Back to top

A méhészkedés a természet közelségét jelenti - hölgyméhészek, méhész hölgyek

Gyerekkorában még félt a méhcsípéstől, de ma már lelkesen nyitogatja a kaptárakat. Bodnár Emesével édesapja szerettette meg a méhészkedést és végül a kellemes iskola melletti elfoglaltságból szenvedély lett. A méhek mellett a közösségi munka is érdekli, aktívan részt vesz az egyesületi méhészgyűléseken és ellátja Fóton a méhegészségügyi ellenőri feladatokat.

Bodnár Emese még csak 28 éves, de már most határozott elképzelései vannak az életről és a méhészkedésről.

• Milyen volt a kezdet, fel voltál készülve a feladatra?

- Édesapám mintegy 20 éve méhészkedik. Még kislány voltam, amikor elkezdte mondogatni, hogy méhészkedni szeretne és hoz otthonra az udvarunkba néhány méhcsaládot. Akkoriban meg sem fordult a fejemben, hogy majd egyszer én is méhészkedni fogok. Sőt, eléggé idegenkedtem tőle, sok idő telt el, mire megbarátkoztam velük.

A Szent István Egyetemen tanultam, amikor 2016-ban úgy döntöttem, hogy elkezdem a méhész iskolát, ezen a szüleim is eléggé meglepődtek.

A tanáraim Szabó Adrienn és Szabó György voltak.

• Ez elég hirtelen döntés volt, hiszen könyvelőnek készültél.

- Igen, közgazdasági szakközépiskolába jártam, utána pénzügyi ügyintézői végzettségem lett, de aztán rájöttem, hogy ez nem az én utam. Most az öcsémmel közös vállalkozáson dolgozunk, ahol nemcsak a pénzügyi, hanem minden más irodai munkában is segítek, ezért nagyon változatos és izgalmas teendőim vannak. Ezenkívül tavaly elvállaltam Fóton a méhegészségügyi ellenőri feladatokat, ami egy új kihívás.

• Édesapáddal megosztjátok egymással a munkát, de mindkettőtöknek van egy főállása a méhészkedés mellett. Nem nehéz megtalálni az egyensúlyt a munka és a magánélet között?

- Számunkra a méhészkedés a természet közelségét jelenti. Persze vannak fizikailag fárasztó részei, de ezeket is szívesen csináljuk.

Fóton egy kis erdőben van a méhészetünk, nagyon szeretünk itt lenni, közben figyelni a méheket és a minket meglátogató erdei állatokat.

Sokszor már csak az is kikapcsol, ha kint vagyok a jó levegőn, megállok egy kaptár mellett és figyelem, ahogyan ezek a kis lények óriási szorgalommal teszik a dolguk.

• Milyen a közös munka?

- Apukámmal nagyon jól kijövünk, neki sokkal nagyobb tapasztalata és gyakorlata van, mint nekem, így sokat tanulok tőle. Nem iskolában tanulta a szakmát, hanem szakkönyvekből és barátok, rokonok tapasztalataiból, de mindig nyitott az ötleteimre.

Ha elmondom neki az iskolában vagy a méhészgyűléseken hallott információkat, akkor szívesen alkalmaz új módszereket.

• Szokott még más is segíteni nektek?

- Édesanyám szokott a mézzel piacra járni, főként itt Fóton. Ez így ideális munkamegosztás, számunkra az értékesítés nem okozna olyan nagy örömet, viszont ő szereti és nagyon jól is csinálja.

• Jelenleg hány méhcsaládod van?

- Átlagban 30 családot igyekszem tartani. Ez nem állandó, mert nyáron rajzási időszakban szaporodnak, fogunk be rajokat, néha esetleg egyesítünk családokat vagy sajnos előfordulnak télen veszteségek - bár az idei teleltetést sikeresnek tekintjük, mert az összes családunk kitelelt.

• Milyen kaptárakat használsz?

- Többnyire NB fekvőkaptárakat és Hunor rakodókaptárakat használunk. Régebben még dolgoztunk fekvő Hunorral is. Azért volt ennyi kaptárfélénk, mert a kezdetekben nagyon sokat kaptunk ajándékba. Most igyekszünk kiselejtezni úgy, hogy csak az első kétféle maradjon, mert minél többfélét használunk, annál időigényesebb a méhek kezelése. Én leginkább a fekvő NB-ket szeretem, mert számomra azokkal a legkönnyebb a munka.

• Hogyan veszed el a mézet?

- A méz pergetését régebben otthon, a házunk pincéjében csináltuk, de édesapám épített egy kis erdei faházat a kaptárak mellé és már abban végezzük. Ez egy kicsit könnyebb, mint hazahordani a kereteket, mivel ahogy vesszük ki a kereteket, azonnal pergetjük, és már tesszük is vissza a kaptárba, utána csak a mézet kell hazavinnünk. Az év legnehezebb és egyben legszebb munkája a pergetés.

Izgatottan figyeljük, hogy melyik kaptárból körülbelül mennyi méz lesz és közben persze kóstolgatunk.

Szeretnénk fejleszteni, be akarunk szerezni egy elektromos pergetőt, mert jelenleg a kézit használjuk, melybe 4 darab NB méretű keret fér. Ez nagyban megkönnyítené a dolgunkat.

• Voltak olyan nehézségek, amikor úgy érezted, hogy abba kellene hagynod?

- A nehéz munka ellenére élvezem a méhészkedést. Minden egyes elpusztult család egy kudarc. 2 évvel ezelőtt a tél folyamán az egész méhállományunkat szinte elvesztettük. Négy kis gyenge család telelt csak ki. Nagyon szomorúak voltunk, de nem adtuk fel. Vettünk új családokat, átbeszéltük, mit csináljunk másképp és újrakezdtük.

A legnagyobb problémát nálunk az atka jelenti, valamint a mezőgazdasági permetezések, ugyanis ezek miatt vannak a legnagyobb méhpusztulások.

Viszont amíg az atka ellen valamilyen szinten tudunk védekezni, a permetezések ellen sajnos nem. A mezőgazdaságokban, valamint a szúnyogirtások során egyáltalán nincsenek tekintettel a méhekre.

• Melyik a kedvenc méhészeti időszakod és technológiád?

- Nagyon szeretem a tavaszt és a tavaszi vizsgálatokat, ilyenkor izgatottan figyelem, hogyan fejlődnek a méhcsaládok, milyen virágzás indul, és elkezdünk azon is gondolkodni, hogyan készítsük fel a családokat az akác virágzására. Ha egy család gyengébb, akkor azt meg kell erősíteni, igyekeznünk kell egyensúlyt tartani, hogy a családok hasonló erősségűek legyenek.

• Milyen mézfajtákat és méztermékeket állítasz elő?

- Főként akác, hárs és vegyes virágmézet szoktunk pergetni. Kizárólag saját felhasználásra készítünk propolisz tinktúrát.

• Mennyire motiválnak a vásárlóktól kapott pozitív visszajelzések?

- Nagyon jó érzés, amikor megdicsérik és akár házhoz is visszajárnak a mézeinkért. Annak is nagyon örülök, amikor az emberek kérdeznek a méhekről. Úgy érzem, sok emberben kezd tudatosulni, hogy a méhek milyen fontos szerepet játszanak az életünkben. Volt, aki megkért minket, hogy a kertjében a gyümölcsfái alatt helyezzünk el tavasszal két kaptár méhet, hogy szebb gyümölcsei teremjenek.

• Milyen terveid vannak a jövőben?

- Tudom, hogy mennyire nehéz annak, aki főállásban méhészkedik. Az emberek ugyanis nem látják, mennyi munkával jár, mire a méz az üvegbe kerül. Egyelőre ezért szeretném megtartani a munkám és mellette méhészkedni, ebben fejleszteni magam, közben pedig a magánéletemre is gondolok: nemsokára saját családot szeretnék, a többi majd ezután kialakul.

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.

Varroa atka számlálás: monitoring (1. rész)

Az atkakezelés sikerének egyik fontos feltétele, hogy tisztába kerüljünk a termelő méhállományunk varroa fertőzöttségi szintjével és mérlegelhessük a kezelés szükségességét. Az az évi szaporítást (rajokat, műrajokat), amennyiben időben még fiasításmentesen kezeltük őket (pl. oxálsav-dihidrát oldattal), nem szükséges ellenőriznünk vagy az itt bemutatott kezelési módszereket alkalmaznunk velük.

Mit jelent a méz oxálsav-tartalmára vonatkozó új rendelet?

2021. február 23-án az FDA (az USA Élelmiszer-biztonsági Hivatala) véglegesítette azt a rendeletet, amely kivételt állapít meg a mézben és a lépes mézben található oxálsav-maradványok toleranciakövetelményére. Sokak számára ez nem volt meglepetés, hiszen már több hónapja dolgoztak rajta és a nyilvánossággal (a szakmával) is nyílt párbeszédet folytattak.

Méhekről és mézről a Szelávi fesztiválon

Egy családias fesztivál a hétvégére, zenével, tánccal, irodalommal, méhekkel!

A beporzó rovarok fontosságára hívják föl a figyelmet Szegeden

Egy fűtőmű falát díszítő virágos rétet ábrázoló, ötszáz négyzetméteres falfestménnyel hívják föl a figyelmet a beporzó rovarok fontosságára a figyelmet Szegeden, a Mondolo Egyesület és a Szegedi Távfűtő Kft. Városmetamorfózis elnevezésű kezdeményezésének részeként méhlegelőket és méhecskehoteleket is kialakítottak a városban.

Gyomnövényből levélcsipsz...

Gyom is, méhlegelő is, emellett ehető vadzöldség... A selyemkórót gyakorlatilag mindenki ismeri, legalább látásból vagy a vele való küzdelem miatt. A legtöbben mégis valószínűleg csak felületesen ismerik, és éppen ezért csak a gyomot látják benne, pedig a tányérunkra is kerülhet, mint különleges ínyencség.

Mitől méz a méz és hogyan tartalmazhat 181 hasznos anyagot?

A házi méhek a virágokból nektárt vagy a levelekről mézharmatot gyűjtenek, hogy aztán abból az egyik legsokoldalúbb élelmet állítsák elő, mely bizonyítottan gyógyhatású az ember számára.

A jövő évi adótörvény több kedvező szabálya már most is alkalmazható

A jövő évi adótörvény több kedvező szabálya már alkalmazható, június 10-től ugyanis többféle jövedelem vált adómentessé, és megnőtt az egyetemet támogató cégek adókedvezménye is. Az energiaellátók már az idei évre alkalmazhatják a kedvező veszteség elszámolási szabályokat, és már az idén fehéredhet a kriptopiac is - tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t.

Öntözni márpedig szükséges

A kiterjedt öntözéses gazdálkodás rendkívüli szervezettséget kíván – nem véletlen, hogy ez a művelési forma hívta életre az első államokat. Magyarország első öntözési közösségeit olyan területeken alakították meg, ahol már a múlt században is folyt öntözéses gazdálkodás.

Hol fáj legjobban a rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.