0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A holnap, a szeretet prófétái – Magyarok Kenyere: Szarvason összeöntötték a felajánlott búzát

Idén tízéves a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program. A Nemzeti Összetartozás Évében, 2020-ban is összefogtak a magyar gazdák, hogy jótékony felajánlásaikkal segítsék a rászorulókat. Több ezer anyaországi és határon túli magyar gazdálkodó ajánlott fel búzát, amit ezúttal Szarvason, július 31-én öntöttek össze ünnepélyes keretek között.

Az idén tízéves Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program kiemelt jelentőségű eseménye a Kárpát-medencei búzaösszeöntés ünnepe, amit ezúttal a történelmi Magyarország középpontjában, Szarvason tartottak. Az eseményen a nagyszámú magyarországi és határon túli magyar gazda mellett részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Nagy István agrárminiszter, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke, valamint Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke mellett számos országgyűlési képviselő és magas rangú közjogi méltóság is.

Valamennyi magyarországi megyéből és a határon túli térségekből érkeztek a magyar gazdák, hogy ünnepélyes keretek összeöntsék búzájukat. Az immáron szétválaszthatatlanul egybevegyült és megáldott búzaszemeket a Szarvasi Szárazmalomban, hazánk egyetlen működő lóvontatású malmában őrölték meg. A Magyarok Kenyere további összetevői is nemzeti összefogással érkeztek meg az ünnepségre: a kovászt a felvidéki magyar közösségből, a sót az erdélyi Parajdról, míg a vizet Kárpátaljáról, a Fekete-Tisza forrásától hozták a határon túli gazdák. A trianoni békediktátum 100 éves évfordulóján – a magyar gazdáknak köszönhetően – mostanra az egész Kárpát-medencében, sőt már a nagyvilág magyar közösségeiben is elmondható: „Egy kenyéren vagyunk”.

A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött, és tart egészen augusztus 20-áig; Magyarországon összesen 89, külhonban pedig további több tucat ponton gyűjtik a felajánlásokat,

a búzát húsz anyaországi és számos határon túli malomban őrölnek majd meg. A koronavírus okozta helyzetben a szervezők a búzafelajánlás mellett kiemelten számítanak a Magyarok Kenyere Alapítványhoz érkező pénzadományokra is, hogy idén is biztosíthassák a több tízezer magyar gyermek és család ellátását.

A rendezvényt vidoüzenetben köszöntötte Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, aki szerint mai világunkban, koronavírus-járvány idején felmerül a kérdés: lesz-e holnap. Lesz-e holnap akkor, amikor azt látjuk, hogy sok emberben nincs szeretet, jóság, helyette önzés és kapzsiság van, sokan még a történelmet is átírnák. Azt tanácsolta, hogy ezeket a tendenciákat látva se essünk kétségbe, mert ez a vihar is elvonul, újból kisüt a Nap, újból érték lesz a jóság, az irgalom, aminek szép példája, ha valaki megosztja kenyerét az éhezőkkel. „Mert akik jót tesznek, akár úgy, hogy egy marék búzát, egy falat kenyeret adnak az éhezőknek, azok a holnap, a szeretet prófétái” – mondta Böjte atya.

Babák Mihály, Szarvas polgármestere a történelmi Magyarország, Szent István államának mértani közepén köszöntötte a résztvevőket. F

elidézte a régi mondást: ahol a szükség, legyen ott a segítség – amit a magyar gazdák soha nem felejtettek el.

Mindenkor kötelességüknek tartották a rászorulók megsegítését. Így volt ez Trianon, és a nagy háborúk után, majd a beszolgáltatás idején is. „A magyar gazda, ahogy mást sem, ezt sem felejtette el. Ez, a másik iránti tisztelet és segítség szándéka még ma is él bennük, és ez mutatkozik meg a Magyarok Kenyere Programban is”, mondta, hozzátéve, hogy „a segítség sose alamizsna.”

Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője a Magyarok Kenyere Program sikerét méltatta, ami szerinte azt bizonyítja, hogy a határok ugyan elválasztották, elszakítani azonban nem tudták a magyarokat egymástól.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke ünnepi beszédében a 10 éve indult Magyarok Kenyere Programról elmondta, az nemes célt tűzött maga elé: hozzájárult a nemzetegyesítés programjához, jelezve, hogy „egy kenyéren vagyunk”. Közös a sorsunk, az örömünk, a bánatunk, közös a sikerünk, a kudarcunk, közös felelősséget vállalunk egymás iránt. Mint ahogy a 15 millió búzaszem lisztté őrölve a kenyérben válik egyé, úgy válik egységes nemzetté a 15 millió magyar, bárhol is él a világban, mondta.

Felelevenítette: a Magyarok Kenyere Programot a gazdák alkották meg, akik önzetlenül gyűjtötték és gyűjtik az adományokat. A kezdeti években csak az anyaországban, majd 5 éve, amikor a kamara és a Magosz bekapcsolódott a programba, az együttműködést kiterjesztették az egész Kárpát-medencére.

Arról is tájékoztatott, hogy a Magyarok Kenyere Alapítvány erdélyi és kárpátaljai kuratóriumi tagokkal egészült ki. „Célunk, hogy a konkrét segítség mellett lélekben is erősítsük egymást.

Nem tévesztjük szem elől az induláskori célokat, segítjük a szükséget szenvedőket, Csaba testvér árváit, a Nagydobronyi Gyermekotthon nehézsorsú gyermekeit, az idősotthonokban nehéz körülmények között élő embereket” – mondta, hozzátéve, hogy nemcsak halat, hálót is akarnak adni. Ennek jegyében folyamatosan átadják az anyaországi gazdáknál, azok szervezeteinél meglévő tudást, tapasztalatot, információt, új technológiákat a határon túli gazdatársaik számára.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint az ünnepség is tanúsítja, hogy erős nemzet a magyar. Mint mondta, a kenyér lelke a kovász, ami megkeleszti a kenyeret, a hozzávalókat pedig egységgé forrasztja. A magyar nemzett kovászai a külhoni magyarok, akik az újjáépítésnek is a kovászai voltak az elmúlt évtizedeknek. Bennük bízva, rájuk építve tudtuk végrehajtani a nemzetpolitikánkat, mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy tíz éve nemcsak kormányváltás, hanem radikális irányváltás is történt, az identitásőrző programok mellett 2014-2015-ben elindultak a határon túli gazdaságfejlesztési programok is.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország és a nemzet emelkedését szolgáló politikát a magyar öntudatra, önbizalomra és önrendelkezésre kell építeni. Szavai szerint így nyerhető meg az elveszített 20. század után a 21. század, így maradhat meg Kárpát-medencei szülőföldjén a külhoni magyarság és így őrizhető meg Magyarország magyar országnak.

Mint mondta, három évfordulóra is emlékeznek a magyarok idén: Trianon után száz évvel egyre tisztábban látszanak nemcsak az okok, hanem az is, mit kell tenni, „hogy úrrá legyünk sorsunkon”. Harminc évvel a rendszerváltoztatás kezdete után a politikai megszabadulás gazdasági-társadalmi árát is lehet látni, továbbá azt, hogyan lehet mérsékelni a veszteségeket. Tíz évvel a posztkommunizmus lezárása után pedig „kellő tapasztalatok birtokában látjuk lehetőségeinket Európában és a világban” – mondta.

Nagy István agrárminiszter a búzát felajánló gazdák munkáját köszönte meg, amit idén a koronavírus-járvány és időjárási szélsőségek is nehezítettek.

Mint tájékoztatott, 300 ezer hektárt sújt aszály-, 75 ezer hektárt fagy- és 30 ezer hektárt belvízkár.

Reményét fejezte ki, hogy minden megszegett kenyér után az embereknek eszébe jut az a sok munka és verejték, amit a gazdák végeznek és ejtenek. A tárcavezető szerint a magyaroknak nemcsak egymás mellett elpergő búzaszemeknek kell lenniük, hanem kenyérnek is, azaz az egyes emberből a közösség részéve kell válniuk.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, hogy Magyarország tíz éve kijött a zsákutcából és ráfordult a kivezető útra. Az értékek – a nemzet, a család, a munka becsülete – a helyükre kerültek, a merjünk kicsik lenni korszaka után hazánk lassan felemelte a fejét és kihúzta magát. A változás nemcsak a lelkekben, életérzésekben következett be, de visszatükröződött a gazdasági mutatókban is. Egy ilyen felívelő szakaszban szakadt a baj a nyakunkba, ami azonnali cselekvést igényelt. Magyarország pedig irigylésre méltóan hozta ki a rosszból a lehető legjobbat, és, mint mondta, ebben ugyanolyan fontos szerepe volt a magyar kormánynak, mint a magyar embereknek.

„A helytállásunknak, a fegyelmezettségünknek és a józanságunknak köszönhető az is, hogy ma itt állhatunk valamennyien. Van miért itt lennünk, mert mindennek dacára nem marad el a búzaösszeöntés ünnepe, mivel nem maradt el az idei adományozás sem.

Idén is van mit összeöntenünk, idén is lesz kenyere a magyaroknak. A Kárpát-medencei magyar gazdák felajánlásait nem apasztotta el a veszélyhelyzet” hangsúlyozta.

Mint mondta, ahogy a mondás tartja: nyelvében él a nemzet. A nyelvét beszélő közösségekben él leginkább, hiszen ezekből a Kárpát-medence-, sőt világszerte kisebb-nagyobb közösségekben élő magyarul beszélőkből és magyarul érzőkből áll össze a nemzetközösség. „Olyanok vagyunk, mint egy nagy család, szétszóródva ugyan, de egymásról meg nem feledkezve. A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program ennek az összetartozásnak a megnyilvánulása” – mondta.

Felidézte: tíz éve indult a kezdeményezés, amihez évekkel ezelőtt a kamara is csatlakozott, azóta az egyik legnemesebb és legnagyobb szeretettel végzett feladatuk a program megszervezése, koordinálása. „Gyűlnek a zsákok évről-évre, a kezdeti 10 tonna majd’ 800 tonnává gyarapodott tavaly, és ami legalább ennyire beszédes: a felajánló gazdák számának növekedése. Tavaly 19 megyéből és 12 határon túli régióból már mintegy 5700 magyar gazda járult hozzá búza- és lisztadományával közel százezer magyar gyermek élelmezéséhez.

Beszéde végén azt hangsúlyozta, hogy úgy is mint kamarai elnök és mint gazdálkodó, büszke a magyar gazdák önzetlenségére, jóakaratára. Azzal, hogy minden évben jelen vannak az átadásnál, személyesen látják az otthonokat, ahová eljutnak a felajánlások, látják a gyerekeket, akiknek az asztalára kerül a magyarok kenyere, olyan lelki muníciót kapnak, amit az elnök szerint nehéz szavakkal leírni. Mint mondta, ez az, ami mindig új lendületet ad a folytatáshoz. És bár a gazdáknak nincs részük ebben a közvetlen élményben, de tudniuk kell és tudják is, hogy jó helyre kerül a munkájuk gyümölcse, ezért is adakoznak jó szívvel, és „tudjuk, hogy a jókedvű adakozót szereti az Isten”- fejezte be beszédét Győrffy Balázs.

Az összeöntés után, az ökumené szellemében, dr. Kiss Imre esperes, Pentaller Attila református lelkész és Lázár Zsolt evangélikus esperes szentelte meg a búzát.

Az esemény emelkedett hangulatáról dr. Zima János tárogatóművész, Ferenczi Attila és Tarpai Viktória a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulatának tagjai és a szarvasi Tessedik táncegyüttes gondoskodtak.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu