Back to top

Lila-hegyi kilátó

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.

A régi torony
A régi torony
A vasbeton palást faburkolatot kapott. Az alul 6 méter széles, 12 szögű, rácsos szerkezetű faépület 1,2 méter széles lépcsőin két személy kényelmesen haladhat egymás mellett. A 60 lépcsőfok megmászásával érünk fel a 11,7 méter magas torony tetejében kialakított széles teraszra. Az út felénél a lépcsősor vízszintesen átmegy a torony belsején és a túloldalon folytatódik. A beruházás második szakaszában az építmény környezetbarát, napelemes kivilágítást kapott az éjszakai túrázók nagy-nagy örömére, a torony belső palástjára pedig a környéken előforduló állat- és növényfajokat festett egy graffiti művész. A „lépcsőház” belső falát 14 hazai fafaj ismertető táblája díszíti, míg a teraszt övező 110 centiméter hosszú védőkorlátra a belátható területet ábrázoló térkép és panorámaképek kerültek. Emellett a kilátó közelében padokat és ismeretterjesztő táblát helyeztek ki. A kilátót különböző korú akácosok veszik körbe, csupán néhány elegyfafaj (királydió, mezei juhar, mezei szil, magas kőris, nyugati ostorfa) színesíti. A cserjeszint legjellemzőbb növénye az egybibés galagonya, a vadrózsa és a vesszős fagyal, a sűrű aljnövényzet kiváló rejtekhelye az állatoknak.

A teraszról remek kilátás nyílik az alattunk elterülő tájra. A 326 méter magasból (a hegy, a kilátó és a felnőtt ember szemmagasságát figyelembe véve) a Föld gömb alakja miatt tiszta időben elvileg csak 70 kilométerre lehetne ellátni.

Mivel azonban az annál messzebbre lévő hegyek gyakran a látóhatár fölé nyúlnak, a 120, sőt 140 kilóméteres távolság ellenére a szemünk elé tárulnak. Ha az óramutató járását követve körbesétálunk a kilátó teraszán, páratlan panorámában gyönyörködhetünk. Észak felé (420 méterre tőlünk) jól kivehető az URH antennákat „tartó” Hegymagas elnevezésű domb, minek hátterében tiszta időben kirajzolódnak Győr város épületei.

A belső palástot színes graffitik díszítik
A belső palástot színes graffitik díszítik
Északkeleti irányban a Nagyszombat fölé magasodó Zobor-hegy mögött 112 kilométer messzeségben a Tribecs 829 méteres orma emelkedik, azt azonban csak kivételesen tiszta időben láthatjuk. Tőle kissé jobbra, az 1000 méter fölé emelkedő Selmeci-hegység figyelhető meg. Alatta Nyúl község házai, és 8 kilométerrel távolabb, Töltéstava épületei szinte mindig láthatók. Az északi iránytól mintegy 65 fokkal eltérve (már majdnem kelet felé) a 11 kilométerre levő Pér község mögött szép időben a Börzsöny 938 méteres csúcsa, a Csóványos tűnik elénk, előterében Komárom irányában szélerőművek kerekei forognak.

Ha keletre tekintünk, hozzánk közelebb a Sághalom 193 méteres magányos dombját figyelhetjük meg, mögötte a távolban pedig a Gerecse 633 méteres mészkőháta magasodik ki a Kisalföld síkjából.

Délkeletre tőlünk mintegy 8 kilométerre a Sokoró keleti, 282 méteres vonulatát megkoronázva a bencések Pannonhalmi Monostora hívja fel magára a figyelmet. Talán ez a körpanoráma legszebb eleme! Mögéje mintegy 50-60 kilométeres távolságban a Vértes kéklő csúcsai alkotnak festői hátteret. A hegység jobboldali peremén (nagyjából az écsi templom tornyával egy irányban) jól megfigyelhető, amint a 480 méteres gerincszerű vonulat hirtelen alábukik, ugyanis ott található a Móri árok.

A kilátóhoz vezető utak egyike a nyúl pincesor előtt halad
A kilátóhoz vezető utak egyike a nyúl pincesor előtt halad

Ha tekintetünket fokozatosan dél felé irányítjuk, akkor már a Sokoró-Ravazd-Csanaki-domb sorának erdővel fedett vonulata bontakozik ki előttünk. Nem messze tőlünk, Écs hegységgel tűzdelt részén, a Szent Pál-hegy 316 méteres háta, kissé jobbra tőle a Nyúli-hegy akácerdővel borított tömbje magasodik. Ha közvetlenül a Nyúli-hegy fölött a lombkoronaszint fölé nézünk, akkor a távolban keskeny, halvány sávként feltűnik a Magas-Bakony kettős csúcsa, a 661 méteres Kékhegy és a 709 méteres Kőris-hegy. Délnyugatra 52-57 kilométer távolban a Sokoró nyugati vonulatának 230 méteres gerincszintje fölé két bazaltvulkán tanúhegy emelkedik, a Badacsonyhoz hasonló, csonkakúp alakú, 432 méteres Somló, és tőle kissé jobbra a 280 méteres Sághegy.

Ha nagyon tiszta a levegő, akkor nyugat felé a 90 kilométerre lévő Kőszegi-hegység 884 méteres csúcsa, az Írott-kő, és az 557 méter magas Soproni-hegység is megfigyelhető a derengő messzeségben.

A legtávolabbi hegy, amit a kilátóból még láthatunk, az a 140 kilométerre fekvő 2076 méter magas hósipkás Schneeberg. Ennek megpillantásához azonban a légkörnek rendkívül tisztának kell lennie, ami évente csak egyszer-kétszer fordul elő. Északnyugatra, Bécs és Pozsony felé tekintve újra a Kisalföld síkján fut a tekintetünk. Bécs nem látható, mert alacsonyan fekszik, az annál távolabbi Pozsony és mögötte a Kis-Kárpátok viszont gyakran megfigyelhető, mert 650-760 méteres csúcsai a látóhatár fölé magasodnak. (A panoráma részletes leírásakor Szűcs Mihály tájékoztatóját vettük alapul.) Mindezen információk a kilátó teraszát szegélyező védőkorlát tábláiról is leolvashatók. A fejlesztéssel sikerült a természetjárókat rábírni, hogy a környék vadregényes szurdokvölgyei és löszpincéi között – akár gyalog, akár kerékpárral – egyre növekvő számban látogassanak el erre a nevezetes pontra.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzvész tombol Szardínián

Példátlan tűzvész pusztít Olaszország második legnagyobb szigetén, Szardínián. Az olasz kormány vasárnap bejelentette, hogy segítséget kér a szomszédos országoktól. Luigi di Maio olasz külügyminiszter a Facebookon azt írta, hogy tűzoltó repülőgépeket kérnek az EU többi tagállamától.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Ne bízza az életét a Google Mapsre

A skót hegymászó szervezet, a Mountaineering Scotland és a John Muir Trust skót jótékonysági szervezet azzal vádolta a Google Maps-et, hogy olyan utakat kínál a Ben Nevisre, amelyek "potenciálisan halálosak". A Ben Nevis a Brit-szigetek legmagasabb hegye, magassága 1345 méter.

Az Újszülöttek erdeje is segít a klímavédelemben

A Klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében megvalósuló fásításokról tartott sajtótájékoztatót július 22-én Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) a II. kerületi, Pilisi Parkerdő gondozása alá tartozó Árpád-kilátó környékén.

A fővárosban és az ország 10 megyéjében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt hét csapadékos időjárásának köszönhetően megszűnt a fokozott tűzveszély a hazai erdő- és mezőgazdasági területek jelentős részén, ezért 2021. július 20-tól (kedd) Budapesten és Magyarország 10 megyéjében visszavonja a hatóság a tűzgyújtási tilalmat.

Elfogadhatatlan az Európai Bizottság Új Erdő Stratégiája

Elfogadhatatlan az a törekvés, ahogy az Európai Bizottság a tagállamok és az Európai Parlament véleményét figyelmen kívül hagyva el akarja lehetetleníteni az erdőgazdálkodást - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Új Erdő Stratégia kapcsán.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Számos tényezőtől függ az őz agancsminősége

Az őz hazánkban mindenütt előforduló nagyvadfajunk. Nagyvadas esetében kevésbé, apróvadas területen viszont jelentős bevételi forrást jelent a vadásztársaságoknak. A magyarországi őzbakok minőségét fémjelzi, hogy külföldi vadászok rendszeres visszatérők hazánkba a kisebb-nagyobb agancsú bakok elejtése miatt. De vajon mi határozza meg a „mindenki nagyvadjának” mondott őz agancsmennyiségét?

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.