Back to top

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Már édesapám is mezőgazdasággal foglalkozott. Először növénytermesztési ágazatvezető, később ügyvezető lett a Nemesvámosi TSZ-nél, a későbbi Baláca Kft.-nél. Neki az volt az elmélete, hogy ha valaki otthon is gazdálkodik, az mással foglalkozzon, mint a TSZ-ben. Ha valaki traktoros, annak ne nagyon legyen otthon földje, tartson inkább állatot. Így lett nekünk birkánk, először csak kettő volt a nagymamám istállójában, aztán egyre nőtt az állomány.

Eleinte bérelt területen, később már saját telepen dolgoztunk, majd céget is alapítottunk.

Mindegyre fejlődtünk, volt, hogy 6000 anyabirkával dolgoztunk, de igyekeztünk több lábon állni, így elindítottuk a mangalicatenyésztést is. A 2010-es évek elején döntöttünk úgy, hogy húsmarhatartással is foglalkozni kezdünk, hogy még egy pillére legyen a gazdálkodásnak.

Akkor már az uniós csatlakozáson túl voltunk. Lehetett látni, hogy ez jó üzlet lesz?

– Nyilván minden ágazatban nagyon fontosak a támogatások, de mi soha nem ezt vettük alapul, pont azért, mert szeretnénk támogatások nélkül is életképes gazdaságot vinni. Amikor a húsmarhatartáson kezdtünk gondolkodni, tudtuk, hogy nagy testű és ezeken a bakonyi legelőkön megélő fajtát keresünk. A tartást a Városlőd melletti telepre terveztük.

Az már a magas Bakony, ideális terület legelőkertek kialakítására, hasonlít a francia hegyvidéki legelőkhöz.

Ráadásul nálunk hatalmas a vadnyomás, mindenhol erdők vesznek körül, és a beékelt legelőkön nem igazán érdemes búzát vagy kukoricát termeszteni, mert hatalmas lenne a vadkár.

Elég a legelő ennyi állatnak?

– Mi úgy gazdálkodunk, hogy a legrosszabb körülmények között is életképes maradjon a rendszer, és meg tudjuk termelni az állatainknak a takarmányt. Sokan ezt „kicentizik”, pedig tartalékot mindig kell képezni, de nemcsak pénzben, hanem bálában, abrakban, legelőterületben is.

Megpróbálunk mindent megadni az állatoknak, hogy jól érezzék magukat, és amire genetikailag képesek, azt ki is tudják hozni magukból.

Az állat is akkor tudja a maximumot nyújtani, ha jól érzi magát. Vigyázunk rájuk, szándékosan nem használunk kutyát vagy elektromos ösztökét. Olyan rendszerekben dolgozunk, hogy minél kisebb zavarással, minél kevesebb stresszhatással tudjuk ellátni körülöttük a kötelező feladatokat.

Az elejétől fogva ennyi marha volt?

– A kezdetektől nagyban gondolkodtunk, és ennek feltételeit meg is teremtettük, mire az első marhát megvettük. Két-háromszázas tehénállományt terveztünk, de ezt nem lehetett itthon megvenni. Nagyon heterogén volt a tehénállomány, és mi rögtön jó minőséget szerettünk volna elérni. Végül három év alatt 320 törzskönyvezett, tisztavérű Limousin üszőt és hat bikát vásároltunk Franciaországból.

Hogy zajlik a tartás?

– Az állatok tavasztól őszig a legelőn vannak. 7-10 napig legeltetünk egy 6 hektáros legelőkertet, itt 60-80 tehén van. A borjak születés után átesnek a köldökfertőtlenítésen, a tetováláson és a szarv­tala­nításon. 6-8 hónaposan választjuk le őket, és bekerülnek ide Vilmapusztára, ami az utódnevelés telepe és a növénytermesztés központja. Itt ivar szerint szétválasztjuk őket.

Melyik borjúból lehet tenyészállat?

– Csak az a borjú kerülhet saját teljesítményvizsgálatra (STV), amelyik már választáskor megfelelő súlyú. Tehát van mögötte kielégítő ellési, borjúnevelési háttér anyai oldalról. A tenyészállat-jelöltek 8 hónapos koruk körül átesnek egy küllemi bírálaton is. Amelyek az eddigi kritériumoknak megfelelnek, azok 9 hónaposan STV vizsgálatra mennek, ami 5 hónapig tart. Ezzel párhuzamosan vért veszünk tőlük.

Mivel nálunk több bika fedez egy gulyát, a vérmintából genetikai vizsgálattal visszaellenőrzik az anyát, és megállapítják az apát is.

Az STV-n havi szinten ellenőrizzük a fejlődésüket, mérjük a súlyukat, és a végén a tenyésztő egyesület szakembere küllemi bírálatot is végez.

Nem lenne egyszerűbb a mesterséges termékenyítés?

– Van, aki a mesterséges termékenyítésben hisz és sok spermát használ, mert azt mondja, hogy mindig megveszi a legújabb genetikai alapanyagot a franciáktól. Nála előbb-utóbb nagyon heterogén lesz az állomány.

Mi tudjuk, hogy mit szeretnénk, ehhez a szemlélethez évente választunk néhány bikát, ami beillik a tenyésztési elképzeléseinkbe.

Mivel nálunk csak egyféle állat van, ez egyfelől leszűkíti a piacot, másfelől mindenki tudja, hogy nálunk ez a típus van. Én abban hiszek, hogy jó minőségű anyai vonalat kell kialakítani. Ha én mutatok 25 üszőt, és ki kell választani a legjobbat, akkor az nehéz feladat, de ha a legrosszabbat kell kiválasztani, az éppen olyan nehéz.

Mik a távlati célok?

– Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a Limousin fajtából ki tudjuk hozni a maximumot. Az eredményeink minket igazolnak, nemcsak a súlygyarapodási adatok, a kiállítási és küllemi bírálati eredmények, de az is, hogy visszajáró vásárlóink vannak, és értékesíteni tudjuk az előállított tenyészállatokat. Sokat tanultunk eddig, és mindig van hová fejlődni, de úgy érzem, hogy tudjuk, merre akarunk haladni, hogy még jobbak legyünk.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kutyák személyisége nem egyenletesen változik az életük folyamán

Ahogy az emberek esetében, úgy a kutyáknál is változik a személyiség a korral, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek - állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban. A kutatásban az etológusok 217 border collie-t vizsgáltak négy éven keresztül.

2,5 milliárd forint jut járványvédelmi rendszerek kialakítására

A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek kialakítására az Agrárminisztérium 2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot. A Vidékfejlesztési Program keretében a gazdák 2020. május 1-jétől pályázhattak. Két pályázati körben összesen 349 db kérelem érkezett a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságához, 5,4 milliárd forint igényével.

Ez a bivalyok haszna

Néhány emberöltővel ezelőtt a hihetetlenül nagy igavonó erejét hasznosították leginkább a házi bivalyoknak, ám napjaikra a természetvédelem legjobb napszámosaivá váltak. Hatékonyabbak, olcsóbbak és környezetkímélőbbek, mint a gépek.

Már a parlament előtt családi gazdasági rendszer reformjáról szóló törvényjavaslat

Már az Országgyűlés elé került az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslat, amelyet a következő hetekben vitatnak meg a képviselők. Miután a kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, a családi gazdaságokról szóló törvénytervezetet, a jogszabályi javaslatot október 13-án, benyújtották az Országgyűléshez.

A nemzeti össztermék egyre nagyobb százaléka származik a mezőgazdaságból

Legutóbbi vajdasági helyzetjelentésemet azzal kezdtem, hogy az ideihez hasonló ideális nyári csapadékeloszlásra még az idősebb gazdák sem emlékeznek itt a Duna és a Tisza közének csücskében: június 1-jétől augusztus végéig nem kevesebb, mint 384 liter áztatta a termőföldet.

Ez nem steak. Elég a hamis hús- és tejnevekből!

Ha az Európai Parlament felelőtlenül úgy dönt, hogy kiskapukat enged az élelmiszer-megnevezések területén a "vegán kolbász" vagy a „vegán hamburger” védelme érdekében, az hosszú távon hatással lesz a fogyasztókra és az állattenyésztőkre egyaránt. Ezzel a helyzettel szembesülve az európai állattenyésztési ágazat elindítja a ceci n’est pas un steak (Ez nem steak) európai kampányt.

Az ALDI törekszik minél több magyar beszállító bevonására

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az ALDI vezetőivel egyeztetett arról, hogy tovább növeljék a magyar beszállítók arányát. Az áruházlánc nyitott újabb hazai termelők, élelmiszer-előállítók befogadására, a kamara pedig segíti a kapcsolatok létrehozását.

A kormány elfogadta a családi gazdasági rendszer átfogó reformját

Több évre visszanyúló számos egyeztetést, valamint jelentős előkészítő munkát követően a kormány elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, az őstermelői és családi gazdasági rendszer átfogó reformjáról szóló törvényjavaslatot.  A korábbi tervezet néhány ponton módosult.

Folyamatos a vírushelyzethez kapcsolódó átmeneti támogatások kifizetése

A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az Agrárminisztérium a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások részére 13 jogcímen átmeneti támogatás igénybevételét tette lehetővé.

A koronavírus miatt 22 napra be kell zárni egy német vágóhidat

Egy német vágóhídon a 2000 alkalmazottból 112 dolgozó fertőződött meg a koronavírusossal, ezért a vágóhidat 22 napra bezárják. A tulajdonosi csoport, a Tönniest ellenzi a határozatot.