Back to top

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Az új, 1977 óta érvényben lévő rendelkezéseket felváltó növény-egészségügyi szabályok bevezetésének átfogó célja az volt, hogy biztonságosabbá tegyék az áruforgalmat, csökkenjen a klímaváltozásnak a termesztett növények és erdészeti kultúrák egészségre gyakorolt negatív hatása, továbbá hogy a növény-egészségügyi felderítést hatékonyabbá tegye a károsítók bekerülésének és elterjedésének megakadályozásában.

Az új rendszer több rendeletből tevődik össze, amelyek jelentős része már megjelent és hazánkban is közvetlenül alkalmazandó.

Mások megalkotása vagy módosítása még hátravan. Ezek közé tartozik például az a rendelet, amely fölsorolja azokat a növényfajokat, amelyeknek a szaporítóanyagát is csak növényútlevéllel szabad értékesíteni végfelhasználóknak, vagy a paradicsom barna termésráncosodás vírusa terjedésének akadályozását szolgáló szükséghelyzeti határozat szigorítása. Az ideiglenes behozatali tilalom alá eső növények listáját tartalmazó rendelet módosítása szintén folyamatban van, ugyanis Szerbia a Malus-(alma)fajok, Izrael pedig az Albizia-(selyemakác-), Robinia- (akác-) és Ulmus- (szil)fajok kapcsán kérelmezte a szigorítások enyhítését.

MENNYIRE FELKÉSZÜLTEK A TERMESZTŐK?

A korábbi irányelv is felsorolt bizonyos növényeket és növényi termékeket, amelyeket növényútlevélnek kellett kísérnie, ezt a rendszert tehát nem most vezették be.

Ez a hatósági címke igazolja, hogy a növények az EU összes növényegészségügyi követelményének megfelelnek. Az új rendeletek lehetővé teszik a formailag is egységes és átláthatóbb növényútlevél használatát, harmonizálják a nyomon követhetőség követelményeit és előírják a vállalkozók általános nyilvántartásba vételét. A 2019/2072/EU rendelet az eddigiekhez képest nagyon sok lágy és fás szárú dísznövényt, számos erdészeti faj csemetéjét, valamint zöldségpalántákat is növényútlevél-kötelessé tett, így lényegében minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény szállításához növényútlevél kiállítása szükséges. Többnyire csak azok a vetőmagok szerepelnek a növényútlevél-köteles áruk listáján, amelyekre minőségtanúsítási rendszert dolgoztak ki. Ennek következtében a vállalkozók széles köre új kihívásokkal néz szembe.

Nagyon sok megkeresés érkezett a Nébih-hez, egyéni kérdések és előadás-felkérések formájában is, amelyeknek igyekeztek maradéktalanul megfelelni.

Az eddigi tapasztalatok alapján a termelők és a forgalmazók igyekeznek megfelelni az új jogszabályoknak. Az jelenti nekik a legnagyobb nehézséget, hogy nincs egy általánosan alkalmazható séma a növényútlevél-rendszerben, hiszen a kertészetek, a palántanevelők, a forgalmazók stb. más-más portfólióval, vevőkörrel és adottságokkal rendelkeznek, és emiatt többnyire egyedi megoldásra van szükségük.

A növényútlevél kiállítására továbbra is felhatalmazható a termelő és a forgalmazó is. A felhatalmazáshoz széles körű szakmai ismeretek szükségesek (2019/827/EU), így azt továbbra is csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki vagy amelynek képviselője tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy ilyen tagsággal rendelkező személy szakmai felügyeletét írásbeli szerződésbe foglalja.

BEJELENTÉS LEGALÁBB EGY NAPPAL KORÁBBAN

A határellenőrzés szinte zökkenőmentesen átállt az új rendszerre. Ezen a téren meg kell különböztetnünk a kereskedelmi áruforgalmat és a személyforgalmat érintő változásokat.

A jogszabályok korábban is szigorú előírásokat tartalmaztak bizonyos növények, növényi termékek behozatalára az EU területére, így az áruforgalomban a vizsgálatköteles áruk körének bővülése és előzetes bejelentésük kötelezettsége a legnagyobb változás.

A szállítmányokért felelős vállalkozónak ugyanis a szállítmány várható érkezése előtt legalább egy munkanappal értesítenie kell a hatóságot a Bizottság által erre a célra létrehozott elektronikus rendszerben (TRACES NT), amelynek a használatához előzetes regisztrációra van szükség.

„Sok kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz, valamint a határállomásokon dolgozó kollégákhoz a rendszer alkalmazásáról, az adatok feltöltéséről, a regisztráció folyamatáról, valamint a vizsgálatköteles áruk köréről.

Munkatársaink folyamatosan segítik a vállalkozókat a rendszer használatával kapcsolatban.

,A határállomáson a felügyelők dokumentum-, azonosság- és növény-egészségügyi ellenőrzést végeznek: vizsgálják a szállítmányt kísérő növény-egészségügyi bizonyítvány megfelelőségét, megbizonyosodnak arról, hogy az áru megegyezik-e a dokumentumokban felsoroltakkal, és ellenőrzik a károsítóktól való mentességet. Szükség esetén mintát küldenek laboratóriumi vizsgálatra” közölte lapunkkal a Nébih.

A SZEMÉLYES POGGYÁSZOKAT IS ELLENŐRZIK

Az EU szigorúbb szabályozása az utazóktól is felelős magatartást vár el, így az új előírások a növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célra való behozatalát is korlátozzák.

A személyforgalomban komoly szigorítást vezettek be: minden olyan termékhez növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges, ami a teherforgalomban vizsgálatköteles.

Hazánkban a magyar szakminisztériumok közös döntése alapján 5 kilogramm alatti, illetve egy darabos mennyiségnél nem szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány a személyes fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs behozatalához. A kis mennyiséget az ellenőrzéskor egyedileg, becslés alapján határozzák meg a pénzügyőrök. Az engedmény ellenére a személyes poggyászok ellenőrzése során eleinte sok hulladék keletkezett, de a lakosság folyamatos tájékoztatása és az utasok szabálykövetésének eredményeként csökkent a hulladék mennyisége. Az utazók inkább megválnak a termékektől, ezért hatósági eljárásra, növényvédelmi felügyelő közreműködésére ez idáig nem volt szükség.

A legtöbb esetben almát, burgonyát, káposztafélét, gyökérzöldséget, héjas diót, babot, céklát vagy hagymafélét próbálnak behozni növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül a közúti határátkelőhelyeken.

A személygépkocsival vagy kisbusszal érkező utasok közül többen is éltek a visszafordulás lehetőségével.

Összességében elmondható, hogy a növény-egészségügyi szabályozás változása miatt nem módosult érdemben a várakozási idő sem az áru-, sem a teherforgalomban. A TRACES NT szakrendszer működésében sincsenek fennakadások.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Az emberek vidéken maradását segíti a dohánytermesztés

A dohánytermesztést érintő piaci változások és támogatások, a növényvédőszer-kivonások, valamint a MADOSZ-on belül nemrégiben lezajlott tisztújítás kapcsán ültünk asztalhoz Kenyeres Sándorral, a MADOSZ elnökével.

Földpiac: a történelmi esély

Bár a törvény nem szabott határidőt az ukrán állampolgárok földhöz jutását illetően, a szakértők egyértelműen állítják, hogy a még szabad földterületek rövid időn belül gazdára találnak. Ukrajnában néhány hét múlva, július 1-jén megnyitják a földpiacot, amitől várhatóan felgyorsulnak az események.

Az ehető bambuszrügy hazánkban is megterem

A néhány centiméteres „bambuszgyeptől” a több, mint 10 méter magas példányokig jól megférnek egymás mellett, az eredeti hazájuktól messzire került gyulai bambuszkert lakói. Mivel itt a szezonja, megkóstoltuk a magyar bambuszt – és finom! Az ehető bambuszok mellett e növényeknek sok más hasznuk is van, de a sötét múlt is kísért: emberölésre is használták némelyiket...

Egyesíti az előnyöket

Az amerikai pot in pot (konténer a konténerben) faiskolai termesztési rendszer egyesíti a szabadföldi és a konténeres termesztés előnyeit. A módszer lényege, hogy két konténer süllyesztenek a talajba, az egyik az úgynevezett állandó, a másik pedig a növényt tartalmazó termesztőcserép.

Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) – az Agrárminisztérium és szakmai szervezetek közreműködésével – fórumsorozatot tart a magán erdészeti szektor szereplői számára. Az „Írjuk együtt a magán erdőgazdálkodás jövőjét” című országos rendezvénysorozat első állomása 2021. június 22-én, az utolsó július 1-jén lesz.

Dióolaj zöld dióból

Június második felében végre elérkezik a zöld dió szedésének az ideje. Megéri kísérletezni vele, mert a zsenge termés igazán különleges és ínycsiklandó finomságokhoz használható.

Szentjánosbogár-rajzás és csillagfényes esti túrák várnak a DINPI-ben

Szent Iván éj közeledtével számos különleges programot kínál a látogatóknak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A következő napokban többek között a szentjánosbogarak varázslatos világa, a nyári égbolt különleges fényei, valamint az éjszakai erdő egyedülálló hangulata várja a természetben kikapcsolódni vágyókat.

Szamóca, a csábító

A szamóca olyan gyümölcs, amit senkinek nem kell bemutatni. Csábító már a színe is, nem beszélve az illatáról, és persze a zamatáról. Jó hatással van az egészségre. Egyetlen hátránya, hogy meglehetősen sokba kerül, legalábbis az idei szezonban. Ettől függetlenül közkedvelt, fogyasztják frissen, vagy sokan lekvárt is készítenek belőle.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.