Back to top

A holnap, a szeretet prófétái - Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Az idén tízéves Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kiemelt jelentőségű eseménye a Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepe, amit ezúttal a történelmi Magyarország középpontjában, Szarvason tartottak. Az eseményen a nagyszámú magyarországi és határon túli magyar gazda mellett részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Nagy István agrárminiszter, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke, valamint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke mellett számos országgyűlési képviselő és magas rangú közjogi méltóság is.

Valamennyi magyarországi megyéből és a határon túli térségekből érkeztek a magyar gazdák, hogy ünnepélyes keretek összeöntsék búzájukat. Az immáron szétválaszthatatlanul egybevegyült és megáldott búzaszemeket a Szarvasi Szárazmalomban, hazánk egyetlen működő lóvontatású malmában őrölték meg. A Magyarok Kenyere további összetevői is nemzeti összefogással érkeztek meg az ünnepségre: a kovászt a felvidéki magyar közösségből, a sót az erdélyi Parajdról, míg a vizet Kárpátaljáról, a Fekete-Tisza forrásától hozták a határon túli gazdák. A trianoni békediktátum 100 éves évfordulóján – a magyar gazdáknak köszönhetően – mostanra az egész Kárpát-medencében, sőt már a nagyvilág magyar közösségeiben is elmondható: „Egy kenyéren vagyunk”.

A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött, és tart egészen augusztus 20-áig; Magyarországon összesen 89, külhonban pedig további több tucat ponton gyűjtik a felajánlásokat,

a búzát húsz anyaországi és számos határon túli malomban őrölnek majd meg. A koronavírus okozta helyzetben a szervezők a búzafelajánlás mellett kiemelten számítanak a Magyarok Kenyere Alapítványhoz érkező pénzadományokra is, hogy idén is biztosíthassák a több tízezer magyar gyermek és család ellátását.

A rendezvényt vidoüzenetben köszöntötte Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, aki szerint mai világunkban, koronavírus-járvány idején felmerül a kérdés: lesz-e holnap. Lesz-e holnap akkor, amikor azt látjuk, hogy sok emberben nincs szeretet, jóság, helyette önzés és kapzsiság van, sokan még a történelmet is átírnák. Azt tanácsolta, hogy ezeket a tendenciákat látva se essünk kétségbe, mert ez a vihar is elvonul, újból kisüt a Nap, újból érték lesz a jóság, az irgalom, aminek szép példája, ha valaki megosztja kenyerét az éhezőkkel. „Mert akik jót tesznek, akár úgy, hogy egy marék búzát, egy falat kenyeret adnak az éhezőknek, azok a holnap, a szeretet prófétái” – mondta Böjte atya.

Babák Mihály, Szarvas polgármestere a történelmi Magyarország, Szent István államának mértani közepén köszöntötte a résztvevőket. F

elidézte a régi mondást: ahol a szükség, legyen ott a segítség – amit a magyar gazdák soha nem felejtettek el.

Mindenkor kötelességüknek tartották a rászorulók megsegítését. Így volt ez Trianon, és a nagy háborúk után, majd a beszolgáltatás idején is. „A magyar gazda, ahogy mást sem, ezt sem felejtette el. Ez, a másik iránti tisztelet és segítség szándéka még ma is él bennük, és ez mutatkozik meg a Magyarok Kenyere Programban is”, mondta, hozzátéve, hogy „a segítség sose alamizsna.”

Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője a Magyarok Kenyere Program sikerét méltatta, ami szerinte azt bizonyítja, hogy a határok ugyan elválasztották, elszakítani azonban nem tudták a magyarokat egymástól.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke ünnepi beszédében a 10 éve indult Magyarok Kenyere Programról elmondta, az nemes célt tűzött maga elé: hozzájárult a nemzetegyesítés programjához, jelezve, hogy „egy kenyéren vagyunk”. Közös a sorsunk, az örömünk, a bánatunk, közös a sikerünk, a kudarcunk, közös felelősséget vállalunk egymás iránt. Mint ahogy a 15 millió búzaszem lisztté őrölve a kenyérben válik egyé, úgy válik egységes nemzetté a 15 millió magyar, bárhol is él a világban, mondta.

Felelevenítette: a Magyarok Kenyere Programot a gazdák alkották meg, akik önzetlenül gyűjtötték és gyűjtik az adományokat. A kezdeti években csak az anyaországban, majd 5 éve, amikor a kamara és a Magosz bekapcsolódott a programba, az együttműködést kiterjesztették az egész Kárpát-medencére.

Arról is tájékoztatott, hogy a Magyarok Kenyere Alapítvány erdélyi és kárpátaljai kuratóriumi tagokkal egészült ki. „Célunk, hogy a konkrét segítség mellett lélekben is erősítsük egymást.

Nem tévesztjük szem elől az induláskori célokat, segítjük a szükséget szenvedőket, Csaba testvér árváit, a Nagydobronyi Gyermekotthon nehézsorsú gyermekeit, az idősotthonokban nehéz körülmények között élő embereket” – mondta, hozzátéve, hogy nemcsak halat, hálót is akarnak adni. Ennek jegyében folyamatosan átadják az anyaországi gazdáknál, azok szervezeteinél meglévő tudást, tapasztalatot, információt, új technológiákat a határon túli gazdatársaik számára.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint az ünnepség is tanúsítja, hogy erős nemzet a magyar. Mint mondta, a kenyér lelke a kovász, ami megkeleszti a kenyeret, a hozzávalókat pedig egységgé forrasztja. A magyar nemzett kovászai a külhoni magyarok, akik az újjáépítésnek is a kovászai voltak az elmúlt évtizedeknek. Bennük bízva, rájuk építve tudtuk végrehajtani a nemzetpolitikánkat, mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy tíz éve nemcsak kormányváltás, hanem radikális irányváltás is történt, az identitásőrző programok mellett 2014-2015-ben elindultak a határon túli gazdaságfejlesztési programok is.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország és a nemzet emelkedését szolgáló politikát a magyar öntudatra, önbizalomra és önrendelkezésre kell építeni. Szavai szerint így nyerhető meg az elveszített 20. század után a 21. század, így maradhat meg Kárpát-medencei szülőföldjén a külhoni magyarság és így őrizhető meg Magyarország magyar országnak.

Mint mondta, három évfordulóra is emlékeznek a magyarok idén: Trianon után száz évvel egyre tisztábban látszanak nemcsak az okok, hanem az is, mit kell tenni, „hogy úrrá legyünk sorsunkon”. Harminc évvel a rendszerváltoztatás kezdete után a politikai megszabadulás gazdasági-társadalmi árát is lehet látni, továbbá azt, hogyan lehet mérsékelni a veszteségeket. Tíz évvel a posztkommunizmus lezárása után pedig „kellő tapasztalatok birtokában látjuk lehetőségeinket Európában és a világban” – mondta.

Nagy István agrárminiszter a búzát felajánló gazdák munkáját köszönte meg, amit idén a koronavírus-járvány és időjárási szélsőségek is nehezítettek.

Mint tájékoztatott, 300 ezer hektárt sújt aszály-, 75 ezer hektárt fagy- és 30 ezer hektárt belvízkár.

Reményét fejezte ki, hogy minden megszegett kenyér után az embereknek eszébe jut az a sok munka és verejték, amit a gazdák végeznek és ejtenek. A tárcavezető szerint a magyaroknak nemcsak egymás mellett elpergő búzaszemeknek kell lenniük, hanem kenyérnek is, azaz az egyes emberből a közösség részéve kell válniuk.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, hogy Magyarország tíz éve kijött a zsákutcából és ráfordult a kivezető útra. Az értékek – a nemzet, a család, a munka becsülete – a helyükre kerültek, a merjünk kicsik lenni korszaka után hazánk lassan felemelte a fejét és kihúzta magát. A változás nemcsak a lelkekben, életérzésekben következett be, de visszatükröződött a gazdasági mutatókban is. Egy ilyen felívelő szakaszban szakadt a baj a nyakunkba, ami azonnali cselekvést igényelt. Magyarország pedig irigylésre méltóan hozta ki a rosszból a lehető legjobbat, és, mint mondta, ebben ugyanolyan fontos szerepe volt a magyar kormánynak, mint a magyar embereknek.

„A helytállásunknak, a fegyelmezettségünknek és a józanságunknak köszönhető az is, hogy ma itt állhatunk valamennyien. Van miért itt lennünk, mert mindennek dacára nem marad el a búzaösszeöntés ünnepe, mivel nem maradt el az idei adományozás sem.

Idén is van mit összeöntenünk, idén is lesz kenyere a magyaroknak. A Kárpát-medencei magyar gazdák felajánlásait nem apasztotta el a veszélyhelyzet” hangsúlyozta.

Mint mondta, ahogy a mondás tartja: nyelvében él a nemzet. A nyelvét beszélő közösségekben él leginkább, hiszen ezekből a Kárpát-medence-, sőt világszerte kisebb-nagyobb közösségekben élő magyarul beszélőkből és magyarul érzőkből áll össze a nemzetközösség. „Olyanok vagyunk, mint egy nagy család, szétszóródva ugyan, de egymásról meg nem feledkezve. A Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program ennek az összetartozásnak a megnyilvánulása” – mondta.

Felidézte: tíz éve indult a kezdeményezés, amihez évekkel ezelőtt a kamara is csatlakozott, azóta az egyik legnemesebb és legnagyobb szeretettel végzett feladatuk a program megszervezése, koordinálása. „Gyűlnek a zsákok évről-évre, a kezdeti 10 tonna majd' 800 tonnává gyarapodott tavaly, és ami legalább ennyire beszédes: a felajánló gazdák számának növekedése. Tavaly 19 megyéből és 12 határon túli régióból már mintegy 5700 magyar gazda járult hozzá búza- és lisztadományával közel százezer magyar gyermek élelmezéséhez.

Beszéde végén azt hangsúlyozta, hogy úgy is mint kamarai elnök és mint gazdálkodó, büszke a magyar gazdák önzetlenségére, jóakaratára. Azzal, hogy minden évben jelen vannak az átadásnál, személyesen látják az otthonokat, ahová eljutnak a felajánlások, látják a gyerekeket, akiknek az asztalára kerül a magyarok kenyere, olyan lelki muníciót kapnak, amit az elnök szerint nehéz szavakkal leírni. Mint mondta, ez az, ami mindig új lendületet ad a folytatáshoz. És bár a gazdáknak nincs részük ebben a közvetlen élményben, de tudniuk kell és tudják is, hogy jó helyre kerül a munkájuk gyümölcse, ezért is adakoznak jó szívvel, és „tudjuk, hogy a jókedvű adakozót szereti az Isten”- fejezte be beszédét Győrffy Balázs.

Az összeöntés után, az ökumené szellemében, dr. Kiss Imre esperes, Pentaller Attila református lelkész és Lázár Zsolt evangélikus esperes szentelte meg a búzát.

Az esemény emelkedett hangulatáról dr. Zima János tárogatóművész, Ferenczi Attila és Tarpai Viktória a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának tagjai és a szarvasi Tessedik táncegyüttes gondoskodtak.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

A halal élelmiszerpiac lehetőségeiről tart fórumot a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) „Halal élelmiszerek nemzetközi piaca” címmel online fórumot tart, ezzel is segítve az ezen piacra belépni kívánó élelmiszer-előállítókat és -feldolgozókat.

A magyar erdők az emberek egészségét szolgálják

A kétmillió hektár magyar erdő egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosít mindenki számára. Erdeink emellett csodálatos természetvédelmi értékeket rejtenek, hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez és megújuló faanyagot biztosítanak a társadalom számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Véget ért az országos teszt, így teljesítettek a búzák és a repcék

Összesen 48 őszibúza-fajtát és 27 őszi káposztarepcét teszteltek ebben az évben az ország különböző pontjain a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében. A teszt eredményeit nyilvános összefoglaló kiadványban mutatták be a szervezők.

Tudásmegosztás a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság fejlesztéséért

Az Európai Unió Agrárkutatás Állandó Bizottságának az Agrár Tudás- és - Innovációs Rendszer megerősítéséért létrehozott Stratégiai Munkacsoportja 2021. szeptember 14-15. között tartotta 5. mandátumának nyolcadik, online ülését. A kétnapos esemény házigazdája, a munkacsoport társelnöke, Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára volt.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.

Véget ért a jubileumi Coop Rally

Idén 15. alkalommal rendezték meg a Coop Rally-t, amely 8 állomáson keresztül Nyugat-Magyarországot járta körbe. A két napos rendezvényen a 250 versenyző 105 autóval tett meg több mint 800 kilométert, hogy megtekintsenek hat meghatározó, minőségi magyar termékeket gyártó és forgalmazó élelmiszeripari céget, valamint két Coop tagvállalatot

Átfogó szüreti mustfok ellenőrzés a szőlőtermesztők védelmében

A hatóságok 2021-ben, a szőlőszüret folyamán – a korábbi évekhez hasonlóan – ismét ellenőrzést végeznek a borászati üzemekben. Ennek alapvető célja a helyes szüreti gyakorlat kialakítása: az ellenőrök a szőlőfelvásárlások során a tisztességes piaci gyakorlatot vizsgálják - jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.