Back to top

A paradicsom íze

Többen úgy vélik, hogy a kertjükben termett paradicsom sokkal jobb, kellemesebb ízű, mint a kereskedelmi forgalomban kapható. Ennek hallatán leginkább az a válasz, hogy mindenkinek más ízlik, ezért nem lehet egységes véleményt alkotni a paradicsom ízéről sem.

A paradicsommal foglalkozó nemesítők, termesztők és kereskedők tisztában vannak azzal a kihívással, hogy alapjában véve sérülékeny, lágy felszínű kertészeti terméket kell megfelelő mennyiségben és minőségben megtermeszteni és a fogyasztókhoz eljuttatni. A paradicsomnak meg kell őriznie minőségét a betakarítástól az értékesítésen át egészen a fogyasztó asztaláig.

A szakirodalomban számos cikk vizsgálja a fogyasztók elégedetlenségének okait a paradicsom ízével, zamatával kapcsolatban.

A szakemberek meg szokták említeni azt is, hogy az elsődleges nemesítési célok, azaz a betegség ellenállóság, a magas termőképesség és a megfelelő húskeménység mellett az ízzel kapcsolatos tulajdonságok sok esetben a háttérbe szorulnak.

A hőmérséklet hatása

A tárolási hőmérséklet hatása a paradicsomra (Don Edwards, UC Davis, http://ucanr.edu/sites/Postharvest_Technology_ Center_ /files/223146.jpg)
Amerikai és guatemalai kutatók azt vizsgálták, hogy a paradicsom íze és aromája milyen mértékben változik a tárolási hőmérséklet függvényében. A terméseket 5, 10, 12,5, valamint 20 °C-on tárolták, majd a mintákat képzett érzékszervi bírálók kóstolták. A két napig 20 °C alatti hőmérsékleten tárolt terméseket a bírálók kevésbé érezték érett aromájúnak és paradicsomízűnek.

Amikor a bogyókat 5 °C-on tárolták 4 napon keresztül, érett aromájukat, édes­ségüket és a paradicsomízüket gyengébbnek, és a terméseket savanyúbbnak vélték, mint a 20 °C-on tároláskor.

Az 5 °C-os tárolás 8. és 12. napján kapták a legalacsonyabb értékeket az érett aromára és az édes ízre. Ezeket az érzékszervi eredményeket a műszeres vizsgálatok (gázkromatográfiás mérés, kémiai analízisek és elektronikus orral végzett mérések) is megerősítették.

A kísérletben alkalmazott tárolási hőmérsékleteket annak a figyelembevételével alakították ki, hogy az érett paradicsom esetében a hidegkárosodás (angolul chilling injury) 13 °C alatt következik be (más irodalmi források ezt a hőmérsékletet 10 °C-ban adják meg). A hidegkárosodás nem összetévesztendő a fagykárosodással. Elsősorban a trópusi, szubtrópusi eredetű zöldség- és gyümölcsfajoknál tapasztalható. Ilyen esetben a növényi szövet fiziológiai károsodása következik be, és az éréssel kapcsolatos egyes biokémiai folyamatok nem mennek végbe, nem alakul ki a termésre éretten jellemző szín, vagy nem képződnek aromaanyagok.

Egyes esetekben a hidegkárosodás tünetei nem a hűtőtárolás során válnak szembeötlővé, hanem csak a kitárolás után.

A paradicsom hidegkárosodásának főbb tünetei: egyenetlen vagy csak részleges érés, a termés felpuhulása, a tárolási kórokozókra való nagyobb fogékonyság, aromaszegénység és felületi foltosodás. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a fogyasztóhoz eljutó paradicsom esetében a tárolási hőmérséklet meghatározó jelentőségű. (Az 1. ábra egy másik amerikai kutatócsoport eredményét mutatja az eltérő hőmérsékleten tárolt gyümölcsökről, ők nagyobb hőmérséklettartományt fogtak át, mint az e cikkben bemutatott kísérlet.)

A kutatók ez esetben tehát a 10 és 13 °C közötti intervallumot határozták meg, mint ami különös mértékben kihathat a paradicsom ízének kialakulására, és az íz akkor is változhat, ha a bogyók külsején nem látható hidegkárosodás.

A teljes árukezelési folyamat során alkalmazott eljárások és technológiák nagymértékben meghatározzák a paradicsom érzékszervi minőségét
A paradicsom érése során nagyszámú biokémiai változás megy végbe, melyekben részt vesznek a szerves savak, oldható cukrok, aminosavak, festékanyagok és közel négyszáz aromavegyület. Az érés során kialakuló illékony anyagok szintézise igen sokrétű módon megy végbe. A kutatók gyakran vizsgálják a paradicsom íz- és aromaanyagait érzékszervileg is, annak érdekében, hogy információkat kapjanak az árukezelési folyamatok és a hűtőlánc hatásáról. A következő tulajdonságokat szokták a leggyakrabban vizsgálni: édes íz, savas íz, mellékízek, para­dicsomíz, sós íz, zöld/füves íz, szárra jellemző aroma, keserűség, általános ízinten­zitás és lédússág.

Érzékszervi bírálat

Valójában az árukezelési folyamat során alkalmazott eljárások és technológiák nagymértékben befolyásolják a paradicsom érzékszervi minőségét. A legfontosabb elemek ezek közül: túlságosan éretlen állapotban történő betakarítás, a válogatás és csomagolás közben történt sérülések, valamint a nem megfelelő hőmérsékleti értékek alkalmazása az ellátási lánc során.

A kísérlet során két fajtát (Solimar és BHN-189) takarítottak be Floridában, egy kísérleti mintaegység 50 termésből állt. A bogyókat világospirosan szedték le (a felület 60-90%-a piros volt, az USDA színskálán ez az 5. fokozat), és 20, 12,5 (a zöld és az éppen beszíneződött paradicsom tárolására javasolt érték), 10 (a teljesen érett piros gyümölcs tárolására javasolt érték) valamint 5 °C-on (háztartási hűtőszekrényekben előforduló érték) tárolták őket. A mintákat 2, 4, 8 és 12 nap után tárolták ki, és egységesen minden esetben 6 órát 20 °C-on töltöttek az érzékszervi vizsgálatot megelőzően.

A bírálókat 3 hónapon keresztül képezték a paradicsomok érzékszervi vizsgálatára.

Ez időszak alatt különböző fajtájú és érettségű mintákat minősítettek, és összeállították azoknak a tulajdonságoknak a körét, melyeket a bírálatok során alkalmazni fognak. Ezek a következők voltak: paradicsomra jellemző íz, édes íz, savas íz, zöld/füves íz, mellékíz, érett paradicsom aroma és idegen illat. A paradicsommintákat a vizsgálat előtt mixerrel pürésítették, és ebben az állapotban kapták meg a bírálók műanyag, lezárt csészékben, háromjegyű számokkal kódolva. A minták között vizet és sótlan kekszet fogyasztottak az ízek semlegesítése céljából. Egy bírálat során 4-6 mintát vizsgáltak a résztvevők.

Az érzékszervi jellemzőket egy 15 centiméter hosszú vonalskálán mérték, a skála alsó vége jelezte, ha nem volt érzékelhető az adott jellemző, míg a maximum (15 cm) a nagyon intenzív jelenlétre utalt.

Az átlagos skálaértékeket centiméterben kifejezve a 2. ábra mutatja be.

Eltérően viselkedtek

A BHN189 fajta esetében már két nap tárolás után nagy volt a paradicsomok közti különbség a tárolási hőmérséklettől függően.

A 20 °C-on tárolt mintákban jóval intenzívebb volt az érett aroma és a paradicsomíz, míg az 5 °C-on tárolt mintában erőteljes mellékíz volt érezhető. Nyolc tárolási nap után az 5 °C-on tartott paradicsom volt a legkevésbé érett aromájú, édes ízű és paradicsomízű a magasabb hőmérsékletű mintákhoz képest, mindemellett ez volt a legsavanyúbb. A Solimar fajta esetében hasonló változásokat figyeltek meg, azonban ott ezek a különbségek a 4 napi tárolás után mutatkoztak erősebben (kevésbé volt érezhető az érett aroma, édes íz, paradicsomíz, valamint erősebb savasság).

Érdekes megfigyelés, hogy a vizsgált fajták esetében a húskeménységre nem volt jelentős hatással a tárolási hőmérséklet.

Csupán a Solimar fajtánál mutattak ki puhulást a 12. tárolási napon (a 20 °C-on tárolt minta puhább lett az alacsonyabb tárolási hőmérsékletűekhez képest).

Hidegen kevésbé finom

A szerzők sok értékes következtetést vontak le, melyekből kettőt emelnénk ki:

– A frisspiaci értékesítésre szánt paradicsomok esetében az USA-ban alkalmazott 10-12,5 °C-on tárolás nem a legjobb gyakorlat az íz és aroma szempontjából, még akkor sem, ha látható hidegkárosodás nem következik be a bogyókon.

– A háztartási hűtőszekrényben tárolás (amerikai körülmények között ez 3-5 °C) jelentősen hozzájárulhat a paradicsom ízével kapcsolatos fogyasztói panaszokhoz.

Az ismertetett kutatásból látható, hogy a szakemberek számára továbbra is sok kihívást jelent a paradicsom íze, amely egyebek közt befolyásolható nemesítési technikákkal, a tárolási körülményekkel és számos más technológiai megoldással.

A gyakorlatban érdemes a rövid ellátási láncokra támaszkodni abban az esetben, ha a vásárló számára kiemelten fontos a paradicsom íze és aromája.

Esetleg a fogyasztói csomagoláson fel lehet tüntetni, akár piktogram használatával, hogy a paradicsom íze kedvezőbb lehet, ha nem a hűtőszekrényben tároljuk. Természetesen ettől az eltarthatósága rövidebb lesz a terméknek. Mindenképpen jobban érzékelhetők az ízek, ha a paradicsomot nem hidegen fogyasztjuk, hanem hamarabb kivesszük a hűtőből.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bővíti saját márkás árukínálatát a Spar az idén

Szinte az összes saját márkás árucsoport kínálatát növeli idén a Spar, a tervek szerint csak az élelmiszerek területén több mint háromszáz új cikkel bővíti saját márkás termékeit az áruházlánc.

A jövő termőterülete a tenger

A gazdálkodás hagyományos receptje, melyben a jó minőségű termőföld, az ivóvíz és a napfény játszotta a főszerepet, hamarosan átalakulhat. A legfontosabb összetevők mennyisége véges, így itt az ideje, hogy alternatív megoldásokat is figyelembe vegyünk a jövő növénytermelését illetően. Akár folyókon és tengereken ringatózó üvegházakban is folyhat majd a termelés...

10 éves mélyponton a marhahúsfogyasztás

Oroszországban tavaly 1,94 millió tonnára esett vissza a marhahúsfogyasztás, mely 3,4 %-os visszaesést jelent az előző évhez képest. A nagymértékű csökkenés legfőbb okát a HoReCa szektor bezárása és a fogyasztók alacsonyabb jövedelme jelenti.

Több millió embernek keserű a csokoládé

A csokoládé iránti globális kereslet növekszik, de a látszólag kedvező helyzet ellenére néhány kakaóbab termelő országban, elsősorban Ghánában és Elefántcsontparton a gazdálkodók mély szegénységben élnek és teljesen elfogadott a gyermekmunka is.

Ígéretes újdonságok - rovarbarát növények

A Taspo szaklap a közelmúltban bemutatott néhány ígéretes új nemesítésű fajtát, amelyek várhatóan népszerűek és keresettek lesznek a kertészeti árudák és a felhasználók körében. A szép, változatos színvilágú, a klímaváltozás hatásait minél jobban elviselő fajták mellett rovarbarát növények nemesítése a cél.

Termesszünk új fajtákat, vagy javítsuk a meglévőket?

A klímaváltozás szőlő- és borágazatra gyakorolt hatásáról rendezett beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézete Litkei Máté igazgató vezetésével. Magyarország az éghajlatváltozás szempontjából a sérülékenyebb országok közé tartozik, a mezőgazdaság egészének teljesítményében kulcskérdés a vízzel való gazdálkodás.

A fogyasztói magatartást vizsgálták

A Motivaction piackutató ügynökség rendszeresen végez felméréseket az európai fogyasztói magatartásról – különös tekintettel a virág- és dísznövényvásárlási szokásokra – a Holland Virágiroda megbízásából. Az eredményekből levont következtetések aztán átültethetők a marketingeszközökbe és felhasználhatók a reklámkampányok során.

Ketchup-hiány van Amerikában, a COVID a felelős

Az Egyesült Államokban a COVID-19 járvány csökkentette az ikonikus paradicsomszószok számát az asztalokon. Az egészségügyi korlátozásokkal kapcsolatos változások és a járványügyi hatóságok ajánlásai okolhatók a történtekért.

Hívjuk segítségül a természetet: szűrjük a vizet fával!

Hogyan állítsunk elő baktériummentes ivóvizet? Egy kutatócsoport a legegyszerűbb módját találta meg: használjunk természetes fát vízszűrőként.

A szomszédok spárgája

A húsvéti téli időjárás miatt kissé vontatottan ugyan, de megkezdődött a spárgaszezon Ausztriában, ebből az apropóból tekintette át az Agrarmarkt Austria az utóbbi évek osztrák spárgastatisztikáit. Ha röviden szeretnénk összefoglalni: 2020-ig töretlen volt a lendület, azóta azonban semmi sem a régi.