Back to top

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Nem őshonos fajta, hazánk mai területén alakult ki a határokon áthajtott nyájak kisérő kutyáival történt részben spontán, részben tudatos keresztezésekből. Feltételezések szerint a XX. század húszas-harmincas éveiben önállósodott.

Kialakulása az ország több részén, állattartó vidékeken, hasonló időszakban történt. Fényes Dezső, a fajta első leírója Pest, Nógrád, Fejér és Békés megyékben lelt igazán típusos, gulyák és nyájak mellett akár önállóan is dolgozni képes egyedekre.

Mivel a század elején Raitsits Emil, a magyar fajtákat rendszerbe foglaló munkásságáig a fajták elnevezése nem volt egyértelmű, az eredetet feltáró irodalmi és nyelvészeti oknyomozás szinte lehetetlen. Tájanként is eltérő névvel illették a fajtákat, a puli és pumi név is rendszeresen keveredett. Fényes Dezső a Balassagyarmati Múzeum igazgatójaként nyitott szemmel járta az országot. Elsősorban a palócság népi hagyományait kutatta, így legtöbbet Észak-Magyarország vidékein járt. Útjai során felvásárolta az akkor még szélesebb körben nem ismert pásztorkutyák általa típusosnak vélt egyedeit. Ezeket a többnyire fekete, kissé hullámos és ragyogó szőrzetű, felálló fülű rendkívül tanulékony, közepes méretű egyedeket egymás között párosította.

Az igazgató a már általa tenyésztett példányokat 1936-ban bizottsági szemlén mutatta be, ahol Raitsits Emil, Abonyi Lajos és Anghi Csaba mint a szemlebizottság tagjai alapos megtekintés és méretfelvételezés után elfogadták Fényes Dezső fajtaleírását, sőt a javasolt mudi elnevezést is.

Azonban az éppen csak kialakult szerény populáció a második világháború alatt szinte teljesen kipusztult.

Balássy Zoltán gödöllői kutató nevéhez fűződik az 1963-ban elfogadott fajtastandard megalkotása. A fajtaleírás mintakutyája egy Rigó névre hallgató fekete szuka volt. Ez lett a törzskönyvben az egyes számú regisztrált tenyészegyed. A hetvenes évek végén Ócsag Imre, szintén gödöllői egyetemi tanár irányítása mellett kezdett a fajta tenyésztése kibontakozni. Ócsag professzor úr megelőzve saját korát, a fajta sokoldalú használhatóságából adódóan komoly népszerűséget prognosztizált a mudi tenyésztésében. Állattenyésztő szakemberként látta a mezőgazdaság szerkezeti átalakulását, ugyanakkor látta a mudi használhatóságának potenciális sokszínűségét is.

Tenyészszemléken, kiállításokon egészen a nyolcvanas évek elején még csak néhány mudit láthattunk – a törzskönyvben regisztrált egyedek száma évente nem érte el a százat. A fajta tenyésztését koordináló Hun­gária-­Puli-Pumi-Mudi Klub annak érdekében, hogy a fajta fenotípusos alakulását felmérje, tagjait arra ösztönözte, hogy az 1987-es gödöllői országos kiállításon ingyenes nevezési lehetőséggel mutassák be az általuk tartott mudikat. Akkor közel negyven, többnyire fekete színű mudit vonultattak fel.

A hagyományosan ismert Szávalaki, Csikómajori, Nyírségfia kennelek mellett számos új tenyészet is felbukkant ekkor, mint például a Királytelki vagy a Csodabogár tenyészetek.

Akkor már láthattunk fehér és cifra színváltozatot is. A cifra meglehetősen különleges szín, más fajtáknál merle változatnak nevezik, árnyalata a világos fahéjtól a kék-fekete spriccelt változatik terjed. Manapság már találkozhatunk csoki­barna, fakó és szürke színű mudikkal is. A mudi színgenetikájával és örökletes farkatlanságával kapcsolatosan, a szemléken gyűjtött DNS minták alapján, a Szent István Egyetemen és az Állatorvos­tudo­mányi Egyetemen is kutatások zajlanak.

A fajta törzskönyve jelenleg is nyitott. Ebből adódóan számos kevésbé típusos egyed is bekerült a fajtába.

Az utóbbi tizenöt évben a divat hatására a mudipopuláció folyamatos változáson ment át oly módon, hogy a típus többé-kevésbé homogenizálódott, a használati szerepe rendkívül kiszélesedett.

A fajta közepes testű, szőrzete különleges ápolást nem igényel, ezért tartása egyszerű. Sportcélra is kiválóan alkalmas, sokoldalú fajta. Népszerűségét mi sem mutatja jobban, minthogy a tenyésztők az áprilisi karanténidőszakban virtuális kiállítást rendezve próbálták a fajta rajongóinak az aktivitását fenntartani. Fotók alapján hirdettek versenyt, amelyre 360 nevezés érkezett.

A gödöllői nevezetes kiállítást követően a nyolcvanas évek végén néhány lelkes fiatal tenyésztő elkezdte újra felkarolni a fajtát. A korábbi évekre jellemző évenkénti 50-60 kölyökszám megduplázódott. 2000-ben 150 származási lap készült, napjainkban 300 körüli.

Az egymással rokonságban nemlévő, effektív kis populációméretből adódóan érzékelhetően fokozódott az állomány rokontenyésztettsége.

Ennek kiküszöbölésére folyamatosan törekednek a tenyésztők. Érdekes módon, a pumihoz hasonlóan külföldön a mudi is a skandináv országokban kezdett népszerű lenni. Finnországban és Svédországban van jelen­tősebb állománya, de Hollandiából is fokozott az érdeklődés iránta.

Rendkívül bátor, kifejezetten könnyen tanuló, fogós fajta. Ügyes, robbanékony, testszerte rendkívül jól izmolt. Életeleme a mozgás és a munka. Csibészes tekintete, mandulavágású sötét szemei, élénk, sajátos füljátéka, beszédes ugatása azonnal vonzóvá teszik. Ma is gyakran használt terelő pásztorkutya és sportkutya. Terelőversenyeken is gyakran bemutatják. Szinte repül a nyáj után a levegőben. Fáradhatatlan ébersége, mun­ka­kedve elkápráztatja a gyakorlott pásztorembereket is. Sportversenyek, katasztrófamentők sztárfajtái között tartják számon.

Számos törzskönyvezett kutya dolgozik állatok mellett, de sok típusos kutya származásáról nincs információ.

A legjobb házőrzők közé tartozik. Okos, igénytelen, egészséges fajta. Előszeretettel használják a kutyás ügyességi sportok mellett vadászatok és rágcsálóirtás során is. Gazdáját lesve villanásokból ért.

Tetszetős, tágan hullámos, időnként majdnem csigás, ragyogóan fényes szőrzet, a szabad végtagokon meglévő szőrzászlók, a fülek szinte körkörös játéka és szőrő­zöttsége a mudinál fajtabélyegek. A különleges színváltozatok egyre népszerűbbek, de a legjobb típustulajdonságokkal továbbra is a fekete populáció rendelkezik.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Disznók segítik a leszállópályák biztonságát

Új madárriasztó projekt indul az Amszterdam melletti Schiphol repülőtéren, a kifutópályák között legelésző sertések gondoskodnak az utazók biztonságáról.

Az állattenyésztés szorul rá leginkább a fejlesztésre

Sok egyéb mellett számos épületlétesítést, gépkorszerűsítést, precíziós gazdálkodást támogató pályázat elérhető a gazdák számára, akik igyekezek élni a lehetőséggel, de tudásuk nem minden esetben elegendő a modernizációs eszközök elsajátításában, vagy éppen nem áll elegendő háttértőke rendelkezésükre egy géptámogatás megpályázására. Erről beszélgettünk Illés Zoltánnal az AGROTEC ügyvezetőjével.

Ismét lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek támogatására

A kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segíti a kisüzemek fejlesztési támogatása, melyre október 4-től október 18-ig lehet a kérelmeket ismét benyújtani – közölte Nagy István agrárminiszter.

Drasztikus a tejtermelés költségeinek növekedése

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve a Terméktanács tejtermelői oldala is többször hangsúlyosan jelezte, hogy a tej és tejtermékek piacán a termelést, a hatékony működést, esetenként a fennmaradást veszélyeztető – jelenleg is zajló – folyamatok bontakoztak ki.

„A gazda a szomszédból”

Van értelme időt és energiát szánni a PR-munkára, vallja a fiatal német Sebastian Horn, aki szerint láthatóan nőtt a gazdaságuk, és ezzel az egész gazdálkodói életforma elfogadottsága a környékükön, mióta tudatosan keresi a kapcsolatot a településen élőkkel.

Állatvédelmi kódex - Közös állásponton a civilek és a szakma

Az állatok világnapján írta alá a 15 alapító szervezet az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére született állatvédelmi kódexet, amiben közös megegyezésre jutottak a szakmai szervezetek és a civil állatvédők. Az állatvédelem éve lett az idei, miután megalakult az egyetemen az Állatvédelmi Központ, illetve miniszteri biztos felügyeli a területet.

A magyar állatvédelmi jogszabályok részletesek és korszerűek

A magyar állatvédelmi jogszabályi környezet "minden rétegre kiterjed és elég korszerű", az Európai Unió világszinten az élen jár ezen a területen - mondta Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításon a Hungexpo területén hétfőn.

A házi macska nem tud ordítani, az oroszlán pedig dorombolni

Ha nagymacskákról készül természetfilm, szinte biztosan belekerül egy olyan snitt, amiben a fejedelmi állat felszegi a fejét, és elnyújtottan ordít egy kiadósat. Oroszlánüvöltést állatkertben is könnyű elcsípni – ez ugye fontos cselekményszál volt a Keménykalap és krumpliorrban is –, de ordít a tigris, és a jaguár is.

Az Európai Bizottság tönkre akarja tenni az agráriumot?

A Kieli Egyetem tanulmányt tett közzé az EU „Termőföldtől az Asztalig” stratégiája (F2F) végrehajtásának következményeiről. Ez egy újabb olyan jelentés, amely megerősíti, hogy az Európai Bizottság kiemelt stratégiája milyen súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve.

2021-ben az Év Emlőse a hermelin

Október 4-én ünnepeljük az Állatok Világnapját, mely egyben Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentjének az emléknapja is. A jeles dátumra a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az Év Emlősének megválasztott fajáról előadással készült.