0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Ki lakik az óriások erdejében a lombok között?

Tíz méter magasan sétálhatunk az Óriások erdejében, különleges élőlényeket fürkészhetünk, és 20 km/óra sebességgel is száguldhatunk a spirálcsúszdán. Tériszonyosoknak ugyan nem való, ám babakocsival és kerekesszékkel is bejárható a 130 méter hosszú sétaösvény. Mindez idehaza vár minket.

Észak-Amerika nevezetes vidékében, a Sziklás-hegység erdejében érezhetjük magunkat – óriás jegenyefenyők, sziklafenyők, kolorádó fenyők között sétálhatunk – a Jeli Arborétum lombkoronasétányán. Az itt elhelyezett táblákról okostelefon segítségével, akár élőben is meghallgathatjuk  madarak hangját, és megtudhatunk sok érdekességet a bemutatott terület élővilágáról, valamint a lombok között élő rovar és madárvilágról. Ráadásként spirálcsúszda is várja a kicsiket és a nagyokat egyaránt.

Ruborits Tamás – a Jeli Arborétum közjóléti műszaki vezetője elmondta, hogy a fák lombkoronája között haladó tanösvényhez tartozik egy völgyhíd, ahol a lépcsőzni nem akaró látogatók is tudnak közlekedni. Az 6 méter magas és csodaszép kilátást nyújt a Hétforrás völgyébe.

Szombathelyi Erdészeti Zrt. egy éve átadott lombkoronasétánya 120 millió forintból valószult meg.

youtube://v/m24fS1MFBxU

Jeli Arborétumban akár egy napot is kellemesen eltölthetünk, hiszen négy kontinens erdeiben barangolhatunk. A bejárathoz közel atlaszcédrusokat, kínai szúrósfenyőket, japán ciprusokat, borókákat láthatunk. Megcsodálhatjuk az oregoni hamisciprust, valamint a himalájai selyemfenyő puhán leomló, és a keleti luc parányi tűleveleit. Gróf Ambrózy-Migazzi István arcának fatörzsbe faragott szobrához közeledve babérmeggyre, japán babérhangára és tigrisliliomra is bukkanhatunk.

A felső-park és növényeinek megtekintése után vegyük az irányt a tájövezetek felé. Itt elsőként a Kaukázus világába cseppenünk: Bornmüller jegenyefenyők, keleti luccok és kaukázusi jegenyefenyők között haladva megérkezünk Balkán növényei közé. Pihenőpadok és esőbeállók is sorakoznak a balkáni cirbolya, a szerbluc, a görög jegenyefenyő, és a szitkaluc foltjai között. Ahogyan kaptatunk a Kaponyás-patak völgyéhez változik a kép: kisázsiai jegenyefenyőket láthatunk, majd lombhullató kínai mamutfenyőt, kínai szúrósfenyőt és kéktobozú jegenyefenyőt.

Szinte észre sem vesszük és máris a Himalája tájövezetetében barangolunk: himalájai cédrusok, és selyemfenyők között. Innen pillanthatjuk meg az arborétum tavacskáját. Körülötte a Japánban őshonos legyezős törpebambusz, botnád, japánciprus és a japán liliomfa sorakozik.

A tavacskán túl pedig a patak mentén, lápi növénytársulások, a páfrányok világába érkezünk. Itt kezdődik mocsárciprussal, mocsártölggyel, és mocsári lepényfával a „Mississippi völgye”. Azon túl pedig az Appalache-hegység tájövezete, a kanadai hosszútűs fenyő, a simafenyő, a vöröstölgy, a fehérnyír és a fehértölgy világa tárul elénk.

Ám a tóparttól elindulhatunk felfelé az emelkedőn is, amely a Hét-forrás dimbes-dombos vidékére vezet. Itt az eredeti hazai vegetáció, a Kemeneshát növényeit láthatjuk.

A gyermekeknek különleges élményt kínál e terület. A kis hidak és falépcsők kalandossá teszik a források bejárását.

E hűvös szurdokban a hazai erdők ismerős illatával és ősbükkös erdőtársulással találkozhatunk, és egy különlegesen hatalmas, odvas fát pillanthatunk meg, amelyet a kert alapítójáról neveztek el. Érdemes itt megpihenni a padok, asztaloknál, hallgatni az erdőben a madarak dalát és a víz csobogását. Továbbindulva hamarosan a „Sziklás-hegység” erdejében, óriás jegenyefenyők, ezüstfenyők, sziklafenyők, vöröstobozú jegenyefenyők és kolorádó fenyők között sétálhatunk. Ez az Óriások erdeje, amelynek égbetörő, gigantikus fái mellett csak törpének tűnhetnek erdeink fái. Itt elámulhatunk a hegyi mamutfenyő láttán, az óriás tuja szorosan záródó lombja alatti félhomályon. Ha pedig felkapaszkodunk a kilátóba a mozaikját pillanthatjuk meg a tájövezetek facsoportjainak.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu