Back to top

Kipróbált gépek a szőlészetekbe

A gépbemutatók megritkulása közepette üde színfolt volt a július 24-én Balatonlelle-Rádpusztán, a Rád-Vin Kft. területén tartott Vititech 2020 gyakorlati szőlészeti gépbemutató. A tavaly indult Vititech-et a KITE Zrt. is nagyszerű kezdeményezésnek tartotta, így örömmel csatlakoztak hozzá. Bíznak benne, hogy a szervezőknek sikerült hagyományt teremteniük.

Napról napra szembesülnek a gazdák a kézi munkeerő hiányával, ráadásul nemcsak egyre nehezebb elegendő megbízható dolgozót találni, hanem sokszor az időjárás is a szőlőtermelők ellen dolgozik, és alig van idő a műveletek optimális időben való elvégzésére. Mindez abba az irányba hat, hogy minél több munkaműveletet gépesítsenek a gazdák. A megfelelő eszköz kiválasztása és működtetése alapos tervezést igényel, mert számos szempontot kell összeegyeztetni.

Vititech: ahol a szőlős gépek találkoznak
Vititech: ahol a szőlős gépek találkoznak
Fotó: Viniczai

– Évente legalább két-három szőlészeti gépbemutatót szervezünk, de van olyan szezon, amikor ennek a dupláját is – kezdte beszélgetésünket Olajos Sándor, a KITE termékmenedzsere. Időnként félbeszakította a gépek zúgása. A szakember elmondta, hogy ma már a szőlő termesztéstechnológiájának szinte minden lépése gépesíthető. Rádpusztára olyan eszközöket igyekeztek hozni, amelyek a szőlőtermesztés-technológia minél szélesebb spektrumát mutatják be.

Minden, a szezon során felmerülő problémára igyekeznek megoldást kínálni, például a talajműveléshez, növényvédelemhez, zöldmunkákhoz vagy éppen a betakarításhoz.

Az Orizzonti cég soraljművelőit forgalmazzák, amikből egy- és kétoldalast mutattak be a gyakorlatban. Az előbbi modell a kisebb területtel rendelkező termelőknek lehet megfelelő kisebb teljesítményével és kedvezőbb árával, a kétoldali a nagyobb teljesítményt igénylők számára megoldás. Ezeknek a gépeknek a legnagyobb előnye, hogy többféle művelőeszköz csatlakoztatható hozzájuk, tehát eszközhordó vázként is felfoghatók, amikre különböző elemeket lehet felszerelni. A csatlakoztatható eszközök közül népszerű a sarabolókapa, a forgóborona, a törzstisztító, a damilos vagy késes kasza, de emellett kínálnak hozzá nyitótárcsát és ekét is. Mindenki kiválaszthatja a szükséges eszközt.

A metszés után az a legnagyobb kérdés, hogy mit kezdjünk a levágott vesszőkkel. A Nobili céggel több mint 10 éve működik együtt a vállalat. A gyártó két fő termékcsoportja az ültetvénypermetezőké és a venyigezúzóké. Venyigezúzóik robusztusak, vastag lemezből készítik őket. Rotorjuk, az eszközök lelke, elektromosan kiegyensúlyozott. Aki ilyen precízen összerakott gépet vásárol, az hosszú távon számíthat a munkájára. Olajos Sándor elmondta, hogy mielőtt forgalmazni kezdenek egy gépet, előtte szeretik kipróbálni, tesztelni, hogy valójában mire képes. Különböző munkaszélességben forgalmazzák, és nemcsak ültetvényekbe ajánlják, hanem szántóföldi körülmények közé is.

A sorköz- és a soraljművelés gépi eszközök nélkül már elképzelhetetlen
A sorköz- és a soraljművelés gépi eszközök nélkül már elképzelhetetlen
Fotó: Viniczai

Légporlasztásos Nobili Ventis permetezőt is bemutattak, amiben nem fúvóka porlaszt, hanem Venturi-elven működik: az összeszűkülő csőben maga a levegő porlaszt. Így a szokásos 200 μm helyett akár 55-60 μm-es cseppeket lehet létrehozni, ami jobb fedettséget tesz lehetővé. Az axiálventilátoros rendszerekben a levegő mennyisége döntő, itt a levegő sebessége a meghatározó. Az apróbb cseppek miatt kevesebb permetlé is elég, alkalmanként és hektáronként akár 200-250 literrel végig lehet dolgozni a szezont; igaz, nagy melegben vagy szeles időben ugyanez hátrányt is jelenthet. Minél keskenyebbek a sorok, annál jobb a hatásfoka, és 3 méteresnél szélesebb sortávú ültetvénybe már nem ajánlják.

A szőlőtechnológiában az egyik legrégebbi beszállítójuk a Pellenc. A gyártó portfóliójából egy hajtásbefűzőt és egy levelezőgépet mutattak be Rádpusztán. A hajtásbefűzés igazán munkaigényes folyamat. A Pellenc gépe, más gyártók eszközeivel ellentétben, nem zsinórral kötöz. Le kell engedni az alsó huzalpárt, amit a gép felemel, hogy felhúzza vele a lombot, majd kapcsokkal fogja össze. Ezért a támberendezés esetében fontos, hogy legyen egy pár mozgó huzal. A traktoros joystick-kal irányítva tudja rányomni a kapcsot az oszlop előtt és után. A gép Multiviti vázára más eszközök is felszerelhetők, hajtásbefűzőn kívül csonkázó, levelező vagy előmetsző is helyet kaphat rajta. Mivel a csatlakozás hidraulikus és elektronikus gyorskapcsolókkal történik, ha már fent van a váz a traktoron, az eszközök cseréje csak pár percet vesz igénybe.

A Pellenc Soft Touch-nak nevezett lombleszívóját érzékelővel látták el, hogy ne a traktorosnak kelljen állítgatnia a lombozattól való távolságot, hanem a gép érzékelje, ha fürtökbe ütközik, és automatikusan visszahúzza a levelező fejet és folyamatosan követi a lombot. Az elválasztás hengerekkel történik, így olyan finoman szedi le a leveleket, mintha kézzel történt volna: a levelek egészben maradnak, és így hullanak a földre. A leszedendő levél mennyisége szabályozható, vagyis egy vegetációs időszakban többször is, a változó körülményeknek megfelelően lehet használni.

A legnagyobb bemutatott gép a kiállításon a Pellenc Optimum szüretelőkombájn, annak is legújabb, második szériája.

Amióta a ’90-es években megkezdték a gyártását, folyamatosan a minőségi szüret irányába fejlesztették. A Selectiv Process válogatórendszert 2008-ban mutatták be. A két részből álló bogyózó-válogató rendszer egyik fele a lineáris ujjas bogyózó, ahová az egész fürt bekerül, és ahol kíméletesen leválasztják a kocsányt a bogyótól. Az egész bogyókat szedi le. A másik rész egy dupla görgősor, ami a művelet elején le tudja választani a besült, apróbb szemeket és a kisebb szennyeződéseket, kidobja a levélnyelet, és csak a bogyót engedi tovább. A Selectiv Process rendszer használatakor észrevették, hogy jobban és szebben végzi a bogyózást, mint a borászatokban meglévő zúzó-bogyózó gépek.

A Pellenc Optimum egyedülálló minőségben szüretel
A Pellenc Optimum egyedülálló minőségben szüretel
Fotó: Viniczai
„Általában a borászat területén jelennek meg az újítások, és ezt próbálják meg alkalmazni a szőlőkombájnokon”– mutatott rá Olajos Sándor. Viszont ebben az esetben a Pellenc szüretelőgépeiben jelent meg előbb ez a rendszer, ami olyan jónak bizonyult, hogy utóbb borászati eszközt csináltak belőle.

Tavaly Tokajban tartottak bemutatót, ami történelmi eseménynek számított: a borvidéken ekkor fordult meg szőlőkombájn először. A Pellenc munkája az ottani résztvevők számára is meggyőző volt.

A Pellenc nem csak síkvidéken állja meg a helyét, akár 35 százalékos meredekségű területen és 28-30 százalékos oldallejtőn is kiválóan dolgozik. Felhordószalagja egyedi kialakítású: lyukacsos. Ennek oka, hogy a bogyók 70-80 százaléka nem fürtként kerül a kombájnba. Ezek könnyedén átesnek a speciális szalagon, hogy egyből a tartályba kerüljenek. Tehát csak a maradék 20-30 százaléknak kell átmennie a tisztítóventilátoron, így egy nagyságrenddel kevesebbet kell megtisztítania. Az időben is megmutatkozik, hogy a szelektálás már a szalagon megkezdődik.

Az új szériához új típusú rázókarokat fejlesztettek ki, amelyeket új anyagból is készítenek, hogy még kevésbé sértsék fel a bogyókat. Emellett odafigyeltek arra, hogy minél egyszerűbb legyen a gép kezelése és karbantartása. Éppen ezért érintőképernyős vezérlő konzolt helyeztek el a fülkében, amelyen szöveg nélküli, innovatív piktogramok segítségével, rendkívül érthetően és egyszerűen lehet beállítani a szüretelés paramétereit. A beállított paraméterek fajtánként elmenthetők, így a következő szüretnél is alapul szolgálhatnak. Kiemelkedő a szőlőkombájn fordulékonysága, a következő soron „maga mellé” tud visszafordulni.

A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy egy szüretelőgép beállításával a munkaszervezés is megváltozik, és új típusú logisztikára lesz szükség. Egy 70-80 milliós gép nem állhat csak azért, mert nincsen szállítójármű, vagy nem várakozhat a szőlő a feldolgozó kapujában, mert nem tudják fogadni. A szállítókat és a borászatot fel kell készíteni, amihez rendszerben kell gondolkodni.

A szüretelőgépek az egyre elterjedtebb fém támrendszereket „szeretik”. A betonoszlopok „megeszik” a rázókarokat. A faoszlopos ültetvényekkel boldogul, de rendbe kell tenni őket, hiszen gyakoriak a megdőlt sorok. Az elkorhadt oszlopokat széttöri, a karókat kiszedheti a szőlőkombájn. Opcióként rendelhető a gép oszlopérzékelő rendszerrel, amivel be lehet állítani, hogy ahol oszlop van, ott teljesen leállítsa a szüretelést, szétnyissa a rázókarokat vagy csökkentse a rázás frekvenciáját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Digitalizált ültetvények

Aki manapság nem alkalmazza az innovatív eszközöket, technológiákat, az lemarad a versenyben. Szerencsére a kertészetben is megvalósulni látszik az, ami a szántóföldön már gyakorlat, precíziós gazdálkodásra a szőlőtermesztésben is van lehetőség. Erről szólt a Digitalizáció a szőlészeti-borászati ágazatban című online konferencia a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány szervezésében.

Beöthy, a csobánci remete

Janos von Beöthy, azaz Beöthy János a fél életét külföldön, a csúcsgasztronómiában töltötte, hogy hazatérve a legjobb borok elkészítésén mérje le tudását. Igazi hegyi borászatot hozott létre – hiszen a területeinek a legalsó része is a tengerszint felett 200 méteres magasságban fekszik –, a Csobánc mellett pedig nem csak az adottságai miatt köteleződött el, de ifjú korát is a közelben töltötte.

Önjáró traktorok

A japán Yanmar motor- és traktorgyártó vállalat évek óta kísérletezik autonóm, vagyis vezető nélküli traktorokkal. Egyszerre négy YT-szériába tartozó erőgépet is bemutatott a közelmúltban a vállalat.

A magasabb szőlő felvásárlási árakhoz a közös értékesítésen keresztül vezet az út

A szőlőtermesztés gépesítése, az ültetvények korszerűsítése, az adminisztratív és az adózási szabályok egyszerűsítése mellett egyszerű termelői együttműködések létrehozásának lehetőségével is segíti a szőlőtermesztőket a kormány – fogalmazott Soltvadkerten, a XII. Márton-napi újbor ünnepen az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelő államtitkára.

Történelmi mélyponton a világ bortermelése

Az idei évben alacsonyabb, a 2017-hez hasonló szinten várható a világ bortermelése. Ez már a harmadik, egymást követő év, amikor a globális termelés az átlag alatt maradt. Pau Roca, az OIV főigazgatója internetes konferencián mutatta be a világ 2021-es termésbecsléseit.

Borest a Bor Akadémián

A Magyar Bor Akadémia több mint két évtizede elkötelezett képviselője a hazai borkultúra fejlesztésének. Tagjai a szőlész- és borász szakma elismert és nagy tudású, hiteles képviselői, valamint a magyar társadalom értékes, megbecsült személyiségei.

Új korszak indul a magyar agráriumban

Ma mutatták be az Agrárminisztériumban Digitális Agrárakadémia tudásmegosztó portált. A fiatalokkal meg kell szerettetni az agráriumot, megmutatni nekik, hogy lehetőség rejlik a mezőgazdaságban, fogalmazott a tárcavezető.

A nap, amikor már csak emlék lesz a csokoládé

Az emelkedő hőmérséklet, a vízhiány az egész bolygó életére hatással lesz. Előrejelzések szerint pár évtizeden belül akár teljesen eltűnhetnek olyan termékek a polcokról, amelyek nélkül ma még el sem tudnánk képzelni a mindennapjainkat.

Káposzta savanyításra

A kertészeti termesztésből élő gazdálkodóknak a kiszámíthatatlan időjáráson kívül komoly kihívás a mindinkább kiéleződő árverseny. A technológiai fejlesztés, jól átgondolt fajtaválasztás, gépesítés segít a piacon maradásban, a jövedelmezőség megtartásában. Az inputanyagok és az energia drágulása azonban nehezíti a helyzetüket.

A szüretelőkombájnok új generációja

Precíziós szüretelőgépet mutatott be a KITE Zrt. Balatonvilágoson. A rendezvényen a Pellenc új precíziós megoldásaival, Telematics rendszerrel és hozamtérképezéssel felszerelt Optimum L.20 szüretelőgéppel ismerkedhettek meg az érdeklődők.