Az új, 1977 óta érvényben lévő rendelkezéseket felváltó növény-egészségügyi szabályok bevezetésének átfogó célja az volt, hogy biztonságosabbá tegyék az áruforgalmat, csökkenjen a klímaváltozásnak a termesztett növények és erdészeti kultúrák egészségre gyakorolt negatív hatása, továbbá hogy a növény-egészségügyi felderítést hatékonyabbá tegye a károsítók bekerülésének és elterjedésének megakadályozásában.
Mások megalkotása vagy módosítása még hátravan. Ezek közé tartozik például az a rendelet, amely fölsorolja azokat a növényfajokat, amelyeknek a szaporítóanyagát is csak növényútlevéllel szabad értékesíteni végfelhasználóknak, vagy a paradicsom barna termésráncosodás vírusa terjedésének akadályozását szolgáló szükséghelyzeti határozat szigorítása. Az ideiglenes behozatali tilalom alá eső növények listáját tartalmazó rendelet módosítása szintén folyamatban van, ugyanis Szerbia a Malus-(alma)fajok, Izrael pedig az Albizia-(selyemakác-), Robinia- (akác-) és Ulmus- (szil)fajok kapcsán kérelmezte a szigorítások enyhítését.
MENNYIRE FELKÉSZÜLTEK A TERMESZTŐK?
Ez a hatósági címke igazolja, hogy a növények az EU összes növényegészségügyi követelményének megfelelnek. Az új rendeletek lehetővé teszik a formailag is egységes és átláthatóbb növényútlevél használatát, harmonizálják a nyomon követhetőség követelményeit és előírják a vállalkozók általános nyilvántartásba vételét. A 2019/2072/EU rendelet az eddigiekhez képest nagyon sok lágy és fás szárú dísznövényt, számos erdészeti faj csemetéjét, valamint zöldségpalántákat is növényútlevél-kötelessé tett, így lényegében minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény szállításához növényútlevél kiállítása szükséges. Többnyire csak azok a vetőmagok szerepelnek a növényútlevél-köteles áruk listáján, amelyekre minőségtanúsítási rendszert dolgoztak ki. Ennek következtében a vállalkozók széles köre új kihívásokkal néz szembe.
Az eddigi tapasztalatok alapján a termelők és a forgalmazók igyekeznek megfelelni az új jogszabályoknak. Az jelenti nekik a legnagyobb nehézséget, hogy nincs egy általánosan alkalmazható séma a növényútlevél-rendszerben, hiszen a kertészetek, a palántanevelők, a forgalmazók stb. más-más portfólióval, vevőkörrel és adottságokkal rendelkeznek, és emiatt többnyire egyedi megoldásra van szükségük.
A növényútlevél kiállítására továbbra is felhatalmazható a termelő és a forgalmazó is. A felhatalmazáshoz széles körű szakmai ismeretek szükségesek (2019/827/EU), így azt továbbra is csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki vagy amelynek képviselője tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy ilyen tagsággal rendelkező személy szakmai felügyeletét írásbeli szerződésbe foglalja.
BEJELENTÉS LEGALÁBB EGY NAPPAL KORÁBBAN
A határellenőrzés szinte zökkenőmentesen átállt az új rendszerre. Ezen a téren meg kell különböztetnünk a kereskedelmi áruforgalmat és a személyforgalmat érintő változásokat.
A szállítmányokért felelős vállalkozónak ugyanis a szállítmány várható érkezése előtt legalább egy munkanappal értesítenie kell a hatóságot a Bizottság által erre a célra létrehozott elektronikus rendszerben (TRACES NT), amelynek a használatához előzetes regisztrációra van szükség.
„Sok kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz, valamint a határállomásokon dolgozó kollégákhoz a rendszer alkalmazásáról, az adatok feltöltéséről, a regisztráció folyamatáról, valamint a vizsgálatköteles áruk köréről.
,A határállomáson a felügyelők dokumentum-, azonosság- és növény-egészségügyi ellenőrzést végeznek: vizsgálják a szállítmányt kísérő növény-egészségügyi bizonyítvány megfelelőségét, megbizonyosodnak arról, hogy az áru megegyezik-e a dokumentumokban felsoroltakkal, és ellenőrzik a károsítóktól való mentességet. Szükség esetén mintát küldenek laboratóriumi vizsgálatra” közölte lapunkkal a Nébih.
A SZEMÉLYES POGGYÁSZOKAT IS ELLENŐRZIK
Az EU szigorúbb szabályozása az utazóktól is felelős magatartást vár el, így az új előírások a növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célra való behozatalát is korlátozzák.
Hazánkban a magyar szakminisztériumok közös döntése alapján 5 kilogramm alatti, illetve egy darabos mennyiségnél nem szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány a személyes fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs behozatalához. A kis mennyiséget az ellenőrzéskor egyedileg, becslés alapján határozzák meg a pénzügyőrök. Az engedmény ellenére a személyes poggyászok ellenőrzése során eleinte sok hulladék keletkezett, de a lakosság folyamatos tájékoztatása és az utasok szabálykövetésének eredményeként csökkent a hulladék mennyisége. Az utazók inkább megválnak a termékektől, ezért hatósági eljárásra, növényvédelmi felügyelő közreműködésére ez idáig nem volt szükség.
A személygépkocsival vagy kisbusszal érkező utasok közül többen is éltek a visszafordulás lehetőségével.
Összességében elmondható, hogy a növény-egészségügyi szabályozás változása miatt nem módosult érdemben a várakozási idő sem az áru-, sem a teherforgalomban. A TRACES NT szakrendszer működésében sincsenek fennakadások.