Back to top

Kipróbált gépek a szőlészetekbe

A gépbemutatók megritkulása közepette üde színfolt volt a július 24-én Balatonlelle-Rádpusztán, a Rád-Vin Kft. területén tartott Vititech 2020 gyakorlati szőlészeti gépbemutató. A tavaly indult Vititech-et a KITE Zrt. is nagyszerű kezdeményezésnek tartotta, így örömmel csatlakoztak hozzá. Bíznak benne, hogy a szervezőknek sikerült hagyományt teremteniük.

Napról napra szembesülnek a gazdák a kézi munkeerő hiányával, ráadásul nemcsak egyre nehezebb elegendő megbízható dolgozót találni, hanem sokszor az időjárás is a szőlőtermelők ellen dolgozik, és alig van idő a műveletek optimális időben való elvégzésére. Mindez abba az irányba hat, hogy minél több munkaműveletet gépesítsenek a gazdák. A megfelelő eszköz kiválasztása és működtetése alapos tervezést igényel, mert számos szempontot kell összeegyeztetni.

Vititech: ahol a szőlős gépek találkoznak
Vititech: ahol a szőlős gépek találkoznak
Fotó: Viniczai

– Évente legalább két-három szőlészeti gépbemutatót szervezünk, de van olyan szezon, amikor ennek a dupláját is – kezdte beszélgetésünket Olajos Sándor, a KITE termékmenedzsere. Időnként félbeszakította a gépek zúgása. A szakember elmondta, hogy ma már a szőlő termesztéstechnológiájának szinte minden lépése gépesíthető. Rádpusztára olyan eszközöket igyekeztek hozni, amelyek a szőlőtermesztés-technológia minél szélesebb spektrumát mutatják be.

Minden, a szezon során felmerülő problémára igyekeznek megoldást kínálni, például a talajműveléshez, növényvédelemhez, zöldmunkákhoz vagy éppen a betakarításhoz.

Az Orizzonti cég soraljművelőit forgalmazzák, amikből egy- és kétoldalast mutattak be a gyakorlatban. Az előbbi modell a kisebb területtel rendelkező termelőknek lehet megfelelő kisebb teljesítményével és kedvezőbb árával, a kétoldali a nagyobb teljesítményt igénylők számára megoldás. Ezeknek a gépeknek a legnagyobb előnye, hogy többféle művelőeszköz csatlakoztatható hozzájuk, tehát eszközhordó vázként is felfoghatók, amikre különböző elemeket lehet felszerelni. A csatlakoztatható eszközök közül népszerű a sarabolókapa, a forgóborona, a törzstisztító, a damilos vagy késes kasza, de emellett kínálnak hozzá nyitótárcsát és ekét is. Mindenki kiválaszthatja a szükséges eszközt.

A metszés után az a legnagyobb kérdés, hogy mit kezdjünk a levágott vesszőkkel. A Nobili céggel több mint 10 éve működik együtt a vállalat. A gyártó két fő termékcsoportja az ültetvénypermetezőké és a venyigezúzóké. Venyigezúzóik robusztusak, vastag lemezből készítik őket. Rotorjuk, az eszközök lelke, elektromosan kiegyensúlyozott. Aki ilyen precízen összerakott gépet vásárol, az hosszú távon számíthat a munkájára. Olajos Sándor elmondta, hogy mielőtt forgalmazni kezdenek egy gépet, előtte szeretik kipróbálni, tesztelni, hogy valójában mire képes. Különböző munkaszélességben forgalmazzák, és nemcsak ültetvényekbe ajánlják, hanem szántóföldi körülmények közé is.

A sorköz- és a soraljművelés gépi eszközök nélkül már elképzelhetetlen
A sorköz- és a soraljművelés gépi eszközök nélkül már elképzelhetetlen
Fotó: Viniczai

Légporlasztásos Nobili Ventis permetezőt is bemutattak, amiben nem fúvóka porlaszt, hanem Venturi-elven működik: az összeszűkülő csőben maga a levegő porlaszt. Így a szokásos 200 μm helyett akár 55-60 μm-es cseppeket lehet létrehozni, ami jobb fedettséget tesz lehetővé. Az axiálventilátoros rendszerekben a levegő mennyisége döntő, itt a levegő sebessége a meghatározó. Az apróbb cseppek miatt kevesebb permetlé is elég, alkalmanként és hektáronként akár 200-250 literrel végig lehet dolgozni a szezont; igaz, nagy melegben vagy szeles időben ugyanez hátrányt is jelenthet. Minél keskenyebbek a sorok, annál jobb a hatásfoka, és 3 méteresnél szélesebb sortávú ültetvénybe már nem ajánlják.

A szőlőtechnológiában az egyik legrégebbi beszállítójuk a Pellenc. A gyártó portfóliójából egy hajtásbefűzőt és egy levelezőgépet mutattak be Rádpusztán. A hajtásbefűzés igazán munkaigényes folyamat. A Pellenc gépe, más gyártók eszközeivel ellentétben, nem zsinórral kötöz. Le kell engedni az alsó huzalpárt, amit a gép felemel, hogy felhúzza vele a lombot, majd kapcsokkal fogja össze. Ezért a támberendezés esetében fontos, hogy legyen egy pár mozgó huzal. A traktoros joystick-kal irányítva tudja rányomni a kapcsot az oszlop előtt és után. A gép Multiviti vázára más eszközök is felszerelhetők, hajtásbefűzőn kívül csonkázó, levelező vagy előmetsző is helyet kaphat rajta. Mivel a csatlakozás hidraulikus és elektronikus gyorskapcsolókkal történik, ha már fent van a váz a traktoron, az eszközök cseréje csak pár percet vesz igénybe.

A Pellenc Soft Touch-nak nevezett lombleszívóját érzékelővel látták el, hogy ne a traktorosnak kelljen állítgatnia a lombozattól való távolságot, hanem a gép érzékelje, ha fürtökbe ütközik, és automatikusan visszahúzza a levelező fejet és folyamatosan követi a lombot. Az elválasztás hengerekkel történik, így olyan finoman szedi le a leveleket, mintha kézzel történt volna: a levelek egészben maradnak, és így hullanak a földre. A leszedendő levél mennyisége szabályozható, vagyis egy vegetációs időszakban többször is, a változó körülményeknek megfelelően lehet használni.

A legnagyobb bemutatott gép a kiállításon a Pellenc Optimum szüretelőkombájn, annak is legújabb, második szériája.

Amióta a ’90-es években megkezdték a gyártását, folyamatosan a minőségi szüret irányába fejlesztették. A Selectiv Process válogatórendszert 2008-ban mutatták be. A két részből álló bogyózó-válogató rendszer egyik fele a lineáris ujjas bogyózó, ahová az egész fürt bekerül, és ahol kíméletesen leválasztják a kocsányt a bogyótól. Az egész bogyókat szedi le. A másik rész egy dupla görgősor, ami a művelet elején le tudja választani a besült, apróbb szemeket és a kisebb szennyeződéseket, kidobja a levélnyelet, és csak a bogyót engedi tovább. A Selectiv Process rendszer használatakor észrevették, hogy jobban és szebben végzi a bogyózást, mint a borászatokban meglévő zúzó-bogyózó gépek.

A Pellenc Optimum egyedülálló minőségben szüretel
A Pellenc Optimum egyedülálló minőségben szüretel
Fotó: Viniczai
„Általában a borászat területén jelennek meg az újítások, és ezt próbálják meg alkalmazni a szőlőkombájnokon”– mutatott rá Olajos Sándor. Viszont ebben az esetben a Pellenc szüretelőgépeiben jelent meg előbb ez a rendszer, ami olyan jónak bizonyult, hogy utóbb borászati eszközt csináltak belőle.

Tavaly Tokajban tartottak bemutatót, ami történelmi eseménynek számított: a borvidéken ekkor fordult meg szőlőkombájn először. A Pellenc munkája az ottani résztvevők számára is meggyőző volt.

A Pellenc nem csak síkvidéken állja meg a helyét, akár 35 százalékos meredekségű területen és 28-30 százalékos oldallejtőn is kiválóan dolgozik. Felhordószalagja egyedi kialakítású: lyukacsos. Ennek oka, hogy a bogyók 70-80 százaléka nem fürtként kerül a kombájnba. Ezek könnyedén átesnek a speciális szalagon, hogy egyből a tartályba kerüljenek. Tehát csak a maradék 20-30 százaléknak kell átmennie a tisztítóventilátoron, így egy nagyságrenddel kevesebbet kell megtisztítania. Az időben is megmutatkozik, hogy a szelektálás már a szalagon megkezdődik.

Az új szériához új típusú rázókarokat fejlesztettek ki, amelyeket új anyagból is készítenek, hogy még kevésbé sértsék fel a bogyókat. Emellett odafigyeltek arra, hogy minél egyszerűbb legyen a gép kezelése és karbantartása. Éppen ezért érintőképernyős vezérlő konzolt helyeztek el a fülkében, amelyen szöveg nélküli, innovatív piktogramok segítségével, rendkívül érthetően és egyszerűen lehet beállítani a szüretelés paramétereit. A beállított paraméterek fajtánként elmenthetők, így a következő szüretnél is alapul szolgálhatnak. Kiemelkedő a szőlőkombájn fordulékonysága, a következő soron „maga mellé” tud visszafordulni.

A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy egy szüretelőgép beállításával a munkaszervezés is megváltozik, és új típusú logisztikára lesz szükség. Egy 70-80 milliós gép nem állhat csak azért, mert nincsen szállítójármű, vagy nem várakozhat a szőlő a feldolgozó kapujában, mert nem tudják fogadni. A szállítókat és a borászatot fel kell készíteni, amihez rendszerben kell gondolkodni.

A szüretelőgépek az egyre elterjedtebb fém támrendszereket „szeretik”. A betonoszlopok „megeszik” a rázókarokat. A faoszlopos ültetvényekkel boldogul, de rendbe kell tenni őket, hiszen gyakoriak a megdőlt sorok. Az elkorhadt oszlopokat széttöri, a karókat kiszedheti a szőlőkombájn. Opcióként rendelhető a gép oszlopérzékelő rendszerrel, amivel be lehet állítani, hogy ahol oszlop van, ott teljesen leállítsa a szüretelést, szétnyissa a rázókarokat vagy csökkentse a rázás frekvenciáját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felemás növekedés a piacon, hiányoznak az új eszközök

Növekedett a magyar lízingpiac az idén: a harmadik negyedév végén a finanszírozott összeg 512 milliárd forintra emelkedett, azaz 14,5 százalékkal nőtt. A bővülés azonban elsősorban az eszközök, köztük a járművek drágulásával magyarázható, az új szerződések száma ugyanis mindössze 1 százalékkal emelkedett - közölte a Magyar Lízingszövetség.

Hasznos élő szervezetek és parazitáik

A környezetkímélően kezelt szőlőültetvényben több hasznos élő szervezet található. Közülük néhányat, és a predátoraikat (hiperparaziták) figyelemmel kísértük a szőlő ökoszisztémájának jobb megismerése érdekében.

Öntözött szőlők?

Sok vitát kavar szakmai körökben, hogy kell-e, illetve szabad-e öntözni a szőlőt. Aki felvásárlón keresztül értékesít, és kiegyensúlyozott mennyiséget és minőséget szeretne betakarítani, annak a mai időjárási viszonyok komoly kihívást jelentenek. Támogatói és ellenzői egyaránt akadnak, s talán ennek is köszönhető, hogy alig találkozunk gyakorlati példákkal az ágazaton belül.

Katona István díj 2021

A volt Kiskunhalasi Állami Gazdaság egykori igazgatója emlékére, a Magyar Borok Háza Alapítvány által létrehozott Katona István díjat, minden évben két szakembernek adják át, akik munkásságuk során a magyar szőlő-bor ágazatot segítették. Egy olyan személy kapja, aki a tudományt, s egy aki a gyakorlatot műveli kimagasló módon. Az idei díjátadóra Verpeléten került sor.

Gépesíthető munkák

Álltunk a Kokas-hegyen, Légli Ottó hároméves Sauvignon blanc-ültetvénye őszi napsütésben fürdött, és a legszebb badacsonyi panorámában gyönyörködtünk. A festői környezet a Vektor Mezőgép Kft. által felvonultatott Spedo és Freilauber gépmodellek bemutatásának hátteréül szolgált.

Bakonyi 100

Éppen Károly-napon rendezték a Bakonyi 100 emlékkongresszust a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Georgikon Campusán, ahol Bakonyi Károly szőlőnemesítő nem hétköznapi személyiségére, szakmai, emberi értékeire emlékeztek.

a’Capella: Ábrahámhegyre hangszerelve

A monori pincefalu szívében lévő KultPince kulturális eseményei, rendezvényei egyedi színfoltot jelentenek a környék életében. Azon túl, hogy a KultPince, a bor, a gasztronómia és a kultúra találkozóhelye, filmvetítéseik sok rajongót vonzanak. A kezdetek óta párosítják a bort és a gasztronómiát a filmmel, amikor is a rendezvénytermük moziteremmé változik.

Már lehet pályázni a fagykár elleni gépek beszerzésére

A Vidékfejlesztési Program keretében 5 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása című felhívásra 2021. november 17-től benyújthatók a pályázatok – közölte Nagy István agrárminiszter.

Kadarka Nap – ünnepeljük a Kadarkát!

Közösségi finanszírozással – kilenc borászat összefogásával – elindult az első Kadarka Nap kampánya. Míg 2008-ban még közel 600 hektár Kadarka volt Magyarországon, a HNT friss statisztikái szerint ma már csak 273 hektárnyi maradt, annak ellenére, hogy nemzetközi szinten egyre nagyobb az érdeklődés a fajta iránt.

Szüret 2030

„Foglalkozni kell a változásokkal, aki nem tud alkalmazkodni, nem biztos, hogy túléli a kihívásokat”- hangzott el az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanácsa és a Magyar Borok Háza Alapítvány által szervezett konferencián, melyen a felvetődő termelői kérdésekre és kutatási feladatokra kerestek választ. Verpeléten, a Varsányi Pincészetben tartott eseményen a szőlész-borász szakma képviselői vettek részt.