Back to top

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Bárány napok tájékoztatóján
Fotó: Kiss Gergely
Az Európai zöld megállapodás (EU green deal) keretében az Európai Bizottság tervei szerint 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodásra kell áttérni. Ezért az állattartásban várhatóan növekszik a legeltetéses gazdálkodás. Minderről Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára beszélt a tájékoztatón és kiemelte, hogy az utóbbi években 900 ezer-1,1 millió között ingadozó magyar juhállományt 1,2-1,5 millióra szeretné az agrárvezetés növelni.

Az ökológiai gazdálkodásba bevont, illetve bevonandó mezőgazdasági területeken – ahol szántóföldi gazdálkodás nem folytatható - a húsmarha-, illetve a juh- és kecsketartás lehet majd a fő gazdálkodási forma.

A jelenről szólva az államtitkár elmondta, hogy a koronavírus járvány okozta gondok enyhítésére a kormány az ágazat megsegítésére anyaállatonként 1250 forint, már most lehívható támogatást biztosít, továbbá a juh termékpálya szereplői, termelők és vágóhidak egyaránt, élhetnek azzal a napokban megjelenő pályázati lehetőséggel, amely 50 milliárd forintos keretet biztosít állattenyésztő telepek korszerűsítésére.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy egyre kevesebb a juhász, emiatt is nehéz az ágazat szerepe, ezért a szakképzésben is nagyobb hangsúlyt kaphat a juhász szakmai képzés is.

Kukovics Sándor, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy augusztus 7-8-án az ország több, mint 100 éttermében rendezik meg a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napokat. Ez a promóció a spanyol INTEROVIC társ-szervezettel közösen elnyert uniós „Bárány- és Kecskehús Promóciós Kampány” része. A program 2018-ban indult és 2020 végén záródik, de már pályáznak a folytatásra. A Bárány napok sikerként értékelte, hogy míg az induló évben 25, tavaly 56, idén pedig már száznál több étterem kínál ilyenkor bárányhúsból készült ételeket.
Kukovics Sándor beszélt arról is, hogy várhatóan októberben megalakul a Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter. Ebben a turizmus, a vendéglátás, az agrárium, valamint a kreatív ipar működik majd együtt. Alapvető céljuk, hogy a szezonális termékek közvetlenül, a lehető legrövidebb ellátási láncon keresztül jussanak el - a vendéglátás, a turizmus, a termelés és a táplálkozástudomány közreműködésével - a fogyasztókig.

Bárány peisli
Fotó: Kiss Gergely
Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia képviseletében és a sajtótájékoztató helyszínéül szolgáló, bárányhúsból készült ételeket is kínáló étterem házigazdájaként elmondta, a klaszter vendéglátós tagjai vállalták, hogy minőségi magyar alapanyagokból, szezonális termékekkel kiegészítve mutatják be a magyar gasztronómia sokszínűségét, itthon és külföldön is. Beszélt arról is, hogy a bárány- és birkahús az 50-es, 60-as, 70-es évek vendéglátási szokásai miatt érdemtelenül került ki a köztudatból.

„Mi azokat a régi alapanyagokat, azokat a régi fűszernövényeket, zöldségeket szeretnénk visszahozni, amelyek az 1800-as évek végére voltak jellemzőek.” - mondta.

Csapody Bence, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szálláshelyekért és vendéglátásért felelős igazgatóságának projektvezetője a tájékoztatón arról beszélt, hogy a tavalyi rekord év volt a turizmusban; 16,4 millió vendég, 42,9 millió vendégéjszakát töltött el magyar szálláshelyeken. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi vendéglátóhelyek eladási forgalma meghaladta az 1333 milliárd forintot, ami 7,2 százalékkal volt több a 2018-as forgalomnál.

A koronavírus járvány miatt „ötven nap alatt gyakorlatilag megszűnt a turizmus Magyarországon is" - fogalmazott., de bizakodó volt amiatt, hogy az ágazat ahogy egyik pillanatról a másikra leállt, ugyanígy újra is indult. Az újjáéledés szükségszerűen változásokkal is jár - tette hozzá. „Ahogy a korábbi válság után történt, a szakértők most is azzal számolnak, hogy a helyi termelők és szolgáltatók szerepe meg fog erősödni az importárukkal szemben” - mondta.

A vendéglátással kapcsolatosan azt is hangsúlyozta, hogy az MTÜ kiemelt jelentőséget tulajdonít a magyar kulináris örökség és hagyomány minél szélesebb körű megismertetésének.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Hagymafélék: szívünk és keringési rendszerünk támogatói

A hagymafélék tízezer éve megunhatatlanok, egész évben velünk vannak, és egészségügyi hatásaik miatt különösen hasznos a fogyasztásuk. Igaz nyáron kissé háttérbe szorulnak, de annál inkább jelentőségteljesek ősszel és télen.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Újabb „horror” vágóhidat záratott be a Nébih és a KH

A Nébih ellenőrei 2021 szeptemberében a Közbeszerzési Hatóság (KH) munkatársaival együttműködve végeztek ellenőrzést egy Hajdú-Bihar megyei sertésvágóhídon. A Nébih szakemberei az egységben tapasztalt gyomorforgató körülmények miatt azonnali hatállyal felfüggesztették annak működését, egyúttal 15 tonna élelmiszer forgalmi korlátozását rendelték el. Az eljárás és a bírság kiszabása folyamatban van.