Back to top

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Az új, 1977 óta érvényben lévő rendelkezéseket felváltó növény-egészségügyi szabályok bevezetésének átfogó célja az volt, hogy biztonságosabbá tegyék az áruforgalmat, csökkenjen a klímaváltozásnak a termesztett növények és erdészeti kultúrák egészségre gyakorolt negatív hatása, továbbá hogy a növény-egészségügyi felderítést hatékonyabbá tegye a károsítók bekerülésének és elterjedésének megakadályozásában.

Az új rendszer több rendeletből tevődik össze, amelyek jelentős része már megjelent és hazánkban is közvetlenül alkalmazandó.

Mások megalkotása vagy módosítása még hátravan. Ezek közé tartozik például az a rendelet, amely fölsorolja azokat a növényfajokat, amelyeknek a szaporítóanyagát is csak növényútlevéllel szabad értékesíteni végfelhasználóknak, vagy a paradicsom barna termésráncosodás vírusa terjedésének akadályozását szolgáló szükséghelyzeti határozat szigorítása. Az ideiglenes behozatali tilalom alá eső növények listáját tartalmazó rendelet módosítása szintén folyamatban van, ugyanis Szerbia a Malus-(alma)fajok, Izrael pedig az Albizia-(selyemakác-), Robinia- (akác-) és Ulmus- (szil)fajok kapcsán kérelmezte a szigorítások enyhítését.

MENNYIRE FELKÉSZÜLTEK A TERMESZTŐK?

A korábbi irányelv is felsorolt bizonyos növényeket és növényi termékeket, amelyeket növényútlevélnek kellett kísérnie, ezt a rendszert tehát nem most vezették be.

Ez a hatósági címke igazolja, hogy a növények az EU összes növényegészségügyi követelményének megfelelnek. Az új rendeletek lehetővé teszik a formailag is egységes és átláthatóbb növényútlevél használatát, harmonizálják a nyomon követhetőség követelményeit és előírják a vállalkozók általános nyilvántartásba vételét. A 2019/2072/EU rendelet az eddigiekhez képest nagyon sok lágy és fás szárú dísznövényt, számos erdészeti faj csemetéjét, valamint zöldségpalántákat is növényútlevél-kötelessé tett, így lényegében minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény szállításához növényútlevél kiállítása szükséges. Többnyire csak azok a vetőmagok szerepelnek a növényútlevél-köteles áruk listáján, amelyekre minőségtanúsítási rendszert dolgoztak ki. Ennek következtében a vállalkozók széles köre új kihívásokkal néz szembe.

Nagyon sok megkeresés érkezett a Nébih-hez, egyéni kérdések és előadás-felkérések formájában is, amelyeknek igyekeztek maradéktalanul megfelelni.

Az eddigi tapasztalatok alapján a termelők és a forgalmazók igyekeznek megfelelni az új jogszabályoknak. Az jelenti nekik a legnagyobb nehézséget, hogy nincs egy általánosan alkalmazható séma a növényútlevél-rendszerben, hiszen a kertészetek, a palántanevelők, a forgalmazók stb. más-más portfólióval, vevőkörrel és adottságokkal rendelkeznek, és emiatt többnyire egyedi megoldásra van szükségük.

A növényútlevél kiállítására továbbra is felhatalmazható a termelő és a forgalmazó is. A felhatalmazáshoz széles körű szakmai ismeretek szükségesek (2019/827/EU), így azt továbbra is csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki vagy amelynek képviselője tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy ilyen tagsággal rendelkező személy szakmai felügyeletét írásbeli szerződésbe foglalja.

BEJELENTÉS LEGALÁBB EGY NAPPAL KORÁBBAN

A határellenőrzés szinte zökkenőmentesen átállt az új rendszerre. Ezen a téren meg kell különböztetnünk a kereskedelmi áruforgalmat és a személyforgalmat érintő változásokat.

A jogszabályok korábban is szigorú előírásokat tartalmaztak bizonyos növények, növényi termékek behozatalára az EU területére, így az áruforgalomban a vizsgálatköteles áruk körének bővülése és előzetes bejelentésük kötelezettsége a legnagyobb változás.

A szállítmányokért felelős vállalkozónak ugyanis a szállítmány várható érkezése előtt legalább egy munkanappal értesítenie kell a hatóságot a Bizottság által erre a célra létrehozott elektronikus rendszerben (TRACES NT), amelynek a használatához előzetes regisztrációra van szükség.

„Sok kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz, valamint a határállomásokon dolgozó kollégákhoz a rendszer alkalmazásáról, az adatok feltöltéséről, a regisztráció folyamatáról, valamint a vizsgálatköteles áruk köréről.

Munkatársaink folyamatosan segítik a vállalkozókat a rendszer használatával kapcsolatban.

,A határállomáson a felügyelők dokumentum-, azonosság- és növény-egészségügyi ellenőrzést végeznek: vizsgálják a szállítmányt kísérő növény-egészségügyi bizonyítvány megfelelőségét, megbizonyosodnak arról, hogy az áru megegyezik-e a dokumentumokban felsoroltakkal, és ellenőrzik a károsítóktól való mentességet. Szükség esetén mintát küldenek laboratóriumi vizsgálatra” közölte lapunkkal a Nébih.

A SZEMÉLYES POGGYÁSZOKAT IS ELLENŐRZIK

Az EU szigorúbb szabályozása az utazóktól is felelős magatartást vár el, így az új előírások a növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célra való behozatalát is korlátozzák.

A személyforgalomban komoly szigorítást vezettek be: minden olyan termékhez növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges, ami a teherforgalomban vizsgálatköteles.

Hazánkban a magyar szakminisztériumok közös döntése alapján 5 kilogramm alatti, illetve egy darabos mennyiségnél nem szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány a személyes fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs behozatalához. A kis mennyiséget az ellenőrzéskor egyedileg, becslés alapján határozzák meg a pénzügyőrök. Az engedmény ellenére a személyes poggyászok ellenőrzése során eleinte sok hulladék keletkezett, de a lakosság folyamatos tájékoztatása és az utasok szabálykövetésének eredményeként csökkent a hulladék mennyisége. Az utazók inkább megválnak a termékektől, ezért hatósági eljárásra, növényvédelmi felügyelő közreműködésére ez idáig nem volt szükség.

A legtöbb esetben almát, burgonyát, káposztafélét, gyökérzöldséget, héjas diót, babot, céklát vagy hagymafélét próbálnak behozni növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül a közúti határátkelőhelyeken.

A személygépkocsival vagy kisbusszal érkező utasok közül többen is éltek a visszafordulás lehetőségével.

Összességében elmondható, hogy a növény-egészségügyi szabályozás változása miatt nem módosult érdemben a várakozási idő sem az áru-, sem a teherforgalomban. A TRACES NT szakrendszer működésében sincsenek fennakadások.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímaváltozás hatása

Nagyszabású nemzetközi tudományos tanulmányt készít a FAO az éghajlatváltozás növényi kártevőkre gyakorolt hatásáról a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és az ökoszisztémákban. Az átfogó tanulmány megjelentetését Finnország kezdeményezte és támogatta.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Hazánkban is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus

A paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, jelentős veszteséget okozó, veszélyes károsító. 2018 óta Európa számos országában teret hódított, és idén egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél is igazolta a jelenlétét a Nébih laboratóriuma.

Nagy lehetőség előtt állnak a magyar gazdák

Történelmi léptékű vidékfejlesztési program nyújt finanszírozási segítséget a magyar agráriumnak – hangzott el a Budapest Bank online rendezvényén, ahol a jelenleg elérhető mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatásokról, valamint az agrárium digitalizációjáról volt szó.

Májusi cseresznye...

Május közepén érik a legkorábbi magyar nemesítésű cseresznye, majd sorban követik a többiek. A hazai fajták közt több öntermékeny is van, amikhez nem kell porzópartnert ültetnünk a kertbe. Akinek csak kevés helye van, ilyet válasszon!

Az emberek vidéken maradását segíti a dohánytermesztés

A dohánytermesztést érintő piaci változások és támogatások, a növényvédőszer-kivonások, valamint a MADOSZ-on belül nemrégiben lezajlott tisztújítás kapcsán ültünk asztalhoz Kenyeres Sándorral, a MADOSZ elnökével.

Új kártevő jelent meg Magyarországon, a kajszilevéltetű

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói hagyományos morfológiai és genetikai úton is azonosították a „tettest”, amely 2020 tavaszán soha nem tapasztalt levéltetű-kártételt okozott hazánk számos régiójában. A kajszilevéltetű (Myzus mumecola) első magyarországi megjelenését a Journal of Plant Diseases and Protection szaklapban közölték.

A társadalom alapja az agrárium

A társadalom alapja az agrárium, amit a majormúzeum úgy mutat be a fiataloknak, hogy megszeretteti velük a gazdálkodást - jelentette ki az agrárminiszter Keszthelyen vasárnap, a Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely új közösségi tereinek átadásán.

Átadták a Rostallói Ökotudatos Nevelési Központot

Az állami erdőgazdaságok az elmúlt évtizedben több mint húsz milliárd forintnyi turisztikai fejlesztést hajtottak végre, és további húsz milliárd forintnyi program előkészítése, megvalósítása zajlik - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára szombaton a Zempléni-hegységben található Rostallón, ahol átadták az Északerdő Zrt. kezelésében lévő Ökotudatos Nevelési Központot (RÖNK).

Földpiac: a történelmi esély

Bár a törvény nem szabott határidőt az ukrán állampolgárok földhöz jutását illetően, a szakértők egyértelműen állítják, hogy a még szabad földterületek rövid időn belül gazdára találnak. Ukrajnában néhány hét múlva, július 1-jén megnyitják a földpiacot, amitől várhatóan felgyorsulnak az események.