Back to top

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Vannak olyan gazdálkodók, akik valahogy időről időre felbukkannak lapunk hasábjain. Nem azért, mert ne lenne hazánkban több tízezer kistermelő, de vannak olyanok, akik sikerességük okán példaként szolgálhatnak másoknak is. Ilyen gazdálkodó az uszódi Holló Mátyás is, aki immár harmadszor szerepel a Kistermelők Lapjában. Először 8 évesen láthattuk egy fotón, amint a Baba nevű lovuk hátán mosolyog, majd 2013-ban az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója pedig az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. és a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egye­sületének (MSZTE) közös projektjében kulcsszerepe van az idén 82 éves Borics Imrének. A szakember elmondta, noha a hortobágyi puszta látképéhez hozzátartoznak a magyar szürke szarvasmarhák, az állomány a két világháborút követően rendkívül megcsappant. Később Anker Alfonz állattenyésztő, genetikus az 1950-es években felvásárolt magyarszürke-állományból létrehozott öt tenyésztési vonalat – B, C, M, T és V –, ám ezek az 1990-es évek végére beszűkültek.

– Ekkoriban viszonylag kevés tehén és tenyészbika volt a Hortobágyon, s utóbbiakat nagyon szoros rokontenyésztettség jellemezte. Hogy ez ne legyen gátja az állomány fejlődésének és a tenyésztési színvonal megtartásának, kezdeményezésemre a vonalak megújításába kezdtünk.

Ehhez a mesterséges termékenyítő állomásokon levett spermákat használtuk olyan bikáktól, melyek az 1950-es évek végén, illetve a ’60-as évek elején születtek.

Három vonalat sikerült ily módon megújítanunk 1998-ban – emlékezett vissza az akkori időkre. E munka jelentette az alapját napjaink vonalmegújító törekvéseinek is.

Borics Imre a tenyésztési feladatok kapcsán kiemelte, hogy a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének és a Hortobágyi Nonprofit Kft. együttműködésben ez év elején egy nagyszabású, történelmi jelentőséggel bíró projektbe kezdtek, melynek célja a magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalainak megújítása. Két évvel ezelőtt ugyanis – immáron az MSZTE szaktanácsadójaként – megfigyelte, hogy a hortobágyi állományban, több gulyában is ismételten megjelentek a közeli rokontenyésztettségű egyedek.

– A megfelelő szaporítóanyagok felhasználásával különböző vonalakhoz tartozó egyedeket, összesen 62 üszőt válogattunk ki. A „C” kivételével az összes vonalból sikerült elvégeznünk a termékenyítést a Hortobágyi Nonprofit Kft. állományában, ennek ered­ményeképpen jelenleg 45 vemhes üszőről van tudomásunk.

Hogy hány bika, és milyen vonalból születik majd, azt 2021-ben tudjuk meg

– tette hozzá a szakember, aki tavaly a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. összes tehenének küllemi bírálatát elvégezte. A cél, hogy a következő időkben a célpárosítások révén, a legkiválóbb egyedektől születhessenek utódok.

Medgyesi Gergely, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője lapunknak elmondta, egyik fő feladatuk a rájuk bízott jószágok genetikai állományának a megőrzése. E célt szolgálja a most indult program, a szürkemarha tenyésztési vonalak megújítása is.

A kezelésükben lévő állományban évente 900-1000 magyar szürke szarvasmarha borjú születik; az üszők 10 százalékát megtartják, így frissítve a tehénállományt.

Holló Mátyás: a vágóbárány nálunk csak „melléktermék”
Ezek kiválasztásában is segédkezet nyújt számukra a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, melynek a cég egyébként az alapító tagja. Ezzel szemben az évente születendő, körülbelül 450-500 bikaborjúból jó, ha 10 példányt tartanak meg – esetükben jóval szigorúbb a bírálat –, ugyanakkor ők maguk is vásárolnak, illetve az egyesület megbízásából bértartásban nevelnek bikákat. Mindennek lényege az, hogy kizárólag ilyen szigorú bírálat alapján derülhet ki, hogy melyik bika alkalmatlan a tenyésztésre. Amelyik állat e célra nem felel meg, azt a cég értékesíti vagy vágóhídra küldi – utóbbiak húsát az általa működtetett Hortobágyi Csárdában használják fel.

Medgyesi Gergely elmondta, cégük másik kiemelt feladata a területhasznosító, illetve fenntartó tevékenysége.

– A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság törzsterületén gazdálkodva komoly természetvédelmi célokat tudunk megvalósítani. Ennek kulcsa a legeltetés, aminek hiányában olyan kedvezőtlen folyamatok – növénytársulások – indulnának el, melyek a térségre jellemző természeti értékek elvesztéséhez vezetnének – magyarázta.

Mint mondta, a hortobágyi pusztát javarészt az ember a legeltetéses állattartással formálta, éppen ezért különösen fontos, hogy napjainkban is biztosítva legyen az a fajta tájhasználat, mely a térségben évezredek óta jelen van.

Mindennek kulcsa a pásztorló állattartás. A cég kötelékébe jelenleg 35 gulyás, 11 juhász és ugyanennyi csikós tartozik, akik „értik a puszta rendjét”, így pontosan tudják, hogy az év adott szakában mely területeket kell legeltetniük. A cég állatállományában helyet kapnak nóniuszok, hortobágyi racka, magyar merinó juhok és házi bivalyok is, a legnagyobb számban azonban magyar szürke szarvasmarhákkal rendelkeznek. A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. teheneinek száma közel 1100, ami azt jelenti, hogy Magyarországon a legnagyobb szür­ke­marhatartóknak számít a cég, mely több mint félszáz tenyészbikával is rendelkezik.

A kisbikákkal választási koruktól kezdve foglalkozik Máté Csaba gulyás számadó, aki 2020. évben miniszteri elismerésben részesült. 2005-től tartozik a cég kötelékébe, s jelenleg mintegy 1000 szürkemarha, illetve 12 alkalmazott tartozik hozzá.

– Amellett, hogy a bikagulyát is legeltetem, illetve a bikákat nevelem, a munkaszervezés, az állatorvosi kezelésekkel kapcsolatos elintéznivalók, a borjúleválasztás, s még megannyi kisebb-nagyobb feladat része a munkakörömnek – kezdett bele. Elmondta, egy többgenerációs pásztorcsalád sarja lévén sosem volt kérdéses számára, hogy ő maga is ezt a hivatást választja majd.

Szavai szerint a munkakörülményeket tekintve sok minden fejlődött az idők folyamán; a pásztorkunyhókban napelemeket használnak, így a pásztoroknak lehetőségük van telefont tölteni, hűtőszekrényt használni, s ha pedig a jószágok delelnek vagy éppen beesteledett, akkor televíziózással és rádiózással is el tudják magukat foglalni.

Előtérben Holló Mátyás két felújított hodálya
A technikai fejlettség ugyanakkor nemcsak a szórakozás szempontjából üdvözítő, hiszen például a gémeskútból már nem kézzel húzzák fel a vizet, hanem motorral szivattyúzzák.

– Korábban egy 200 tehénből és 180 borjúból álló gulya esetében a kézi itatás 2-3 ember többórás kemény munkáját kívánta meg, ezzel szemben a gép fél óra alatt végez – magyarázta Máté Csaba. Hozzátette ugyanakkor azt is, ahogy annak idején, úgy ma is lehetetlen lenne egyben tartani a gulyát terelőkutyák nélkül. Erre a feladatra napjainkban a hortobágyi pásztorok által kitenyésztett sinka fajtájú kutyát tartja leginkább alkalmasnak.

A cég nemcsak a magyar szürke szarvasmarhák tenyésztése kapcsán ért el, illetve tűzött ki fontos célokat.

Medgyesi Gergellyel egyebek mellett arról az Európai Uniós és az Agrárminisztérium társfinanszírozásában meg­valósuló Life projektről is beszélgettem, melynek eredményeképpen közel 3 milliárd forintból hajtottak végre élőhelyfejlesztést a Hortobágyon. A „Legle­tőtavak élőhely­fej­lesztése a Hortobágyon” című projektjük hozzájárulhat ahhoz is, hogy a jövőben javuljon a puszta vízháztartása, melynek köszönhetően a természetvédelmi célok, eredmények mellett a legelő és kaszáló területek hozama növekedhet, ezzel javítva 9-10 ezer hektáron a környékbeli gazdák gazdálkodási körülményeit.

Fontos tény az is, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal és Hortobágy Község Önkormányzatával együtt­működve évről évre többeket láthatnak vendégül a régió, különös tekintettel a pásztorság hagyományait ismertető-népszerűsítő rendezvényeiken, így például a Hortobágyi Lovas­na­pokon, az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozón, vagy éppen a Mátai Méneshez, illetve a fentebb említett Pusztai Állatparkhoz kötődő programokon.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.

Kuvasz: a félreismert magyar kincs

„Egy kincs van a kezünkben, melyet meg kell őriznünk s tovább kell adnunk a jövő nemzedékeinek” – fogalmazott beszélgetésünkkor Pischoff Ferenc, a Magyar Kuvasz Fajtagondozó Egyesület elnöke, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: mind a mai napig sokan félreismerik a kuvaszokat, éppen ezért az emberek egy része alaptalanul tart tőlük.

Legendás lovak, virtuskodó csikósok, és a pásztorok kutyája

Ópusztaszeren egy ősi aranyszőrű lófajtát tenyésztenek, amelyhez hasonló lehetett a honfoglalók lova is. A hortobágyi pásztorok kutyafajtájának a sinkának a pontos leírása, fajtává nyilvánítása még nem történt meg, ám a puszta legkeresettebb kutyája. Lehet fodros, fehér vagy szürke tollú, egy bizonyos, tányérba kell kerülnie Márton napján. Mindez a Kistermelők Lapja novemberi számában.

Kizöldülnek a települések az ország legnagyobb fásítási programjának köszönhetően

A rendszerváltozás óta nem volt Magyarországon olyan fásítási kezdeményezés, ami annyi települést mozgatott volna meg, mint az Agrárminisztérium Településfásítási Programja – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető elmondta: országszerte 475 településen ültetnek el összesen több mint 12 ezer sorfát az őszi és a jövő tavaszi időszakban.

Egyik parlamenti párt sem élt a módosítás lehetőségével

A WWF Magyarország szerint katasztrofális következményei lehetnek az új vízgazdálkodási törvényjavaslatnak. Nagy János, a jogszabályt előterjesztő Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ezzel szemben éppen most és ezzel a törvénnyel válik világossá és áttekinthetővé a hazai vízhasználati helyzet.

Teret nyer a datolyaszilva

Szerencsés helyzetben érezhetik magukat a kárpátaljaiak, mivel a november végén évtizedek óta menetrendszerűen hozzánk érkező közép-ázsiai termelőknek köszönhetően, már régen megismerkedhettek a datolyaszilvával. Az utóbbi években egyre több fénykép tanúskodik a világhálón arról, hogy immár nálunk is megterem ez az igencsak ízletes és vitaminokban gazdag gyümölcs.

Uniós oltalmat kaptak a Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye

A Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével 64-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Az Európai Unió Tanácsa következtetéseket fogadott el a 2020 utáni uniós Erdészeti Stratégiáról

Magyarország üdvözli a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása és javítása érdekében tett uniós intézkedéseket. Annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott módon éljünk az erdő nyújtotta előnyökkel, biztosítanunk kell a fenntartható erdőgazdálkodást. Az erdők azzal, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti célokat szolgálnak, egyszerre több funkciót is betöltenek.

Automatikus fejés DeLaval fejőrobotokkal

Egy közelmúltban megjelent, robotok, drónok és mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásával foglalkozó kutatás szerint az állattenyésztésben is egyre elterjedtebb a robotizálás: az automatikus fejés 25 éve létezik. A technológia világszerte megtalálható és bizonyított a tejtermelő gazdaságokban.