Back to top

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

A 2021 év madara szavazás mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik, ezért az itt folyó gazdálkodási gyakorlat indikátor madarainak is tekinthetők. A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív kultúrák élőhely átalakítása mindegyikükre negatívan hat. 

Az "Év madara" program

A "Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület" (MME) 1979-ben indított "Év madara" programjának célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.

A szavazás azért a megelőző év közepén történik, hogy a döntést követően legyen idejük előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-re.

Fotó: Wikipédia

Az idei év nyertese a cigánycsuk

Hazánkban gyakori, sík és dombvidékeken, fákkal, cserjékkel tarkított nyílt élőhelyeken, mezőgazdasági területeken, parlagokon, csatornapartokon, gyümölcsösökben fordul elő. Évente kétszer költ. A fészek helyét a tojó alakítja ki kis kaparással a talajon, a sűrű növényzet takarásában. A fiókákat mindkét szülő eteti. Vonuló, a telet a mediterráneumban és Észak-Afrikában töltik, de egyes példányok áttelelhetnek. Telelőhelyéről igen korán, legtöbbször már március elején visszatérnek első példányai.

Forrás: 
MME közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gazdálkodás a jövő városaiban

Szingapúr elképesztő iramban, tudatosággal és előrelátással fejlődik. Vezetői szembe mennek a manapság általánosan elfogadott tendenciával, annak érdekében, hogy élhetőbb környezetet és éltetőbb feltételeket teremtsenek a lakosság számára. Ragadós lesz a példájuk?

Turistaszállás karbonlábnyom nélkül

A Telki határában található Anna-lak még a 20. század elején épült, ám a hajdani erdészlak évtizedekig zárva volt a túrázók előtt. A közelmúltban a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program segítségével felújították, így újra várja a Budai-hegységben túrázókat.

A kis liliket és a vörösnyakú ludat is veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon

Két világszerte veszélyeztetett faj, a vörösnyakú lúd és a kis lilik több mint 600 példányát veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon a Hortobágyon novemberben az országos vadlúdszinkron felmérései szerint.

Madárinfluenza: további enyhítések Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A madárinfluenza járvány lassú, döntően védőkörzeten belüli terjedésének köszönhetően további enyhítéseket engedélyezett az országos főállatorvos. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye korlátozás alatt álló területeinek egy részén is.

Globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója

A BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék CO2-kibocsátásukat.

Hallotta a mohát muzsikálni Budapesten?

Egy engergiavállalat februárig futó kampányának célja, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, gyermekeink jövőjét, bolygónkat egy módon lehet megvédeni: közösen, összefogással. A kampány három pilléren nyugszik. Egyik volt a zenélő villamosmegálló Budapesten. Ha lemaradt róla, cikkünkben meghallgathatja, hogyan muzsikálnak a növények.

Fizetnének a takarónövények után a gazdáknak

Az Egyesült Királyság jövő évtől fizetne azoknak a gazdáknak, akik a talajvédelem jegyében télre ahelyett, hogy "csupaszon" hagynák a földjeiket, talajtakaró növényeket ültetnek.

Egészséges fauna – egészséges erdők

A Pécsi Akadémiai Bizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága „A fauna szerepe az erdei ökoszisztémában” címmel rendezett konferenciát, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.