Back to top

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Nem őshonos fajta, hazánk mai területén alakult ki a határokon áthajtott nyájak kisérő kutyáival történt részben spontán, részben tudatos keresztezésekből. Feltételezések szerint a XX. század húszas-harmincas éveiben önállósodott.

Kialakulása az ország több részén, állattartó vidékeken, hasonló időszakban történt. Fényes Dezső, a fajta első leírója Pest, Nógrád, Fejér és Békés megyékben lelt igazán típusos, gulyák és nyájak mellett akár önállóan is dolgozni képes egyedekre.

Mivel a század elején Raitsits Emil, a magyar fajtákat rendszerbe foglaló munkásságáig a fajták elnevezése nem volt egyértelmű, az eredetet feltáró irodalmi és nyelvészeti oknyomozás szinte lehetetlen. Tájanként is eltérő névvel illették a fajtákat, a puli és pumi név is rendszeresen keveredett. Fényes Dezső a Balassagyarmati Múzeum igazgatójaként nyitott szemmel járta az országot. Elsősorban a palócság népi hagyományait kutatta, így legtöbbet Észak-Magyarország vidékein járt. Útjai során felvásárolta az akkor még szélesebb körben nem ismert pásztorkutyák általa típusosnak vélt egyedeit. Ezeket a többnyire fekete, kissé hullámos és ragyogó szőrzetű, felálló fülű rendkívül tanulékony, közepes méretű egyedeket egymás között párosította.

Az igazgató a már általa tenyésztett példányokat 1936-ban bizottsági szemlén mutatta be, ahol Raitsits Emil, Abonyi Lajos és Anghi Csaba mint a szemlebizottság tagjai alapos megtekintés és méretfelvételezés után elfogadták Fényes Dezső fajtaleírását, sőt a javasolt mudi elnevezést is.

Azonban az éppen csak kialakult szerény populáció a második világháború alatt szinte teljesen kipusztult.

Balássy Zoltán gödöllői kutató nevéhez fűződik az 1963-ban elfogadott fajtastandard megalkotása. A fajtaleírás mintakutyája egy Rigó névre hallgató fekete szuka volt. Ez lett a törzskönyvben az egyes számú regisztrált tenyészegyed. A hetvenes évek végén Ócsag Imre, szintén gödöllői egyetemi tanár irányítása mellett kezdett a fajta tenyésztése kibontakozni. Ócsag professzor úr megelőzve saját korát, a fajta sokoldalú használhatóságából adódóan komoly népszerűséget prognosztizált a mudi tenyésztésében. Állattenyésztő szakemberként látta a mezőgazdaság szerkezeti átalakulását, ugyanakkor látta a mudi használhatóságának potenciális sokszínűségét is.

Tenyészszemléken, kiállításokon egészen a nyolcvanas évek elején még csak néhány mudit láthattunk – a törzskönyvben regisztrált egyedek száma évente nem érte el a százat. A fajta tenyésztését koordináló Hun­gária-­Puli-Pumi-Mudi Klub annak érdekében, hogy a fajta fenotípusos alakulását felmérje, tagjait arra ösztönözte, hogy az 1987-es gödöllői országos kiállításon ingyenes nevezési lehetőséggel mutassák be az általuk tartott mudikat. Akkor közel negyven, többnyire fekete színű mudit vonultattak fel.

A hagyományosan ismert Szávalaki, Csikómajori, Nyírségfia kennelek mellett számos új tenyészet is felbukkant ekkor, mint például a Királytelki vagy a Csodabogár tenyészetek.

Akkor már láthattunk fehér és cifra színváltozatot is. A cifra meglehetősen különleges szín, más fajtáknál merle változatnak nevezik, árnyalata a világos fahéjtól a kék-fekete spriccelt változatik terjed. Manapság már találkozhatunk csoki­barna, fakó és szürke színű mudikkal is. A mudi színgenetikájával és örökletes farkatlanságával kapcsolatosan, a szemléken gyűjtött DNS minták alapján, a Szent István Egyetemen és az Állatorvos­tudo­mányi Egyetemen is kutatások zajlanak.

A fajta törzskönyve jelenleg is nyitott. Ebből adódóan számos kevésbé típusos egyed is bekerült a fajtába.

Az utóbbi tizenöt évben a divat hatására a mudipopuláció folyamatos változáson ment át oly módon, hogy a típus többé-kevésbé homogenizálódott, a használati szerepe rendkívül kiszélesedett.

A fajta közepes testű, szőrzete különleges ápolást nem igényel, ezért tartása egyszerű. Sportcélra is kiválóan alkalmas, sokoldalú fajta. Népszerűségét mi sem mutatja jobban, minthogy a tenyésztők az áprilisi karanténidőszakban virtuális kiállítást rendezve próbálták a fajta rajongóinak az aktivitását fenntartani. Fotók alapján hirdettek versenyt, amelyre 360 nevezés érkezett.

A gödöllői nevezetes kiállítást követően a nyolcvanas évek végén néhány lelkes fiatal tenyésztő elkezdte újra felkarolni a fajtát. A korábbi évekre jellemző évenkénti 50-60 kölyökszám megduplázódott. 2000-ben 150 származási lap készült, napjainkban 300 körüli.

Az egymással rokonságban nemlévő, effektív kis populációméretből adódóan érzékelhetően fokozódott az állomány rokontenyésztettsége.

Ennek kiküszöbölésére folyamatosan törekednek a tenyésztők. Érdekes módon, a pumihoz hasonlóan külföldön a mudi is a skandináv országokban kezdett népszerű lenni. Finnországban és Svédországban van jelen­tősebb állománya, de Hollandiából is fokozott az érdeklődés iránta.

Rendkívül bátor, kifejezetten könnyen tanuló, fogós fajta. Ügyes, robbanékony, testszerte rendkívül jól izmolt. Életeleme a mozgás és a munka. Csibészes tekintete, mandulavágású sötét szemei, élénk, sajátos füljátéka, beszédes ugatása azonnal vonzóvá teszik. Ma is gyakran használt terelő pásztorkutya és sportkutya. Terelőversenyeken is gyakran bemutatják. Szinte repül a nyáj után a levegőben. Fáradhatatlan ébersége, mun­ka­kedve elkápráztatja a gyakorlott pásztorembereket is. Sportversenyek, katasztrófamentők sztárfajtái között tartják számon.

Számos törzskönyvezett kutya dolgozik állatok mellett, de sok típusos kutya származásáról nincs információ.

A legjobb házőrzők közé tartozik. Okos, igénytelen, egészséges fajta. Előszeretettel használják a kutyás ügyességi sportok mellett vadászatok és rágcsálóirtás során is. Gazdáját lesve villanásokból ért.

Tetszetős, tágan hullámos, időnként majdnem csigás, ragyogóan fényes szőrzet, a szabad végtagokon meglévő szőrzászlók, a fülek szinte körkörös játéka és szőrő­zöttsége a mudinál fajtabélyegek. A különleges színváltozatok egyre népszerűbbek, de a legjobb típustulajdonságokkal továbbra is a fekete populáció rendelkezik.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Legyen feltétel a járványvédelem!

A disznóólat a sertésteleptől egyebek mellett a járványvédelem különbözteti meg. Egy több száz vagy több ezer sertést tartó hely is lehet „disznóól”, és 2-3 sertést is lehet megfelelő járványvédelmi státuszú telepen tartani. Ha nem tud bejutni a telepre a fertőző ágens, akkor nincs megbetegedés – leegyszerűsítve ezt jelenti a járványvédelem. Még külterjes sertéstartásban is kialakítható erre alkalmas állattartási technológia, csak akarni kell.

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem: környezetbarát lehetőségek

A Varroa destructor atka által okozott varroózis jelenleg a legveszélyesebb parazitabetegség, amely világszerte veszélyezteti a mézelő méhek túlélését. A mézelő méhek jólétére és egészségére gyakorolt káros hatása specifikus atkaölő szerek rendszeres használatát teszi szükségessé. Ez az állapot a leggyakrabban használt gyógyszerekkel szembeni rezisztencia jelenségének növekedéséhez vezetett.

„Ne hagyj az autóban!”

A nagy nyári melegben egy autóban 5-10 perc alatt 50-60 Celsius fokra is felugorhat a levegő hőmérséklete, ami a bent tartózkodó élőlények számára hosszabb távon végzetes lehet. A háziállatokért a gazdák a felelősek. Egy kis odafigyeléssel elkerülhető lehet az állatok szenvedtetése és pozitív élményekkel élhető át a nyári forróság.

Rendkívüli segítséget kapnak a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Magyarországot történelmi aszálykár sújtja. A kormány és az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket ebben a rendkívüli helyzetben.

Lovasturisztikai hálózat épült ki Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön

Lovasturisztikai hálózat épült ki Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régiók területén 700 millió forint uniós támogatásból - tájékoztatta a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Egyesület közleményben az MTI-t.

Aratás, aratgatás, csalódás

Történelmi aszály a mostani. A megállapításban valószínű, van igazság, a számok, a tények ezt bizonyítják, bár hozzá kell tenni, hogy az ország egészére nem érvényes. A Dunától nyugatra általánosságban elfogadható, néhol egészen kiváló az őszi kalászosok hozama, de a Dunától keletre, főként az Alföldön minden siralmas, minden kiábrándító.

Aszály veszélyhelyzeti operatív törzs alakul

A rendkívüli aszályhelyzet és az energiaárak mezőgazdaságban okozott következményeinek kezelését szolgáló kormányzati intézkedések meghozatala érdekében Aszály veszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Tücsökfarmot létesítenének és a permetező drónok használatát segítenék a MATE innovatív hallgatói

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) két hallgatói csapata – a Cricks és az Agrodrone System – is bemutatkozhatott a Hungarian Startup University Program (HSUP) Demo Day rendezvényén, ahol a felsőoktatásban résztvevő fiatalok legkiemelkedőbb vállalkozásötleteit hallgatták meg a vállalkozói és a befektetői szakma nagyjai.

Vezető halálokká válhat az AMR

Az Európai Unió tagországaiban évente 33 ezren, a világon összesen 700 ezren halnak meg antibiotikum-rezisztencia következtében, és az előrejelzések szerint 2050-re vezető halálokká válhat: 10 millió halálesetet jósolnak az AMR-rel összefüggésben.

Mire megy el az idő a tehenészetben?

A világ minden táján egyre több kihívással kell szembenézniük a tejtermelő tehenészetnek: egyre kevesebb a munkaerő, a fenntarthatóság kérdésköre, és a növekvő igények a megfizethető és tápanyagban gazdag élelmiszerekre.