0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Hazánkban többségben vannak a meszes talajok, ami a málnatermesztés szempontjából nem kedvező, ugyanis mészérzékeny növény, ugyanakkor sekélyen gyökeresedik, tehát tőzeg talajba dolgozásával segíthetünk a problémán.

A sekély gyökerek miatt telepítés előtt szabaduljunk meg az évelő gyomoktól, főleg a tarackbúzával és a folyondár szulákkal gyűlhet meg a bajunk.

A málna gyökérsarjakról hoz új termővesszőket, ezért mindenképpen óvnunk kell a gyökerét a sérüléstől és a kiszáradástól. A hazai csapadékmennyiség éppen csak elegendő a málnának, hiszen 500-700 mm vízre van szüksége. Nyáron és a mind gyakoribb száraz tavaszokon mindenképpen öntözni kell.

Számos betegség fenyegeti a málnatöveket, közülük a vesszőpusztulással járók a legveszélyesebbek. Leggyakoribb a didimellás betegség, ami a fiatal sarjakat nyáron fertőzi meg, és főleg a rügyek környékén okoz először lilás, majd barnuló, szürkülő, hosszúkás foltokat. A rügyek kihajtanak vagy elhalnak, a beteg hajtás idővel elszárad. A vesszőn a foltokban fölrepedezik a kéreg, ahová aztán előszeretettel rakja le petéit a málna-vesszőszúnyog.

A sarjak tövénél, főként sebeken keresztül fertőz a leptoszfériás betegség kórokozója. Tünetei a barna, elmosódott szélű foltok a hajtáson és a vesszőn, amitől a beteg részek elhalnak. Az elmetszett vesszőn látszik, hogy a gomba mélyen behatol a szövetekbe, egészen a bélrészig barnulás figyelhető meg.

Az elzinoés betegség az előzőknél apróbb, besüppedő foltokat okoz a hajtáson és a vesszőn, valamint a levelet is fertőzi, ott levélfoltosságot okoz.

Alapvetően a letermett vesszők levágásával és megsemmisítésével lehet megelőzni a fertőzéseket, és ügyelni kell arra, hogy lehetőleg ne repedezzen be a kéreg a sarjakon. Ezt egyenletes vízellátással és harmonikus tápanyag-utánpótlással lehet elérni. Legnagyobb mennyiségben nitrogénre van szüksége, amit lehetőleg 3-4 adagban juttassunk ki a területre. Egy négyzetméterre összesen 7-10 gramm nitrogén elegendő. A bőrszövet és a kéreg szilárdságát a kálium, a kalcium és a szilícium garantálja. Káliumot tavasszal műtrágyaként adjunk, adagja körülbelül másfélszerese a nitrogénnek. Kalciumot és szilíciumot inkább lombtrágyaként juttassunk a málnának, elsősorban kalcium-nitrát formájában. A szilíciumot pedig a biotermesztésben jól bevált csalánlé és zsurlólé rendszeres permetezésével pótolhatunk a legkönnyebben.

Nagyon ízletesek

Napjainkig a legismertebb és legfinomabb málna a Fertődi zamatos, amit a sokszor átalakult gyümölcstermesztési kutatóintézet fertődi állomásán nemesített Kollányi László. Életerős, jól sarjadzó málna, későn fakad, megbízhatóan terem a középkésői időszakban.

Bogyója gömbölyded, élénkvörös, fényes, de csak közepes méretű. Íze viszont kárpótol a kisebb gyümölcsért. Kiválóan fagyasztható, mert kemény húsát a szedés után is megőrzi.

Legkorábban a nagyon nagy gyümölcsű Fertődi vénusz érik, ami több málnafajból és nemes fajtából létrehozott fajhibrid. Nagyon erős növekedésű, termőhelyre igényes fajta, sajnos érzékeny a vesszőszúnyog károsítására. Bogyója kétszer akkora, mint a zamatosé, jóízű, gyorsan leérik.

Ugyancsak korán érik a Fertődi kármin, ami a leginkább szárazságtűrő málnafajtánk. Összetett hibrid ez is, középerős felálló sarjakat hoz, de nem túl sokat. Június első harmadától július közepéig szedhető, bogyója finom málnazamatú, középnagy, nem puhul. Bőven és kiegyenlítetten terem.

A Fertődi zenit nagy előnye, hogy kevésbé érzékeny a gombás betegségekre, bogyója nagyobb, mint a Fertődi zamatosé, gömbölyded, szép fényes, kellemes édes-savas, zamatos. Sajnos szedés után a bogyók gyorsan puhulnak, ezért nem nagyon szállítható, ami otthoni felhasználásnál nem hátrány. Bőven terem, közepes növekedési erélyű fajta.

Fagyokig is szedhetők

Két izgalmas színű málnafajta is született a kutatóállomáson, a Fertődi aranyfürt és a Fertődi narancs. Előbbi halványsárga, majd borostyánsárgára mélyülő színű, nagy méretű, kúpos bogyókat hoz. Korán kezd érni, július közepéig szedhető, közepes a terméshozama. Gyümölcse kimondottan édes, könnyen puhul. Termesztését tavaszi fagykár veszélyeztetheti, mert rügyei hamar kihajtanak.

A Fertődi narancs jellegzetes kétszertermő fajta: először június első felében szedhetjük a gyümölcsét, aztán augusztus közepén, az erős sarjak fölső részéről.

Kimondottan sokat terem, mindenképpen támrendszer mellett kell nevelni, különben a termés súlya lehúzza a vesszőket, sarjakat. Gyümölcse kúp alakú, nagy, kellemesen édes, éretten halvány narancssárga. A növény nem érzékeny a gombás betegségekre.

Ugyancsak sarjakon terem az Eszterházai kétszertermő, ami július elején kezd érni és egészen a fagyokig szedhető. Az előbbi fajtával szemben támrendszer nélkül is megállnak az erős sarjai, vesszői, kérge nem reped, gombás betegségekre nem érzékeny. Kúpos gyümölcse nagy, kemény, jól szállítható.

Forrás: Kerti Kalendárium