Back to top

Lila-hegyi kilátó

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.

A régi torony
A régi torony
A vasbeton palást faburkolatot kapott. Az alul 6 méter széles, 12 szögű, rácsos szerkezetű faépület 1,2 méter széles lépcsőin két személy kényelmesen haladhat egymás mellett. A 60 lépcsőfok megmászásával érünk fel a 11,7 méter magas torony tetejében kialakított széles teraszra. Az út felénél a lépcsősor vízszintesen átmegy a torony belsején és a túloldalon folytatódik. A beruházás második szakaszában az építmény környezetbarát, napelemes kivilágítást kapott az éjszakai túrázók nagy-nagy örömére, a torony belső palástjára pedig a környéken előforduló állat- és növényfajokat festett egy graffiti művész. A „lépcsőház” belső falát 14 hazai fafaj ismertető táblája díszíti, míg a teraszt övező 110 centiméter hosszú védőkorlátra a belátható területet ábrázoló térkép és panorámaképek kerültek. Emellett a kilátó közelében padokat és ismeretterjesztő táblát helyeztek ki. A kilátót különböző korú akácosok veszik körbe, csupán néhány elegyfafaj (királydió, mezei juhar, mezei szil, magas kőris, nyugati ostorfa) színesíti. A cserjeszint legjellemzőbb növénye az egybibés galagonya, a vadrózsa és a vesszős fagyal, a sűrű aljnövényzet kiváló rejtekhelye az állatoknak.

A teraszról remek kilátás nyílik az alattunk elterülő tájra. A 326 méter magasból (a hegy, a kilátó és a felnőtt ember szemmagasságát figyelembe véve) a Föld gömb alakja miatt tiszta időben elvileg csak 70 kilométerre lehetne ellátni.

Mivel azonban az annál messzebbre lévő hegyek gyakran a látóhatár fölé nyúlnak, a 120, sőt 140 kilóméteres távolság ellenére a szemünk elé tárulnak. Ha az óramutató járását követve körbesétálunk a kilátó teraszán, páratlan panorámában gyönyörködhetünk. Észak felé (420 méterre tőlünk) jól kivehető az URH antennákat „tartó” Hegymagas elnevezésű domb, minek hátterében tiszta időben kirajzolódnak Győr város épületei.

A belső palástot színes graffitik díszítik
A belső palástot színes graffitik díszítik
Északkeleti irányban a Nagyszombat fölé magasodó Zobor-hegy mögött 112 kilométer messzeségben a Tribecs 829 méteres orma emelkedik, azt azonban csak kivételesen tiszta időben láthatjuk. Tőle kissé jobbra, az 1000 méter fölé emelkedő Selmeci-hegység figyelhető meg. Alatta Nyúl község házai, és 8 kilométerrel távolabb, Töltéstava épületei szinte mindig láthatók. Az északi iránytól mintegy 65 fokkal eltérve (már majdnem kelet felé) a 11 kilométerre levő Pér község mögött szép időben a Börzsöny 938 méteres csúcsa, a Csóványos tűnik elénk, előterében Komárom irányában szélerőművek kerekei forognak.

Ha keletre tekintünk, hozzánk közelebb a Sághalom 193 méteres magányos dombját figyelhetjük meg, mögötte a távolban pedig a Gerecse 633 méteres mészkőháta magasodik ki a Kisalföld síkjából.

Délkeletre tőlünk mintegy 8 kilométerre a Sokoró keleti, 282 méteres vonulatát megkoronázva a bencések Pannonhalmi Monostora hívja fel magára a figyelmet. Talán ez a körpanoráma legszebb eleme! Mögéje mintegy 50-60 kilométeres távolságban a Vértes kéklő csúcsai alkotnak festői hátteret. A hegység jobboldali peremén (nagyjából az écsi templom tornyával egy irányban) jól megfigyelhető, amint a 480 méteres gerincszerű vonulat hirtelen alábukik, ugyanis ott található a Móri árok.

A kilátóhoz vezető utak egyike a nyúl pincesor előtt halad
A kilátóhoz vezető utak egyike a nyúl pincesor előtt halad

Ha tekintetünket fokozatosan dél felé irányítjuk, akkor már a Sokoró-Ravazd-Csanaki-domb sorának erdővel fedett vonulata bontakozik ki előttünk. Nem messze tőlünk, Écs hegységgel tűzdelt részén, a Szent Pál-hegy 316 méteres háta, kissé jobbra tőle a Nyúli-hegy akácerdővel borított tömbje magasodik. Ha közvetlenül a Nyúli-hegy fölött a lombkoronaszint fölé nézünk, akkor a távolban keskeny, halvány sávként feltűnik a Magas-Bakony kettős csúcsa, a 661 méteres Kékhegy és a 709 méteres Kőris-hegy. Délnyugatra 52-57 kilométer távolban a Sokoró nyugati vonulatának 230 méteres gerincszintje fölé két bazaltvulkán tanúhegy emelkedik, a Badacsonyhoz hasonló, csonkakúp alakú, 432 méteres Somló, és tőle kissé jobbra a 280 méteres Sághegy.

Ha nagyon tiszta a levegő, akkor nyugat felé a 90 kilométerre lévő Kőszegi-hegység 884 méteres csúcsa, az Írott-kő, és az 557 méter magas Soproni-hegység is megfigyelhető a derengő messzeségben.

A legtávolabbi hegy, amit a kilátóból még láthatunk, az a 140 kilométerre fekvő 2076 méter magas hósipkás Schneeberg. Ennek megpillantásához azonban a légkörnek rendkívül tisztának kell lennie, ami évente csak egyszer-kétszer fordul elő. Északnyugatra, Bécs és Pozsony felé tekintve újra a Kisalföld síkján fut a tekintetünk. Bécs nem látható, mert alacsonyan fekszik, az annál távolabbi Pozsony és mögötte a Kis-Kárpátok viszont gyakran megfigyelhető, mert 650-760 méteres csúcsai a látóhatár fölé magasodnak. (A panoráma részletes leírásakor Szűcs Mihály tájékoztatóját vettük alapul.) Mindezen információk a kilátó teraszát szegélyező védőkorlát tábláiról is leolvashatók. A fejlesztéssel sikerült a természetjárókat rábírni, hogy a környék vadregényes szurdokvölgyei és löszpincéi között – akár gyalog, akár kerékpárral – egyre növekvő számban látogassanak el erre a nevezetes pontra.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Menedék és újrakezdés

Másfél évtizede segítséget nyújtottunk a Talpalatnyi zöld Hollós Lászlóval ismeretterjesztő műsorhoz. A Kis-Sárréttel foglalkozó fejezetnek végül a Megtartó sárrét címet adtuk, majd a Menedék és újrakezdés alcímet is hozzáragasztottuk.

Megkerüli Hubertlakot

Bakonybéltől nem messze, a Magas-Bakony rengetegén át halad a Bakonyerdő Zrt. Hubertlaki Tanösvénye. Kalandos túra végigjárni, miközben sok érdekes információval gazdagodhatunk a térség élővilágáról, az erdőgazdálkodásról, és megcsodálhatjuk a környék gyöngyszemét, a bakonyi Gyilkos-tavat is.

30 év története

A fél évszázados jubileum apropóján igényes megjelenésű, a teljes időszak történetét átfogó kiadványt adott ki az év végén a Zalaerdő Erdészeti Zrt. A könyv részletezi az elmúlt évtizedek eredményeit, nehézségeit, bemutatja az öt erdészet tevékenységét és munkatársait.

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Jó úton vagyunk

Tavaly Kiss Lászlót választották az Országos Erdészeti Egyesület elnökének. A hazai erdésztársadalom egyik tapasztalt alakjával a magyar erdészet és a magyar erdők jövőjéről beszélgettünk.

Valóságos főszereplők

Hajdanán az emberek szíve együtt lüktetett a természettel. Bár nem voltak tudósok vagy zsenik, jól ismerték a természet törvényeit. Olvastak a csillagok állásából, követték az állatok rejtett ösvényeit, és alaposan megfigyelték a növények törékenységét. S hogy mindez nem csak mese, arra Fekete István, korunk egyik legkiemelkedőbb írójának életműve a bizonyíték.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Váratlan találkozás

Megáll, ahogy ismeretlen szag csapja meg orrát, feje kilóg a repcéből, agancsának egyenes szárai csillognak a napfényben. Vár. Pedig dolga akadna bőven, csatát kell vívni, szívet elnyerni, de most mozdulni nem szabad - kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.