Back to top

Japán takarmányrecept, melytől a sertések egészségesek, jó ízűek

Ízletesebb a húsa azoknak a sertéseknek, amelyeket a japán sócsú (shochu) égetett szesz lepárlása után hátramaradt árpamaradékkal takarmányoztak.

A japán sócsút árpából, burgonyából, rizsből vagy más keményítőtartalmú anyagból készítik úgy, hogy a nyersanyagot először penészgombával lebontják, majd élesztővel fermentálják, végül általában 20 százaléknál magasabb alkoholtartalmú itallá desztillálják. Jelenleg, a desztillálás után visszamaradt anyagot ipari hulladéknak tekintik, amelyet gyakran úgy helyeznek el, hogy abból még több szén-dioxid szabadul fel.

Az University of Tokyo kutatói a sócsú desztillációs maradékával kiegészített standard takarmánnyal etettek 3 és 6 hónap közötti életkorban lévő sertéseket és megállapították, hogy az állatok nyálában több IgA antitest volt, ami arra utal, hogy a sócsú-maradék a standard táphoz képest egészségesebben tartotta az állatokat.

Továbbá, a nyál kortizol (stresszhormon) mért mennyisége alapján a sócsú maradékkal etetett sertések stressz-szintje alacsonyabb volt, mint a friss árpával kiegészített táppal etetetteké.

A kutatók ugyan gyanították, hogy az állat élete során az alacsonyabb stressz és a jobb egészség jobb minőségű húst eredményez, de azért néhány íz-szakértő véleményét is kikérték. A szakértők szerint, a sócsú maradékkal etetett sertések vesepecsenyéje és karaja jobb minőségű volt a szokásosnál.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/eurekalert.org
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Cirokremények Kiszomborról - Tavaszi vetésű növénybemutató

A szegedi Gabonakutató kiszombori telepén szeptember 9-én tartották több tavaszi vetésű növény bemutatóját. Ezúttal a cirokról és a cirokhoz tartozó fajtákról szólunk, Palágyi Andrea előadására támaszkodva.

Az egyetlen őshonos magyar nyúlfajta

Az egyetlen őshonos nyúlfajtánk, a magyar óriásnyúl kialakításának históriája több mint 100 évre nyúlik vissza. Szerepe elsősorban gazdasági haszonnyúlként jelentős. Bátran ajánlható a családi önellátó gazdaságoknak, akik ezzel a fajtával indíthatják a nyúltenyésztést. A magyar óriásnyúl fajtát 1994-ben őshonossá, majd 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánították.

Egy füst alatt: Magyar Ízek Őszi Vására

Új helyszín és új ízek várják szeptember utolsó hétvégéjén a Vajdahunyad vár látogatóit a Magyar Ízek Őszi Vásárán, ahol ezúttal a füstölt termékeké lesz a főszerep. Szeptember 26-27-én a vásári forgatagban közel 40 kistermelő saját termékei kerülnek ki a pultokra.

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

Húsfeldolgozó-üzemekre csapott le a német rendőrség

Németország több szövetségi tartományában is illegális munkavállalók után nyomoz a rendőrség. A húsfeldolgozó-üzemekben alkalmazott, többségükben kelet-európai dolgozókat zsúfoltan szállásolták el, ami a koronavírus-járvány terjedése miatt is aggályos.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Korszerű takarmánykeverő épült Baranyában

Több mint egymilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet létesített a növénytermesztéssel, takarmánygyártással és állattenyésztéssel foglalkozó Palotabozsoki Zrt. a Baranya megyei Véménden.

Növénytermesztési központ épült Somogycsicsón

Ünnepélyesen adták át a gépszínt, irodaházat és egyéb kiszolgáló épületeket a Claessens cégcsoport érdekeltségébe tartozó Csicsó Pig Kft. Somogycsicsói sertéstelepén. Az eseményen Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy nehéz gazdasági helyzetben a beruházás, a tervszerű fejlesztés jelenthet megoldást.

A Szilvásváradi pisztránggal bővült a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek köre

Az Európai Bizottság első alkalommal részesített oltalomban egy magyar édesvízi hal elnevezést. A Szilvásváradi pisztráng oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzését tanúsító oklevelet Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos adta át Nagy István agrárminiszternek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szeptember 21-i brüsszeli ülése előtt.