Back to top

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

A két szervezet szerint a kormányok előtt álló kihívás az, hogy szakpolitikai döntéseik kiegyensúlyozzák az azonnali szükségletekre – például a munkaerőhiányra – adott válaszokat és biztosítsák az agrárium újjáépítésének feltételeit. Az előrejelzés szerint a koronavírus-járvány alacsonyan tartja a keresletet a következő években, és alááshatja az élelmezés-biztonságot.

A FAO és az OECD várakozása szerint az idei, a várttól drámai mértékben elmaradó gazdasági növekedés miatt rövid távon tovább csökkenhet az agrártermékek ára. Ha a koronavírussal kapcsolatos intézkedések hatékonynak bizonyulnak és a globális gazdaság 2021-ben feléled, akkor az agrártermékek kereslete és az áruk is normalizálódik a következő években.

Angel Gurría: A koronavírus miatt az agrártermékek iránti kereslet is visszaesett
Feltételezve, hogy 3,4 százalékos lesz az éves világgazdasági növekedés, valamint hogy nagyobb kilengésektől mentes lesz a nemzetközi kereskedelem, évi 1,4 százalékkal bővülhet a mezőgazdasági és halászati termelés a világon, olvasható a jelentésben.

Angel Gurría, az OECD főtitkára a jelentést bemutató online sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a jól működő, kiszámítható nemzetközi kereskedelmi rendszer hozzájárulhatna a globális élelmezésbiztonsághoz és az exportőr országok termelőinek gyarapodásához. Hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint az élelmezésbiztonsághoz nem a kereskedelmi korlátozásokon keresztül vezet az út.

A globális koronavírus-járvány elleni harc példa nélküli bizonytalanságot hozott a globális élelmiszer-ellátási láncokba: a járvány és a korlátozó intézkedések terjedésével párhuzamosan nőtt az aggodalom, hogy üresek maradnak a boltok polcai.

Az ellátási láncok azonban gyorsan alkalmazkodtak a karanténban lévő fogyasztók növekvő igényeihez – mondta.

A FAO főigazgatója, Csü Tung-jü hozzátette: „Jobb szakpolitikákra, több innovációra és befektetésre, illetve befogadásra van szükség a dinamikusabb, termelékenyebb és ellenállóbb mezőgazdasághoz és élelmiszer-ágazathoz.”

Növekvő terméshozamok

Az előrejelzés az egyes termékcsoportokat áttekintve vetíti előre a következő évtized várható fejleményeit. Eszerint a globális gabonatermesztés 2029-re 375 millió tonnával nőhet, elérve a 3,054 milliárd tonnát. A bővülés elsősorban a termés­átlagok növekedésének lesz köszönhető – olvasható az előrejelzésben.

A legnagyobb mértékben, 193 millió tonnával a kukoricatermelés nőhet, majd a búzáé (86 millió tonnával) és a rizsé (67 millió tonnával).

A biotechnológia fejlődése mellett a jó termesztési gyakorlatok terjedése is hozzájárul a hozamok növeléséhez, ugyanakkor a klímaváltozás hatásai ezzel egyidejűleg mérsékelhetik a termést. A következő évtizedben a globális gabonakibocsátás bővülésének összességében mintegy 85 százaléka származhat a hozamok növekedéséből, további 10 százalék az évente többszöri betakarításból és csupán 5 százalék újabb földek művelésbe vonásából, vagyis a termőterület növekedéséből. Európában a mezőgazdasági célú földhasználat tovább csökken, míg a termelékenységi mutatók nőnek, főleg a búza, a szemestermények és az olajos magvak esetében.

A klímaváltozással kapcsolatban Angel Gurría azt mondta: ha marad a jelenlegi politikai és technológiai környezet, a mezőgazdaság üvegházhatású gázkibocsátása várhatóan 0,5 százalékkal nő éves szinten, ami a szektor szén-dioxid-intenzitásának csökkenését vetíti előre.

Kissé bővülhet a termelés, ha talpra áll a világgazdaság
A növekedés 80 százalékáért az állattartás felel. További lépések nélkül ugyanakkor nem következik be a lassulás, és kiaknázatlan marad a mezőgazdaságban rejlő potenciál a párizsi egyezmény megvalósításának támogatására, hívta fel a figyelmet.

A szójatermelés évi 1,3 százalékkal bővülhet a Földön. Az előrejelzés szerint a világ legnagyobb szójatermelője Brazília lesz 140, a második legnagyobb az Egyesült Államok 120 millió tonnás 2029-es termeléssel. Az olajos magvak termelése hasonló ütemben, évi 1,2 százalékkal nőhet 2029-ig, ami az utóbbi 10 év növekedési üteménél lassabb bővülést jelent. Ennek részben az az oka, hogy visszafogottá vált a kereslet az európai biodízel-előállítás fő alapanyaga, a repceolaj iránt.

A cukor előállításával kapcsolatban megjegyzik, hogy a jelenlegi mélypontról elmozdulva 2029-re 15 százalékkal, 203 millió tonnára nőhet a termelés világszerte.

Mint írják, a bővülés szinte teljes mértékben a fejlődő országoknak lesz köszönhető.

Idén még mélyponton a hústermelés és -fogyazstás 

Ami a húst és a hústermékeket illeti, a FAO és az OECD azt várja, hogy idén az afrikai sertéspestis többszöri kitörése miatt mélyponton marad a hústermelés és -fogyasztás. A sertéshús elérhetősége a 2020-at követő években sem javul, és az emiatt létrejövő kínálati rést csak részben tudja kitölteni a többi húsfajta. A világ hústermelése csaknem 40 millió tonnával, 366 millió tonnára emelkedhet.

Az előrejelzés szerint 2029-re 12 százalékkal nőhet a húsfogyasztás, de az évtized közepétől visszalassul a növekedés.

Ez egyrészt annak tudják be, hogy számos régióban lelassult a jövedelmek növekedése, másrészt öregszik a népesség, valamint, hogy a fejlett országokban csökken az egy főre jutó húsfogyasztás. Ez utóbbi 2029-re mindössze fél kilogrammal emelkedik a várakozások szerint, így a világátlag 34,9 kiló lesz. A hústermelés növekedésének elsődleges motorja a baromfihús lesz: az előző évtizedhez képesti többlet-hústermelés fele ebből származik majd az OECD és a FAO szerint. A két szervezet hozzáfűzi, hogy a rövid termelési-előállítási kör ennél a húsfajtánál lehetővé teszi a piaci szereplők számára, hogy szinte azonnal reagáljanak a piac változására, illetve gyorsan átültessék a gyakorlatba a genetikai, állategészségügyi és takarmányozási újításokat.

Az előrejelzésben egy helyütt Magyarországot is megemlítik. A baromfitermelés növekedését elsősorban Kína, Brazília, és az Egyesült Államok húzza, de az Európai Unióban megvalósított beruházások is segítik, írják, főként Magyarországon, Lengyelországban és Romániában, amelyek az alacsonyabb előállítási költségekből profitálnak majd – áll az előrejelzésben. Ázsiában is gyors növekedés várható, mivel a sertéshús iránti kereslet csökkenéséből is a baromfiszektor profitál középtávon.

A 2020–2029-re vonatkozó előrejelzés szerint a következő 10 évben a kínálati oldal a keresletinél nagyobb ütemben nő, alacsonyan tartva a legtöbb termény reálárát.

Emellett a kereslet és a kínálat fluktuációja okozhat erős kilengéseket az árakban. Eközben a koronavírus miatti jövedelemcsökkenés az alacsony jövedelmű országokban és háztartásokban várhatóan visszaveti a keresletet a következő években, és az élelmezés-biztonságot is veszélyezteti.

Bövülő népesség és kereslet

Lee Ann Jackson, az OECD agrárkereskedelmi és agrárpiaci részlegének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a kereslet bővülésének fő oka a népesség növekedése marad, habár a fogyasztási minták és a várható trendek országonként változnak, azok jövedelmi és fejlettségi szintjétől függően.

A következő évtized végére az egy főre jutó elérhető napi tápanyag-mennyiség elérheti a 3000 kilokalóriát (kcal) és a 85 gramm fehérjét.

Európában a népességcsökkenés miatt ez akár 3450 kcal/nap is lehet. Az étkezési szokások globális átalakulása az állati termékek, zsírok növekvő és egyéb alapvető élelmiszerek csökkenő fogyasztása felé mutat, az összes jövedelemcsoportban. Különösen a közepes jövedelmű országokban várható, hogy a jövedelmek növekedése az alapélelmiszerekben gazdag étrendet magasabb értékű termékek felé tolja.

Eközben a környezeti és egészségügyi aggodalmak a magas jövedelmű országokban az állati eredetű fehérjétől való távolodást hozzák, más, alternatív fehérjeforrások irányába.

Európa tovább erősítheti globális vezető szerepét a tejágazatban mint termelő, kereskedő és fogyasztó, különösen a sajttermelésben.

Továbbra is a koronavírus árnyékában

Az OECD-FAO-előrejelzés a termelékenyebb, ellenállóbb és fenntarthatóbb élelmezési rendszerek kialakításának szükségességét hangsúlyozza.

A koronavíruson túl jelenleg vándorsáskák pusztítanak Kelet-Afrikában és Ázsiában, terjed az afrikai sertéspestis, nem szűnnek az időjárási szélsőségek, és a legnagyobb országok közötti kereskedelmi feszültségek sem – figyelmeztetett Lee Ann Jackson. Az élelmiszer-ellátási rendszereknek alkalmazkodnia kell az étrend változásaihoz és a fogyasztói preferenciákhoz is, valamint ki kell használni a digitális innovációt az agrár-élelmiszeripari ellátási láncokban. Angel Gurríához hasonlóan Lee Ann Jackson is kiemelte, hogy elengedhetlen a kiszámítható és átlátható kereskedelmi rendszer létrehozása.

Az előrejelzésben foglalt mezőgazdasági termékek kereskedelme éves átlagban 1,2 százalékkal nőhet 2029-ig, szemben az előző évtized 2,8 százalékos éves bővülésével.

A koronavírus miatti gazdasági visszaesés tovább mérsékelheti az árakat, a sebezhetőbb és a kevésbé fejlett országok akár jelentős nemzetközi segítségre is szorulhatnak – jelezte Lee Ann Jackson. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy egyelőre nem számszerűsíthetők a koronavírus által a mezőgazdaságban okozott károk, de folyamatosan figyelik a fejleményeket, és több forgatókönyvvel is számolnak. Angel Gurría kiemelte: a koronavírus miatt a bruttó hazai termék (GDP) világszerte esik, milliók maradtak munka nélkül, és ezzel együtt csökkent a vásárlóerő. Ez nemcsak az agrártermékek, hanem minden termék és szolgáltatás keresletének csökkenésében tükröződik.

A legoptimistább forgatókönyv szerint is 6 százalékkal esett a globális kereslet, és a járvány esetleges második hulláma 8 százalékos csökkenést is okozhat.

A kínálati oldalnak időbe telik reagálni a kereslet változásaira, mondta az OECD főtitkára.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/31 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Agrárkamara elkészíti a tagdíjbevallást tagjai helyett

Október végéig kell befizetni a tagdíjat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csökkenti tagjai adminisztrációs terheit azzal, hogy idéntől elkészíti tagdíjbevallásukat, hasonlóan a NAV általi SZJA-bevallásokhoz.

Célegyenesbe fordultak a KAP reform tárgyalásai Brüsszelben

A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön.

A Trelleborg csapat nyerte meg a Farming Simulator Liga döntőjét

A gamer óriások a Grimme csapatot győzték le a 30.000 eurós díjért. A Corteva Agriscience örömmel jelenti be, hogy a Trelleborg csapat nyerte a Farming Simulator Liga döntőjét.

Vigyázzunk magunkra a második hullámban: egy gyógyhatású mézes keverék és néhány jótanács

Előzze meg a betegséget! Ha immunrendszerünk rendben van, nem sok betegség tud leverni bennünket a lábunkról. Ősszel iskolakezdéskor, vagy a télvégén jelentkező megfázásos időszak próbára teszi az immunrendszerünket. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy ügyeljünk magunkra és másokra.

Emelkedő terményárak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Növekedik a dió ára idén

A szárazság, a virágzáskor bekövetkezett fagykárok, valamint a burokfúrólégy rajzása miatt idén sokkal kevesebb dió termett. Az árak már most sem alacsonyak, de további drágulásra van kilátás, ami miatt költségesebb lesz a karácsonyi sütemények elkészítése is.

A Szilvásváradi pisztránggal bővült a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek köre

Az Európai Bizottság első alkalommal részesített oltalomban egy magyar édesvízi hal elnevezést. A Szilvásváradi pisztráng oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzését tanúsító oklevelet Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos adta át Nagy István agrárminiszternek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szeptember 21-i brüsszeli ülése előtt.

Továbbra is középpontban az élelmiszerlánc-biztonság

2020. október 1-jétől az Agrárminisztérium szervezetében, közvetlen miniszteri irányítás alá kerül az országos főállatorvos, és így a teljes élelmiszerlánc-felügyelet. A szervezeti változás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon még hangsúlyosabbá váljon ez a lakosság és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó terület.

Csaknem 13 tonna húskészítményt vont ki a forgalomból a Nébih

Egy Csongrád-Csanád megyei húsüzemben tartottak élelmiszerhigiéniai és nyomonkövetési ellenőrzést 2020 szeptemberében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A létesítményben 12,6 tonnányi termék nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért a hatóság kivonta azokat a forgalomból, valamint azonnali hatállyal felfüggesztette az egység tevékenységét.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.