektől, a szürkepenészt kivéve. Más, jóval nagyobb károsítók leselkednek rájuk. A seregély kártételének problémája valószínűleg egyidős a szőlőtermesztés kezdetével.

Új traktorcsalád a piacon

A Massey Fergu­son a közelmúltban mutatta be új traktorszériá­ját. Az MF 4700 M trak­torcsalád mind­három tagját há­­­romhengeres, 3,3 literes Stage V normás Agco Power All-in One füstgázkezelésű motor működteti.

89 éves korában elhunyt id. Légli Ottó, a Balatonboglári Állami Gazdaság volt szőlésze, ágazatvezetője

Bérbaltaváron született, Szombathelyen gyerekeskedett, s innen került kacskaringókkal Balatonboglárra. A kertészeti szakma alapjait Szombathelyen sajátította el. Járt a Kertészeti Egyetemre, dolgozott faiskolában, kertészetben, volt gépállomási agronómus és szeszfőzde vezető.

Itt az ideje az őszi lemosó permetezésnek – Növényvédelmi előrejelzés 42. hét

Ebben az időszakban az almán és a körtén a mind komolyabb méreteket öltő monília a legnagyobb gond, távolítsuk el a beteg gyümölcsöket, ne adhassák tovább a fertőzést. Ahol pedig már nincs termés a fákon, tőkéken – meggy, cseresznye, szőlő –, ott legjobb, ha mihamarabb elvégezzük az őszi lemosó permetezést.

Miről ír a Magyar Mezőgazdaság ezen a héten?

Lapunk e heti számában zárjuk a 33. Bábolnai Gazdanapokról szóló tudósításunkat, azonkívül megtalálják benne a Halászati Lapok októberi számát. Háromoldalas elemzést közlünk az osztatlan közös földtulajdon felszámolásáról, az első félév magyar agrár-külkereskedelméről, tudósítást olvashatnak a GK Kht. szója- és napraforgó-fajtabemutatójáról és a KITE Zrt. jövő évi kukoricaajánlatáról.