Back to top

Kipróbált gépek a szőlészetekbe

A gépbemutatók megritkulása közepette üde színfolt volt a július 24-én Balatonlelle-Rádpusztán, a Rád-Vin Kft. területén tartott Vititech 2020 gyakorlati szőlészeti gépbemutató. A tavaly indult Vititech-et a KITE Zrt. is nagyszerű kezdeményezésnek tartotta, így örömmel csatlakoztak hozzá. Bíznak benne, hogy a szervezőknek sikerült hagyományt teremteniük.

Napról napra szembesülnek a gazdák a kézi munkeerő hiányával, ráadásul nemcsak egyre nehezebb elegendő megbízható dolgozót találni, hanem sokszor az időjárás is a szőlőtermelők ellen dolgozik, és alig van idő a műveletek optimális időben való elvégzésére. Mindez abba az irányba hat, hogy minél több munkaműveletet gépesítsenek a gazdák. A megfelelő eszköz kiválasztása és működtetése alapos tervezést igényel, mert számos szempontot kell összeegyeztetni.

Vititech: ahol a szőlős gépek találkoznak
Fotó: Viniczai

– Évente legalább két-három szőlészeti gépbemutatót szervezünk, de van olyan szezon, amikor ennek a dupláját is – kezdte beszélgetésünket Olajos Sándor, a KITE termékmenedzsere. Időnként félbeszakította a gépek zúgása. A szakember elmondta, hogy ma már a szőlő termesztéstechnológiájának szinte minden lépése gépesíthető. Rádpusztára olyan eszközöket igyekeztek hozni, amelyek a szőlőtermesztés-technológia minél szélesebb spektrumát mutatják be.

Minden, a szezon során felmerülő problémára igyekeznek megoldást kínálni, például a talajműveléshez, növényvédelemhez, zöldmunkákhoz vagy éppen a betakarításhoz.

Az Orizzonti cég soraljművelőit forgalmazzák, amikből egy- és kétoldalast mutattak be a gyakorlatban. Az előbbi modell a kisebb területtel rendelkező termelőknek lehet megfelelő kisebb teljesítményével és kedvezőbb árával, a kétoldali a nagyobb teljesítményt igénylők számára megoldás. Ezeknek a gépeknek a legnagyobb előnye, hogy többféle művelőeszköz csatlakoztatható hozzájuk, tehát eszközhordó vázként is felfoghatók, amikre különböző elemeket lehet felszerelni. A csatlakoztatható eszközök közül népszerű a sarabolókapa, a forgóborona, a törzstisztító, a damilos vagy késes kasza, de emellett kínálnak hozzá nyitótárcsát és ekét is. Mindenki kiválaszthatja a szükséges eszközt.

A metszés után az a legnagyobb kérdés, hogy mit kezdjünk a levágott vesszőkkel. A Nobili céggel több mint 10 éve működik együtt a vállalat. A gyártó két fő termékcsoportja az ültetvénypermetezőké és a venyigezúzóké. Venyigezúzóik robusztusak, vastag lemezből készítik őket. Rotorjuk, az eszközök lelke, elektromosan kiegyensúlyozott. Aki ilyen precízen összerakott gépet vásárol, az hosszú távon számíthat a munkájára. Olajos Sándor elmondta, hogy mielőtt forgalmazni kezdenek egy gépet, előtte szeretik kipróbálni, tesztelni, hogy valójában mire képes. Különböző munkaszélességben forgalmazzák, és nemcsak ültetvényekbe ajánlják, hanem szántóföldi körülmények közé is.

A sorköz- és a soraljművelés gépi eszközök nélkül már elképzelhetetlen
Fotó: Viniczai

Légporlasztásos Nobili Ventis permetezőt is bemutattak, amiben nem fúvóka porlaszt, hanem Venturi-elven működik: az összeszűkülő csőben maga a levegő porlaszt. Így a szokásos 200 μm helyett akár 55-60 μm-es cseppeket lehet létrehozni, ami jobb fedettséget tesz lehetővé. Az axiálventilátoros rendszerekben a levegő mennyisége döntő, itt a levegő sebessége a meghatározó. Az apróbb cseppek miatt kevesebb permetlé is elég, alkalmanként és hektáronként akár 200-250 literrel végig lehet dolgozni a szezont; igaz, nagy melegben vagy szeles időben ugyanez hátrányt is jelenthet. Minél keskenyebbek a sorok, annál jobb a hatásfoka, és 3 méteresnél szélesebb sortávú ültetvénybe már nem ajánlják.

A szőlőtechnológiában az egyik legrégebbi beszállítójuk a Pellenc. A gyártó portfóliójából egy hajtásbefűzőt és egy levelezőgépet mutattak be Rádpusztán. A hajtásbefűzés igazán munkaigényes folyamat. A Pellenc gépe, más gyártók eszközeivel ellentétben, nem zsinórral kötöz. Le kell engedni az alsó huzalpárt, amit a gép felemel, hogy felhúzza vele a lombot, majd kapcsokkal fogja össze. Ezért a támberendezés esetében fontos, hogy legyen egy pár mozgó huzal. A traktoros joystick-kal irányítva tudja rányomni a kapcsot az oszlop előtt és után. A gép Multiviti vázára más eszközök is felszerelhetők, hajtásbefűzőn kívül csonkázó, levelező vagy előmetsző is helyet kaphat rajta. Mivel a csatlakozás hidraulikus és elektronikus gyorskapcsolókkal történik, ha már fent van a váz a traktoron, az eszközök cseréje csak pár percet vesz igénybe.

A Pellenc Soft Touch-nak nevezett lombleszívóját érzékelővel látták el, hogy ne a traktorosnak kelljen állítgatnia a lombozattól való távolságot, hanem a gép érzékelje, ha fürtökbe ütközik, és automatikusan visszahúzza a levelező fejet és folyamatosan követi a lombot. Az elválasztás hengerekkel történik, így olyan finoman szedi le a leveleket, mintha kézzel történt volna: a levelek egészben maradnak, és így hullanak a földre. A leszedendő levél mennyisége szabályozható, vagyis egy vegetációs időszakban többször is, a változó körülményeknek megfelelően lehet használni.

A legnagyobb bemutatott gép a kiállításon a Pellenc Optimum szüretelőkombájn, annak is legújabb, második szériája.

Amióta a ’90-es években megkezdték a gyártását, folyamatosan a minőségi szüret irányába fejlesztették. A Selectiv Process válogatórendszert 2008-ban mutatták be. A két részből álló bogyózó-válogató rendszer egyik fele a lineáris ujjas bogyózó, ahová az egész fürt bekerül, és ahol kíméletesen leválasztják a kocsányt a bogyótól. Az egész bogyókat szedi le. A másik rész egy dupla görgősor, ami a művelet elején le tudja választani a besült, apróbb szemeket és a kisebb szennyeződéseket, kidobja a levélnyelet, és csak a bogyót engedi tovább. A Selectiv Process rendszer használatakor észrevették, hogy jobban és szebben végzi a bogyózást, mint a borászatokban meglévő zúzó-bogyózó gépek.

A Pellenc Optimum egyedülálló minőségben szüretel
Fotó: Viniczai
„Általában a borászat területén jelennek meg az újítások, és ezt próbálják meg alkalmazni a szőlőkombájnokon”– mutatott rá Olajos Sándor. Viszont ebben az esetben a Pellenc szüretelőgépeiben jelent meg előbb ez a rendszer, ami olyan jónak bizonyult, hogy utóbb borászati eszközt csináltak belőle.

Tavaly Tokajban tartottak bemutatót, ami történelmi eseménynek számított: a borvidéken ekkor fordult meg szőlőkombájn először. A Pellenc munkája az ottani résztvevők számára is meggyőző volt.

A Pellenc nem csak síkvidéken állja meg a helyét, akár 35 százalékos meredekségű területen és 28-30 százalékos oldallejtőn is kiválóan dolgozik. Felhordószalagja egyedi kialakítású: lyukacsos. Ennek oka, hogy a bogyók 70-80 százaléka nem fürtként kerül a kombájnba. Ezek könnyedén átesnek a speciális szalagon, hogy egyből a tartályba kerüljenek. Tehát csak a maradék 20-30 százaléknak kell átmennie a tisztítóventilátoron, így egy nagyságrenddel kevesebbet kell megtisztítania. Az időben is megmutatkozik, hogy a szelektálás már a szalagon megkezdődik.

Az új szériához új típusú rázókarokat fejlesztettek ki, amelyeket új anyagból is készítenek, hogy még kevésbé sértsék fel a bogyókat. Emellett odafigyeltek arra, hogy minél egyszerűbb legyen a gép kezelése és karbantartása. Éppen ezért érintőképernyős vezérlő konzolt helyeztek el a fülkében, amelyen szöveg nélküli, innovatív piktogramok segítségével, rendkívül érthetően és egyszerűen lehet beállítani a szüretelés paramétereit. A beállított paraméterek fajtánként elmenthetők, így a következő szüretnél is alapul szolgálhatnak. Kiemelkedő a szőlőkombájn fordulékonysága, a következő soron „maga mellé” tud visszafordulni.

A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy egy szüretelőgép beállításával a munkaszervezés is megváltozik, és új típusú logisztikára lesz szükség. Egy 70-80 milliós gép nem állhat csak azért, mert nincsen szállítójármű, vagy nem várakozhat a szőlő a feldolgozó kapujában, mert nem tudják fogadni. A szállítókat és a borászatot fel kell készíteni, amihez rendszerben kell gondolkodni.

A szüretelőgépek az egyre elterjedtebb fém támrendszereket „szeretik”. A betonoszlopok „megeszik” a rázókarokat. A faoszlopos ültetvényekkel boldogul, de rendbe kell tenni őket, hiszen gyakoriak a megdőlt sorok. Az elkorhadt oszlopokat széttöri, a karókat kiszedheti a szőlőkombájn. Opcióként rendelhető a gép oszlopérzékelő rendszerrel, amivel be lehet állítani, hogy ahol oszlop van, ott teljesen leállítsa a szüretelést, szétnyissa a rázókarokat vagy csökkentse a rázás frekvenciáját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szőlőmolyok elleni védekezés lehetőségei

A szőlő generatív részeit károsító molyok nagy terméskiesést okozhatnak tömeges előfordulásuk esetén. A sodrómolyok családjába (Tortricidae) tartozó tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) és nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) a magyarországi szőlőültetvényekben és kertekben ha nem is minden évben és mindenütt, de meglehetősen gyakran fordul elő, így érdemes áttekinteni a védekezési lehetőségeket

A fagykár jelentősen csökkentheti a franciák idei bortermelését

A francia szőlőültetvényeket ért fagykárok közel harmadával csökkenthetik a bortermelést az elmúlt évekhez képest – közölte a FranceAgriMer mezőgazdasági hivatal a bortermelők első becsléseire hivatkozva.

Talajtakarás homoki ültetvényekben

Néhány hete, a Kertészet és Szőlészet 12. számunkban írtunk az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szőlőültetvények talajtakarásával foglalkozó előadásairól. Mint elhangzott, minden ültetvényben a helyi körülményekhez kell igazítani a takarónövények fajösszetételét. Cikkünk szerzője évtizedek óta foglalkozik a homoki szőlők sortakarásával.

Szabad a vásár

A szervezők szerint hagyományos módon lehet megtartani az idei legnagyobb szabadtéri mezőgazdasági szakkiállításokat és vásárokat itthon. Augusztus 6-8-án a Szentlőrinci Gazdanapok, 17-21-én a debreceni Farmer-Expo, szeptember 9-11-én pedig a Bábolnai Gazdanapok kínálnak szakmai újdonságokat, bemutatkozási, ismerkedési lehetőségeket és családi szórakozást.

Minden segítő kézre szükség van

A KITE Zrt. idén is csatlakozott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Református Szeretetszolgálat kezdeményezéséhez, melynek keretében a kárpátaljai nehéz helyzetben lévő gazdatársaknak juttatták el kukorica és napraforgó vetőmagadományukat.

Egyre több magyar beruházás Szerbiában

Magyarország az elmúlt években folyamatosan növelte a Nyugat-Balkánra irányuló exportját. Az elmúlt 10 évben a kétszeresére nőtt a kivitel, meghaladja az évi 2,5 milliárd eurót. Ezzel párhuzamosan a másfélszeresére nőtt a régióban végrehajtott magyar beruházások értéke, és már elérte az 1,5 milliárd eurót. Így a Nyugat-Balkán a magyar tőke kilencedik legfontosabb kihelyezési célpontja.

Legyél Te is agrárgépész!

Az első és a harmadik helyezést is a Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapatai nyerték el a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) szakmai vetélkedőjén április 15-én. A hatodik alkalommal meghirdetett verseny második helyén a piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói végeztek.

Oda a 2021-es termés? A fagy elképesztő károkat okozott szőlőültetvényekben

Franciaország egész területén aggasztóan nagy károkat okozott az ültetvényekben a zord időjárás. Jelenleg a francia gazdák megpróbálják felmérni az okozott károk költségeit, melyet a három egymást követő fagypont alatti éjszaka okozott. A jelek szerint a borász nagy része búcsút mondhat 2021-es szüretnek.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

A házak a szőlőbe költöznek

Egyre többen sürgetik a radikálisan fellépést a szőlőültetvényeket károsító ingatlanspekuláció ellen. A kárpótlás után két-háromezer négyzetméteres területekre felszabdalt ültetvények egy része spekulánsok kezébe került, akik panorámás lakótelkekre jellemző áron kínálják őket eladásra.