Back to top

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

A fiatal agrárhallgató kiemeli, hogy ezt a folyamatot a hazai termelők támogatásával, a lokális piacok népszerűsítésével, valamint a szezonális étkezés elterjesztésével lehet elősegíteni.

A szélsőséges időjárás, valamint a természeti katasztrófák mérséklésében nagy szerepe van az üvegházhatású gázok csökkentésének, miközben az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2019-es adatai szerint az Európai Unióban a mezőgazdaság adja az üvegházhatású gázok 10 százalékát. A szektornak is dolgoznia kell tehát azon, hogy ez a szám mérséklődjön.

„Mivel az áruszállítás is szerepel a klímaváltozás tényezői között, az éghajlatváltozás enyhítésére az élelmiszertranszport visszaszorítása lehet az egyik hatékony megoldás”

– összegezte megoldási javaslatát Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat alapszakos kategóriájának díjazottja. A pályázat célja, hogy anyagi és szakmai támogatással segítse azon agrárhallgatók tanulmányát és kutatómunkáját, akik innovatív eljárásokkal állnak elő, és választ adhatnak a jövő kihívásaira. A pályázat keretein belül idén a fiatal kutatók a mezőgazdaság előtt álló problémákra, így a klímaváltozás hatásainak mérséklésére dolgoztak ki megoldást.

A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója szerint az élelmiszerszállítás és így a környezetterhelés mérséklését a helyi piacok erősítésével lehetne elérni. „A magyarországi termelés ösztönzésében alapvetően három tényező játszik szerepet. Egyrészt a gazdákat egy olyan támogatási rendszer kialakítása segíthetné, amely előnyben részesíti a belföldi értékesítést, és lehetővé tenné a kedvező árszabás kialakítását. Emellett nagyobb szerepet kell szánni a lokális termelői piacoknak, amelyek előnye, hogy biztos forrásból származó, kevesebb növényvédőszerrel szennyezett zöldséget, gyümölcsöt ennénk.

Továbbá szükség lenne a szezonális étkezés szemléletének még erősebb elterjedésére, vagyis hogy mindig az aktuálisan rendelkezésünkre álló termékeket fogyasszuk” – tette hozzá Huber Anita.

A szezonális étkezés mint fenntartható megoldás

„Az évszakoknak megfelelő termékek fogyasztása egyike a fenntartható, környezetbarát megoldásoknak, amely nem terjedt még el a hazai közgondolkodásban. Társadalmunk fogyasztási szokásait a különböző divatok, illetve a kényelem határozza meg. Holott azáltal, hogy csak rendelkezésünkre álló termékeket – például télen paprika, paradicsom helyett inkább vörös káposztát, céklát – fogyasztunk, egészségebbé és változatosabbá tehetjük a táplálkozásunkat. Arról nem is beszélve, hogy a helyi áru előtérbe helyezésével csökkenthető a feleslegesen szállított élelmiszer mennyisége is” – mondta el a fiatal kutató.

Forrás: 
K&H Bank sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Trendek a folyóbor piacán

Manapság az export borok majdnem fele tartályban érkezik a rendeltetési helyére szerte a világban. Szakértők azt állítják, hogy a környezetünk és a fogyasztók egyaránt profitálnak belőle. Ma már a minőségre is figyelnek, akár díjnyertes borokat is találunk közöttük.

Minden pénteken együnk halat!

Hazánkban 24-26 ezer hektáron vannak halastavak, ahol zömmel természetes táplálékot fogyasztva nevelik az asztalunkra kerülő halakat. Ezek biztonságos és minőségi termékek, a fogyasztásuk további ösztönzésre októberben indul a HalPéntek kampány. Még mindig nagyon kevés halat eszünk, a fejenkénti fogyasztás nem éri el az uniós átlag harmadát sem, noha 2013 óta több mint 1,5 kilogrammal nőtt.

Szarvasmarhatelep "pesti tempóra" kapcsolva - Nők a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

Együtt a mellrák ellen

Októberben világszerte különböző kampányokkal hívják fel a nők figyelmét mammográfiás szűrés fontosságára a mellrák elleni küzdelemben. Magyarországon évente mintegy nyolcezer új emlődaganatot diagnosztizálnak és mivel a korai stádiumban felismert betegség jó eséllyel gyógyítható, így a hangsúly nagyrészt a megelőzésen is van.

Étrend-kiegészítő kapszula forgalmazását tiltotta meg a Nébih

A Gold Power, férfiaknak ajánlott étrend-kiegészítő kapszulában szildenafil és tadalafil, valamint paracetamol gyógyszer-hatóanyag mutattak ki. Emiatt a Nébih kötelezte a forgalmazót – minőségmegőrzési időre való tekintet nélkül – a termék kereskedelmi forgalomból való azonnali kivonására és a fogyasztóktól való visszahívására, egyúttal végleg megtiltotta a termék további forgalmazását.

Úton a digitális forradalom felé

Az agrárium jelenét és jövőjét két tényező alakíthatja. Egyrészt az adatalapú digitális technológiák alkalmazása, másrészt a technológiai eszközök széles körű használata utat nyithat a robotikának és a mesterséges intelligencia agrárcélú felhasználásának. A koronavírus-járvány hatására ezek a fejlesztések most új lendületet vehetnek és felgyorsulhatnak.

2,5 milliárd forint jut járványvédelmi rendszerek kialakítására

A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek kialakítására az Agrárminisztérium 2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot. A Vidékfejlesztési Program keretében a gazdák 2020. május 1-jétől pályázhattak. Két pályázati körben összesen 349 db kérelem érkezett a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságához, 5,4 milliárd forint igényével.

Alig szerepeltek magyar termékek az élelmiszerbiztonsági riasztási rendszerben

A 2019-ben közzétett több mint négyezer élelmiszerbiztonsági bejelentésnek csupán töredéke vonatkozott magyar előállítású termékre – derül ki az Európai Bizottság éves összegzéséből. A 155 hazánkat is érintő ügy pedig főként étrend-kiegészítőkhöz és egyéb speciális élelmiszerekhez, baromfihúshoz és abból készült termékekhez, takarmányokhoz, valamint gabona- és sütőipari termékekhez kapcsolódott.

Tojásból lesz a csoda – tejhelyettesítő termékeket állítanak elő tojásból a Szent István Egyetem kutatói

A tojásban fejlődő embrió számára minden feltétel biztosított egy egészséges madár kikeléséhez, az emberi táplálkozásban pedig a tojás kiegyensúlyozott forrása a létfontosságú tápanyagok legnagyobb részének. Sokrétű mivoltára a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának kutatói is felfigyeltek.

Két csőből egy doboz - Üzemlátogatás a Bonduelle gyárban

A feldolgozási idény legforgalmasabb napján akár ötmillió csemegekukorica-konzerv is elkészült a Bonduelle hazai három üzemében. A GMO-mentes vetőmagból fejlődő alapanyagot 120 magyar gazda összesen mintegy tízezer hektáron termesztette. A betakarított csemegekukoricából mindössze fél nap alatt lesz konzerv.