Back to top

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Már édesapám is mezőgazdasággal foglalkozott. Először növénytermesztési ágazatvezető, később ügyvezető lett a Nemesvámosi TSZ-nél, a későbbi Baláca Kft.-nél. Neki az volt az elmélete, hogy ha valaki otthon is gazdálkodik, az mással foglalkozzon, mint a TSZ-ben. Ha valaki traktoros, annak ne nagyon legyen otthon földje, tartson inkább állatot. Így lett nekünk birkánk, először csak kettő volt a nagymamám istállójában, aztán egyre nőtt az állomány.

Eleinte bérelt területen, később már saját telepen dolgoztunk, majd céget is alapítottunk.

Mindegyre fejlődtünk, volt, hogy 6000 anyabirkával dolgoztunk, de igyekeztünk több lábon állni, így elindítottuk a mangalicatenyésztést is. A 2010-es évek elején döntöttünk úgy, hogy húsmarhatartással is foglalkozni kezdünk, hogy még egy pillére legyen a gazdálkodásnak.

Akkor már az uniós csatlakozáson túl voltunk. Lehetett látni, hogy ez jó üzlet lesz?

– Nyilván minden ágazatban nagyon fontosak a támogatások, de mi soha nem ezt vettük alapul, pont azért, mert szeretnénk támogatások nélkül is életképes gazdaságot vinni. Amikor a húsmarhatartáson kezdtünk gondolkodni, tudtuk, hogy nagy testű és ezeken a bakonyi legelőkön megélő fajtát keresünk. A tartást a Városlőd melletti telepre terveztük.

Az már a magas Bakony, ideális terület legelőkertek kialakítására, hasonlít a francia hegyvidéki legelőkhöz.

Ráadásul nálunk hatalmas a vadnyomás, mindenhol erdők vesznek körül, és a beékelt legelőkön nem igazán érdemes búzát vagy kukoricát termeszteni, mert hatalmas lenne a vadkár.

Elég a legelő ennyi állatnak?

– Mi úgy gazdálkodunk, hogy a legrosszabb körülmények között is életképes maradjon a rendszer, és meg tudjuk termelni az állatainknak a takarmányt. Sokan ezt „kicentizik”, pedig tartalékot mindig kell képezni, de nemcsak pénzben, hanem bálában, abrakban, legelőterületben is.

Megpróbálunk mindent megadni az állatoknak, hogy jól érezzék magukat, és amire genetikailag képesek, azt ki is tudják hozni magukból.

Az állat is akkor tudja a maximumot nyújtani, ha jól érzi magát. Vigyázunk rájuk, szándékosan nem használunk kutyát vagy elektromos ösztökét. Olyan rendszerekben dolgozunk, hogy minél kisebb zavarással, minél kevesebb stresszhatással tudjuk ellátni körülöttük a kötelező feladatokat.

Az elejétől fogva ennyi marha volt?

– A kezdetektől nagyban gondolkodtunk, és ennek feltételeit meg is teremtettük, mire az első marhát megvettük. Két-háromszázas tehénállományt terveztünk, de ezt nem lehetett itthon megvenni. Nagyon heterogén volt a tehénállomány, és mi rögtön jó minőséget szerettünk volna elérni. Végül három év alatt 320 törzskönyvezett, tisztavérű Limousin üszőt és hat bikát vásároltunk Franciaországból.

Hogy zajlik a tartás?

– Az állatok tavasztól őszig a legelőn vannak. 7-10 napig legeltetünk egy 6 hektáros legelőkertet, itt 60-80 tehén van. A borjak születés után átesnek a köldökfertőtlenítésen, a tetováláson és a szarv­tala­nításon. 6-8 hónaposan választjuk le őket, és bekerülnek ide Vilmapusztára, ami az utódnevelés telepe és a növénytermesztés központja. Itt ivar szerint szétválasztjuk őket.

Melyik borjúból lehet tenyészállat?

– Csak az a borjú kerülhet saját teljesítményvizsgálatra (STV), amelyik már választáskor megfelelő súlyú. Tehát van mögötte kielégítő ellési, borjúnevelési háttér anyai oldalról. A tenyészállat-jelöltek 8 hónapos koruk körül átesnek egy küllemi bírálaton is. Amelyek az eddigi kritériumoknak megfelelnek, azok 9 hónaposan STV vizsgálatra mennek, ami 5 hónapig tart. Ezzel párhuzamosan vért veszünk tőlük.

Mivel nálunk több bika fedez egy gulyát, a vérmintából genetikai vizsgálattal visszaellenőrzik az anyát, és megállapítják az apát is.

Az STV-n havi szinten ellenőrizzük a fejlődésüket, mérjük a súlyukat, és a végén a tenyésztő egyesület szakembere küllemi bírálatot is végez.

Nem lenne egyszerűbb a mesterséges termékenyítés?

– Van, aki a mesterséges termékenyítésben hisz és sok spermát használ, mert azt mondja, hogy mindig megveszi a legújabb genetikai alapanyagot a franciáktól. Nála előbb-utóbb nagyon heterogén lesz az állomány.

Mi tudjuk, hogy mit szeretnénk, ehhez a szemlélethez évente választunk néhány bikát, ami beillik a tenyésztési elképzeléseinkbe.

Mivel nálunk csak egyféle állat van, ez egyfelől leszűkíti a piacot, másfelől mindenki tudja, hogy nálunk ez a típus van. Én abban hiszek, hogy jó minőségű anyai vonalat kell kialakítani. Ha én mutatok 25 üszőt, és ki kell választani a legjobbat, akkor az nehéz feladat, de ha a legrosszabbat kell kiválasztani, az éppen olyan nehéz.

Mik a távlati célok?

– Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Limousin fajtából ki tudjuk hozni a maximumot. Az eredményeink minket igazolnak, nemcsak a súlygyarapodási adatok, a kiállítási és küllemi bírálati eredmények, de az is, hogy visszajáró vásárlóink vannak, és értékesíteni tudjuk az előállított tenyészállatokat. Sokat tanultunk eddig, és mindig van hová fejlődni, de úgy érzem, hogy tudjuk, merre akarunk haladni, hogy még jobbak legyünk.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nagy pusztítást vittek véghez a tasmán ördögök egy ausztrál sziget madárvilágában

A BBC News beszámolója szerint a veszélyeztetett erszényes faj példányait 2012-ben telepítették le a Tasmániától keletre fekvő Maria-szigeten, hogy megvédjék őket a halálos daganatos betegségtől, amely miatt már szinte kipusztultak.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Lazacfarmot alakítanak ki Zalaegerszegen

Csúcstechnológiával működő lazacfarmot alakít ki Zalaegerszegen a magyar tulajdonú Zalmon Kft. - tájékoztatta a társaság csütörtökön az MTI-t.

Terelőkutya 8 millió forintért - egy ausztrál csodaeb

Világrekordot jelentő 35 200 ausztrál dollárért (7,8 millió forint) kelt el egy ausztrál kelpie egy hétvégi online munkakutya aukción.

A kölyökkutyák örömmel kommunikálnának az emberekkel

Egy kutatás keretein belül 375 nyolchetes kölyökkutya kommunikációs képességeit vizsgálták egy évtizeden keresztül, mely során megállapították, hogy a kutyák már röviddel a születésük után az emberekéhez hasonló szociális képességekkel rendelkeznek.

A Brexit után tovább szigorítja "állatjóléti" törvényét Nagy-Britannia

Nagy-Britannia közölte, hogy a Brexit utáni jóléti terv részeként betiltja a vágásra és hízlalásra szánt élő állatok exportját, megfontolja a libamáj kereskedelem engedélyezését és hivatalosan is érző lényként ismeri el a gerinces állatokat.

Új fejezet kezdődik a „juh és kecskehús” ágazatban

Hivatalosan is elismert szakmaközi szervezetté vált a „juh és kecskehús” ágazatban a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület. Az erről szóló dokumentumot június 16-án adta át az agrártárca helyettes államtitkára, Tarpataki Tamás az egyesület elnökének dr. Mezőszentgyörgyi Dávidnak.

Lúdágazati körkép - Csökkenő kereslet és termelés

A hazai víziszárnyas-ágazat folyamatosan a talpon maradásért küzd. A termelékenységet befolyásolta a madárinfluenza-járvány, emellett a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó korlátozások is visszavetették a lúdágazat termelését.

Egészséges egerek születtek kozmikus sugárzásnak kitett spermából

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából - számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Műanyaghulladékokon utazva szelik át az óceánokat a betolakodó fajok

Az óceánokban felhalmozódott műanyaghulladékokon utazva tesznek meg hatalmas távolságokat a betolakodó fajok, amelyek aztán súlyos fenyegetést jelenthetnek az őshonos állatokra és növényekre, ha megvetik lábukat egy-egy új területen.