Back to top

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Vannak olyan gazdálkodók, akik valahogy időről időre felbukkannak lapunk hasábjain. Nem azért, mert ne lenne hazánkban több tízezer kistermelő, de vannak olyanok, akik sikerességük okán példaként szolgálhatnak másoknak is. Ilyen gazdálkodó az uszódi Holló Mátyás is, aki immár harmadszor szerepel a Kistermelők Lapjában. Először 8 évesen láthattuk egy fotón, amint a Baba nevű lovuk hátán mosolyog, majd 2013-ban az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója pedig az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. és a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egye­sületének (MSZTE) közös projektjében kulcsszerepe van az idén 82 éves Borics Imrének. A szakember elmondta, noha a hortobágyi puszta látképéhez hozzátartoznak a magyar szürke szarvasmarhák, az állomány a két világháborút követően rendkívül megcsappant. Később Anker Alfonz állattenyésztő, genetikus az 1950-es években felvásárolt magyarszürke-állományból létrehozott öt tenyésztési vonalat – B, C, M, T és V –, ám ezek az 1990-es évek végére beszűkültek.

– Ekkoriban viszonylag kevés tehén és tenyészbika volt a Hortobágyon, s utóbbiakat nagyon szoros rokontenyésztettség jellemezte. Hogy ez ne legyen gátja az állomány fejlődésének és a tenyésztési színvonal megtartásának, kezdeményezésemre a vonalak megújításába kezdtünk.

Ehhez a mesterséges termékenyítő állomásokon levett spermákat használtuk olyan bikáktól, melyek az 1950-es évek végén, illetve a ’60-as évek elején születtek.

Három vonalat sikerült ily módon megújítanunk 1998-ban – emlékezett vissza az akkori időkre. E munka jelentette az alapját napjaink vonalmegújító törekvéseinek is.

Borics Imre a tenyésztési feladatok kapcsán kiemelte, hogy a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének és a Hortobágyi Nonprofit Kft. együttműködésben ez év elején egy nagyszabású, történelmi jelentőséggel bíró projektbe kezdtek, melynek célja a magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalainak megújítása. Két évvel ezelőtt ugyanis – immáron az MSZTE szaktanácsadójaként – megfigyelte, hogy a hortobágyi állományban, több gulyában is ismételten megjelentek a közeli rokontenyésztettségű egyedek.

– A megfelelő szaporítóanyagok felhasználásával különböző vonalakhoz tartozó egyedeket, összesen 62 üszőt válogattunk ki. A „C” kivételével az összes vonalból sikerült elvégeznünk a termékenyítést a Hortobágyi Nonprofit Kft. állományában, ennek ered­ményeképpen jelenleg 45 vemhes üszőről van tudomásunk.

Hogy hány bika, és milyen vonalból születik majd, azt 2021-ben tudjuk meg

– tette hozzá a szakember, aki tavaly a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. összes tehenének küllemi bírálatát elvégezte. A cél, hogy a következő időkben a célpárosítások révén, a legkiválóbb egyedektől születhessenek utódok.

Medgyesi Gergely, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, egyik fő feladatuk a rájuk bízott jószágok genetikai állományának a megőrzése. E célt szolgálja a most indult program, a szürkemarha tenyésztési vonalak megújítása is.

A kezelésükben lévő állományban évente 900-1000 magyar szürke szarvasmarha borjú születik; az üszők 10 százalékát megtartják, így frissítve a tehénállományt.

Holló Mátyás: a vágóbárány nálunk csak „melléktermék”
Ezek kiválasztásában is segédkezet nyújt számukra a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, melynek a cég egyébként az alapító tagja. Ezzel szemben az évente születendő, körülbelül 450-500 bikaborjúból jó, ha 10 példányt tartanak meg – esetükben jóval szigorúbb a bírálat –, ugyanakkor ők maguk is vásárolnak, illetve az egyesület megbízásából bértartásban nevelnek bikákat. Mindennek lényege az, hogy kizárólag ilyen szigorú bírálat alapján derülhet ki, hogy melyik bika alkalmatlan a tenyésztésre. Amelyik állat e célra nem felel meg, azt a cég értékesíti vagy vágóhídra küldi – utóbbiak húsát az általa működtetett Hortobágyi Csárdában használják fel.

Medgyesi Gergely elmondta, cégük másik kiemelt feladata a területhasznosító, illetve fenntartó tevékenysége.

– A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság törzsterületén gazdálkodva komoly természetvédelmi célokat tudunk megvalósítani. Ennek kulcsa a legeltetés, aminek hiányában olyan kedvezőtlen folyamatok – növénytársulások – indulnának el, melyek a térségre jellemző természeti értékek elvesztéséhez vezetnének – magyarázta.

Mint mondta, a hortobágyi pusztát javarészt az ember a legeltetéses állattartással formálta, éppen ezért különösen fontos, hogy napjainkban is biztosítva legyen az a fajta tájhasználat, mely a térségben évezredek óta jelen van.

Mindennek kulcsa a pásztorló állattartás. A cég kötelékébe jelenleg 35 gulyás, 11 juhász és ugyanennyi csikós tartozik, akik „értik a puszta rendjét”, így pontosan tudják, hogy az év adott szakában mely területeket kell legeltetniük. A cég állatállományában helyet kapnak nóniuszok, hortobágyi racka, magyar merinó juhok és házi bivalyok is, a legnagyobb számban azonban magyar szürke szarvasmarhákkal rendelkeznek. A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. teheneinek száma közel 1100, ami azt jelenti, hogy Magyarországon a legnagyobb szür­ke­marhatartóknak számít a cég, mely több mint félszáz tenyészbikával is rendelkezik.

A kisbikákkal választási koruktól kezdve foglalkozik Máté Csaba gulyás számadó, aki 2020. évben miniszteri elismerésben részesült. 2005-től tartozik a cég kötelékébe, s jelenleg mintegy 1000 szürkemarha, illetve 12 alkalmazott tartozik hozzá.

– Amellett, hogy a bikagulyát is legeltetem, illetve a bikákat nevelem, a munkaszervezés, az állatorvosi kezelésekkel kapcsolatos elintéznivalók, a borjúleválasztás, s még megannyi kisebb-nagyobb feladat része a munkakörömnek – kezdett bele. Elmondta, egy többgenerációs pásztorcsalád sarja lévén sosem volt kérdéses számára, hogy ő maga is ezt a hivatást választja majd.

Szavai szerint a munkakörülményeket tekintve sok minden fejlődött az idők folyamán; a pásztorkunyhókban napelemeket használnak, így a pásztoroknak lehetőségük van telefont tölteni, hűtőszekrényt használni, s ha pedig a jószágok delelnek vagy éppen beesteledett, akkor televíziózással és rádiózással is el tudják magukat foglalni.

Előtérben Holló Mátyás két felújított hodálya
A technikai fejlettség ugyanakkor nemcsak a szórakozás szempontjából üdvözítő, hiszen például a gémeskútból már nem kézzel húzzák fel a vizet, hanem motorral szivattyúzzák.

– Korábban egy 200 tehénből és 180 borjúból álló gulya esetében a kézi itatás 2-3 ember többórás kemény munkáját kívánta meg, ezzel szemben a gép fél óra alatt végez – magyarázta Máté Csaba. Hozzátette ugyanakkor azt is, ahogy annak idején, úgy ma is lehetetlen lenne egyben tartani a gulyát terelőkutyák nélkül. Erre a feladatra napjainkban a hortobágyi pásztorok által kitenyésztett sinka fajtájú kutyát tartja leginkább alkalmasnak.

A cég nemcsak a magyar szürke szarvasmarhák tenyésztése kapcsán ért el, illetve tűzött ki fontos célokat.

Medgyesi Gergellyel egyebek mellett arról az Európai Uniós és az Agrárminisztérium társfinanszírozásában meg­valósuló Life projektről is beszélgettem, melynek eredményeképpen közel 3 milliárd forintból hajtottak végre élőhelyfejlesztést a Hortobágyon. A „Legle­tőtavak élőhely­fej­lesztése a Hortobágyon” című projektjük hozzájárulhat ahhoz is, hogy a jövőben javuljon a puszta vízháztartása, melynek köszönhetően a természetvédelmi célok, eredmények mellett a legelő és kaszáló területek hozama növekedhet, ezzel javítva 9-10 ezer hektáron a környékbeli gazdák gazdálkodási körülményeit.

Fontos tény az is, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal és Hortobágy Község Önkormányzatával együtt­működve évről évre többeket láthatnak vendégül a régió, különös tekintettel a pásztorság hagyományait ismertető-népszerűsítő rendezvényeiken, így például a Hortobágyi Lovas­na­pokon, az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozón, vagy éppen a Mátai Méneshez, illetve a fentebb említett Pusztai Állatparkhoz kötődő programokon.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A jámbor óriás

Kiállításokon először riasztónak találják az emberek a fehér-kék belgát, „mutánsnak, furcsának, génmódosítottnak” nevezik. Pedig a túlizmoltság mindössze egy 50 éves tudatos tenyésztés eredménye; hazánkban még nagyon kevesen foglalkoznak vele.

Kevesebb mint egy év alatt valósult meg az öntözési beruházás

A tervezéstől az öntözés megkezdéséig szűk egy év alatt valósult meg a dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. 131 millió forintos öntözési beruházása, amelyhez ötven százalékkal járult hozzá az állam. A környék és a régió eddigi legnagyobb Valley öntözőgépét építették meg, amely 24 óra alatt 94 hektárt képes beöntözni 7,11 milliméteren, hektáronként 327,6 köbméter víz felhasználásával.

Együtt a szakma és a szórakozás

A Bagossy Brothers és a Punnany Massif csalogatta a fiatalokat a Pápai Expo és Agrárpiknikre, amit 24. alkalommal rendezett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a város önkormányzata szeptember 17-19-én.

Napokon belül megmérkőznek az Ifjú Kócsagőr Program 2021 döntősei

Az Ifjú Kócsagőr Program területi győztesei egy háromnapos döntő keretében mérik össze szakmai tudásukat, tájékozódási képességüket és ügyességüket. A versenynek a 25 éves Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ad otthont szeptember 22-24. között.

Innovatív takarmánykiegészítő - Cinket és vitaminokat is tartalmaz

Speciális takarmánykiegészítőt fejlesztett ki és tesztelt egy hároméves nemzetközi projekt keretében az Adexgo Kft., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete (MATE ÉTTI), valamint négy román partner közös konzorciuma.

Húsminőségteszt - Aberdeen angus és murray grey

Kétféle húsmarhát, a világszerte népszerű aberdeen angust és a kevésbé ismert, de figyelemre méltó murray grey-t hasonlította össze a Brit Húsmarhafajta Tenyésztők Egyesülete és a Murray Grey Tenyésztő Egyesület egy tíz hónapig tartó közös kísérlet során. Az eredményt vakkóstolással egybekötött sajtóeseményen mutatták be július 13-án, Balatonfenyvesen.

Színes őszi kínálattal várják a látogatókat a nemzeti parkok és az erdészetek

Ősszel is változatos programokkal várják a látogatókat a nemzeti parkok és az állami erdőgazdaságok. Hamarosan megkezdődik a madárvonulások időszaka, az igazgatóságok programjain az érdeklődők testközelből figyelhetik meg hazánk színes madárvilágát, hajnali és alkonyati daruleső túrákon vehetnek részt és bepillanthatnak a madárgyűrűzés rejtelmeibe. Emellett szarvasbőgés-hallgatás, erdőtúrák, geo- és e-bike túrák, valamint gyógynövényséták segítségével fedezhetik fel az őszi táj természeti értékeit.

Hatalmas az érdeklődés a Tanyafejlesztési Program forrásaira

Az idei évben soha nem látott érdeklődés mutatkozott a Tanyafejlesztési Program iránt, amelynek forrásait éppen ezért az agrártárca csaknem kétmilliárd forintra emelte - közölte Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.

Készülnek a 2023 utáni Közös Agrárpolitikára vonatkozó hazai tervek

A Közös Agrárpolitika (KAP) következő hét évében alapvető feltételként megjelenő fenntarthatósági és zöld elvárások betarthatóságáról, azok realitásáról is volt szó a Pápai Agrárexpó és Agrárpiknik „A mezőgazdasági támogatások célja és jövője” című fórumbeszélgetésén.

Példaértékű összefogás eredményeként született meg a világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

Magyarország Kormánya a természetvédelem terén is a cselekvésben hisz, a minket körülvevő környezet védelme olyan ügy, amely nem ismerhet határokat, ebben számítunk szövetségeseinkre is – jelentette ki Szentkirályi Alexandra Mohácson, az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátumot bemutató szakmai konferencián.