Back to top

Mindent helyben - fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés

Újra fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés. A hobbiból pedig akár mellékjövedelem is képződhet, mert mind nagyobb az érdeklődés a házi készítésű termékek iránt, a családi szükségletet meghaladó fölösleg könnyen értékesíthető.

Kistermelői piaci kínálat
A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének célja a környezetkímélő, a tájak adottságaihoz illeszkedő gazdálkodási formák, továbbá az ezekhez kapcsolódó helyi feldolgozási, értékesítési rendszerek fejlesztésének ösztönzése. Ezt a jogszabályrendszer ésszerűsítésével és a helyi termelők, szolgáltatók piacra jutásának segítésével igyekeznek elérni.

A Kislépték Egyesület 2014-ben alakult, 20 szervezeti tagja van, emellett egyéni, pártoló és szimpatizáns tagjai révén megközelítőleg 5000 embert érnek el közvetlenül. A névben szereplő „kislépték” szó nem árbevételre vagy a készített termékek mennyiségre utal.

A lényeg inkább filozófiai: nem monokultúrás nagyüzemi gazdaságokban, hanem helyben megtermő alapanyagokból, helyi munkaerővel készüljenek ezek a termékek, előmozdítva a vidék népességmegtartó erejét és szem előtt tartva a környezeti értékek megóvását.

Kitörési pont

A helyi gazdaság megerősítése kitörési pont lehet a leépült és meggyengült helyi közösségek számára. A helyi termelés−helyi fogyasztás összekapcsolása az élelmiszer-kereskedelemben hozzájárulhat a klímaváltozás elleni küzdelemhez és a szállítás más káros környezeti hatásainak (zaj, rezgés, légszennyezés, balesetek stb.) csökkentéséhez.

Az egyesületben fontosnak tartják a magánlakóházi élelmiszer-készítés rugalmas szabályozási kereteinek megteremtését, hiszen a mellékállású kistermelőtől, aki kereset­kiegészítésként évente 200-300 üveg lekvárt vagy szörpöt készít a saját konyhájában,

a korlátozott jövedelmezőség miatt nem várhatók el ugyanolyan tárgyi feltételek, mint az élelmiszeripari üzemeknél. A rövid ellátási lánc ösztönzése is fontos szempont, hiszen minél kevesebb szereplőn megy keresztül a termék, amíg a fogyasztóhoz ér, annál több haszna marad a termelőnek.

Lehetne jobb

A rövid ellátási lánc (REL) sem feltétlenül a piacozást takarja ma már, oda is begyűrűznek az innovatív értékesítési csatornák, használják a digitális, online eszközöket. Szerencsére terjednek a bevá­sár­lóközösségek, de ennek és az internetes értékesítésnek, a helyi termékautomata használatának is vannak szabályozási akadályai.

Az egyesület már több éve szorgalmazza a közös értékesítési pontok létrejöttét, már az is nagy előrelépés lenne, ha a kistermelők más kistermelők termékét is árusíthatnák, mondja Szabadkai Andrea, a Kislépték Egyesület elnöke. Jelenleg ugyanis más termékét csak vállalkozóként árulhatják, ennek a költségvonzata azonban annyira magas, hogy nem éri meg foglalkozni vele. Márpedig a közös piacra jutást segítő jogi megoldások közül ez az egyik legkézenfekvőbb, és erre találunk jó példákat Horvátországban, Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, ezeket az egyesület egy BOND projekt keretében összegyűjtötte és közzétette a honlapján.

Külföldi példák

Az értékesítési együttműködések sikere sok esetben nem a jogszabályi környezeten múlik, hanem a termelők innovációin, a védjegyhasználat bevezetésen és a marketingen.

Csehországban online adat­­bázisban megtalálhatók elérhetőségeikkel a kis- és közepes gazdálkodók, pékek és tejtermelő gazdaságok, közösség által támogatott rendszerek (CSA), kisboltok, és azokat különböző szempontokból értékelni is lehet.

Norvégiában, Olaszországban stratégiai megállapodások születtek a térségi szereplők között. A cél az, hogy a társadalmi igényeket kielégítve a helyi termékek a termelők, önkormányzatok, konyhák, helyi vállalkozások együttműködésében eljussanak a fogyasztókhoz. Több esetben ezek az együttműködések szociális ellátással (például iskolások vagy hátrányos helyzetű csoportok bevonása a termelésbe) is párosulnak.

Több országban működik (hazánkban a Tudatos Vásárlók Egyesülete fogta ezeket össze) a közösség által támogatott mezőgazdasági kezdeményezés (CSA), amelynek európai alapjait Franciaországban rakták le.

Az úgynevezett szövetség a paraszti mezőgazdálkodás fennmaradásáért rendszerben a fogyasztók elköteleződése meglehetősen erős, akár egy idényre előre fizetnek, ami nem feltétlenül igaz minden CSA rendszerre. Horvátországban (Grupe Soli­darne Razm­jene), Csehországban (Polopo) helyi és öko termékeket értékesít, illetve a Lokal­market egész Csehországban kis- és közepes gazdák termékeit árusítja, de Erdélyben is jó példa a Góbé márka, ami székelyföldi kistermelők termékeit teszi elérhetővé nagyáruházakban is.

Az innováció, az értékesítés ötletessége is növelheti az eladást. Ez lehet technológiai (helyi termékautomaták) vagy társadalmi vonatkozású (alternatív csatornák vagy piacszervezési módszerek). Érdekes megoldást választott az olaszországi Montevarchi, ahol a gazdák és a piac beszállítói szerződést kötnek, amelyben meghatározzák az értékesítésre kerülő termékek típusát, mennyiségét és minőségét.

A gazdák a piaci eladásaik 10-15%-ával járulnak hozzá a piac fenntartásához úgy, hogy a piacon közös pénztárgép van, a nyugtán a vonalkód utal a termék előállítójára.

A kistermelői szabályozás az elmúlt években nem változott. Az agrárkamara készített javaslatot az átalakítására, ez azonban még nem jelent meg. Előremutató lehet a nyitás a több lábon állás felé, a higiéniai szigorítás viszont nehezítheti a kistermelők helyzetét. Az adózás is nagy kérdés. Amíg évekkel ezelőtt évi 400 ezer forintig adómentes volt a falusi szálláshely-szolgáltatás, most adóköteles és meg­terhelő adminisztrációval jár, ezért sokan felhagytak vele. Jó lenne megadni a termelőknek az ilyen szolgáltatásokhoz is az adókönnyítéseket, ahogy azt más tagországokban teszik, mondta Szabadkai Andrea a BOND projekt tanulságairól.

Kistermelőként a mennyiségi, területi és termékkorlátozások miatt nem nagyon lehet megélni, csak akkor, ha valaki több lábon áll:

termel, a terményt feldolgozza és eladja, esetleg falusi vendégasztal keretében kínálja, és mindez kiegészülhet falusi szálláshely működtetésével és azzal összefüggő programok kínálatával.

A túl sokféle termék és a profi csomagolás kereskedőre utal

Kötelező elvárások

Ahhoz, hogy valaki őstermelő legyen, rendelkeznie kell a termesztésre alkalmas gazdasággal, szükség van a falugazdász által kiállított őstermelői igazolványra, kérni kell adószámot, amivel megvásárolhatja a számla- és nyugtatömböt, kötelező a kamarai (NAK) tagság, illetve további iratok is kellenek. A kistermelőkkel szemben további elvárások vannak: az engedélyeit és okmányait mindig a gyártó telephelyen kell tartania és az esetleges hatósági ellenőrzés alkalmával be kell mutatnia. Ha a kistermelő a piacon árusít, akkor az árusítás helyén az iratainak legalább a másolatával rendelkeznie kell. Élelmiszert csak élelmiszerrel közvetíthető betegségben nem szenvedő ember készíthet. A háziorvos évenként igazolja a személyi higiénés alkalmasságot.

A kistermelőnek a tevékenységének megkezdését, szüneteltetését és megszűnését a gazdaság helye szerint területileg illetékes Kormányhivatalnál írásban kell bejelentenie, különös tekintettel az élelmiszer-termelés helyére.

Nyilvántartást kell vezetnie a saját gazdaságában készített termékek mennyiségéről, a gyártás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A dokumentációt 2 évig kell megőrizni. A növénytermesztőknek nyilvántartást kell vezetni a növényvédő szerek felhasználásáról és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről.

Akár a saját konyhában

Kistermelői termékek készítésére – ellentétben az üzemi gyártással – nem kell engedélyes üzem, elég egy külön helyiség, vagy nyilvántartással vezetett és bizonyítható időbeli elkülönítés alkalmazásával a családi ház konyhája is megfelelő erre a célra. A kistermelőnek tehát rögzíteni kell mely napokon, mely időszakban készíti az eladásra szánt termékeket. Az ehhez szükséges edényeket, eszközöket is elkülönítve kell tartania és azokat csak erre a célra használhatja. Az ezzel kapcsolatos jelenlegi szabályozás megfelelő, betartása nem támaszt lehetetlen feltételeket, véli Szabadkai Andrea.

A kistermelő saját termékénél a minő­ség­megőrzési időt irodalmi adatok alapján, illetve teszteléssel határozhatja meg.

A termék nyomon követhetősége ebben az esetben maga a termelő azonosíthatósága. A címkézés szabályai a kistermelőkre is vonatkoznak.

A gyűjtött alapanyagból készült termékek esetében meg kell határozni a gyűjtés helyét, amihez sok esetben engedély kell. Gombát csak gombavizsgálati igazolással lehet árulni, és ez szükséges a belőlük készült termékek, például szárított gomba eladásakor is. A gyógynövények gyógyszerek, étrend­kiegé­szítők alapanyagai is lehetnek, de kistermelői keretek között nem készíthető ilyen termék. A közösségi szabályozásból adódóan, az élelmiszerekről nem állítható, hogy kezel, gyógyít, megelőz valamilyen betegséget, vagy különleges, előnyös tulajdonságokkal rendelkezik.

Így bár teát is készíthet kistermelő, gyógyhatást nem tulajdoníthat a termékének, még ha a felhasznált növények kapcsán a szakirodalom utal is a kedvező hatásra.

Az élelmiszerbiztonság kérdésében Szabadkai Andrea szerint nem jelent gondot az EU-s rugalmasságon alapuló és tagországi szinten is alkalmazott kistermelői könnyítés, mert a kockázatelemzés a lényeg. Élelmiszerbiztonsági hiányosság kistermelőknél és a nagyüzemben egyaránt lehet.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/32 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Oda a diótermés nagy része, a házak felé veszik az irányt a poloskák

Egy csapásra ért véget a késői nyár, ezzel egy sor kártevő rajzása is abbamaradt. Aktívan szívogatnak még ugyanakkor a poloskák, bár a kifejlett egyedek már tömegesen indulnak telelőhelyet keresni, nem árt készenlétben állni. A lehűlést hozó viharos szél hatására pedig a diófák alja terítve van az elfeketedett burkú terméssel, szomorú a látvány, a termés nagy részét elvitte a fúrólégy–baktérium–gnomónia trió.

A körte vírusos és fitoplazmás betegségei

A körte az egyik legértékesebb, magas cukortartalmú gyümölcsünk, amely a környezetre igényes gyümölcsfajokhoz tartozik. Sem a száraz, meleg nyarakat, sem a nagy fagyokat nem bírja, csapadékigénye is 700-800 mm körül mozog éves szinten. Legjobban a középkötött, meleg, jó vízellátású talajokon fejlődik.

A dió gyógyhatása és különleges felhasználása

A diónak leginkább a magjával találkozunk a konyhában, ennek ellenére számos más gyógyhatású része is van a növénynek. A népi gyógyászat sok mindenre használta ám napjainkban inkább külsőleg érdemes kipróbálni. A konyhában sok rendhagyó étel is készülhet belőle: diótej, diófasírt, diósült. Darálva, főzve almalekvárral házasítva még diólekvár is készíthető...

A Nébih hamburgerezőt zárt be Budapesten

Egy fővárosi reggeliző és hamburgerező egység tevékenységét függesztették fel azonnali hatállyal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei szeptemberben a helyszínen tapasztalt, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságok miatt. A nem megfelelő higiéniai körülményeken túl nyomonkövethetetlen, valamint tisztítatlanul felszolgált zöldségek is akadtak az üzletben.

Szigorú intézkedések a paradicsomvírus megfékezésére

A paradicsom barna termésráncosodását okozó vírus (ToBRFV) unióba való behurcolásának és terjedésének akadályozása érdekében új, szigorúbb intézkedéseket vezetett be az EU augusztus közepén. A már hatályos végrehajtási rendelet a paprika- és paradicsompalánták, valamint a vetőmagok unión belüli szállításának és harmadik országokból való behozatalának feltételeit is megszigorította.

Csírazöldség, mikrozöldség: hamarosan indul a szezon...

Viszonylag új divatnak tűnik, ám már az 1980-as években létezett a módszer: az igen hasznos a mikrozöldségek termesztése és fogyasztása. Leginkább a csírazöldségekhez hasonlíthatók, csak azoknál nagyobb, továbbnevelt növényekről van szó, melyeket egyszerűen otthon is létrehozhatunk. A szabadföldi zöldségek szezonjának elmúltával sokan kezdenek otthoni csíráztatásba...

Szibériában épít gigaüzemet az amerikai PepsiCo

A járványhelyzet okozta krízis dacára nagy fába vágta fejszéjét az amerikai élelmiszeripari cégóriás, a PepsiCo: mintegy 50 milliárd forintnak megfelelő amerikai dollárból építik meg legújabb üzemüket, méghozzá a szibériai Novoszibirszkben. A beruházás a tervek szerint nagy lendületet ad majd a térség burgonyatermesztő ágazatának.

Katedráról az almásba

Jó almát, szép almát termelni nem könnyű feladat, erre az utóbbi 20 évben rájöttem” – mondta tudósítónknak Györkös Dezső, aki két évtizeddel ezelőtt, nyugdíjba vonulása után telepített gyümölcsöst. Azóta is, immár 82 esztendősen, nagy szeretettel gondozza Tekenyén lévő almását.

Jöhet a Jordán-vírus ellen rezisztens paradicsom

A Bayer sajtóközleménye szerint Mexikóban akár már a jövő évben kereskedelmi forgalomba kerülhet a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) ellen közepes rezisztenciával rendelkező paradicsomfajta, majd sorban a többi fontos piacon is bevezethetik.