Back to top

Növények talaj nélkül: homok és kőzetgyapot

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél - hiszen a tápoldat kering, nincs párolgási veszteség... A homokot inkább házilag használhatjuk ilyen célra, ám a kőzetgyapot mind hobbi, mind pedig üzemi termesztésben bizonyított már.

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél. Ennek oka, hogy itt az öntözővíz újra és újra a gyökerekhez jut, szinte nincs párolgási és elfolyási veszteség, arról nem is beszélve, hogy talajon történő termesztésnél a víz egy része leszivárog a gyökérzóna alatti mélyebb rétegekbe, ami veszteség a termesztés szempontjából. Egy hidroponikus zárt rendszerben ilyen sincs.

Mivel itt a víz és tápanyag-ellátás biztosított, sűrűbb térállás alakítható ki a növények között, így ugyanazon területre akár négyszer annyi haszonnövény ültethető, mint a hagyományos módon való gazdálkodásnál. Föld híján élettelen közegben, tökéletesen beállított pH-val, magas oxigéntartalommal bíró tápoldat van a gyökerek körül, tehát tápanyag veszteség sincsen.

Néhány növény kétszer gyorsabban képes nőni hidro-rendszerben, jól beállított pH és EC érték, továbbá megfelelő oxigén biztosítása mellett. Hidropónikus termesztésnél nem szükséges baktérium-, és gombairtó szerek használata, mert a talajból származó betegségek és kártevők nem jelennek meg a föld nélküli termesztésben.

A talaj nélküli termesztés teljesen mást jelent otthon, vagy egy kertészeti üzemben. Utóbbiban például a kőzetgyapotban nevelkedő paradicsom növények között folyamatosan áramoltatják a tápoldatot, és ezt egy számítógép szabályozza, így elég levegő és pont a megfelelő tápanyag összetétel jut a növénynek. Otthon, ha valamelyik növényünket vízben gyökereztetjük, ha homokba veteményezünk, vagy perlitbe dugványozunk, akkor is talaj nélküli termesztést folytatunk, csak kicsiben.

A gyökerek között tápoldat áramlik a hidrokultúrás termesztésnél
Fotó: wikipedia
Bányahomok, vagy folyami homok

A kertészeti termesztésben előszeretettel használjuk a folyami homokot, ez kedvezőbb környezetet nyújt a gyökérfejlődés számára, mint a bányahomok. A bányahomok érdes szemcséin gyakran toxikus anyagok kötődnek meg. A folyami homokot felhasználása előtt több alkalommal vízzel átmossák. Ezáltal leválasztható a finomabb szemcsefrakció, ami az egyik leggyakrabban használt dugvány-gyökereztető közeg. Amennyiben sütőben „megsütjük”, úgy minden szerves anyag és esetleges kórokozó kikerül belőle és teljesen steril dugvány-gyökereztető, vagy magvető közegünk lesz. Ez esetben számoljunk azzal, hogy semmilyen tápanyagtartalma nincs a homoknak ezért tápoldattal kell öntözni a benne nevelkedő növényeket. A homok vetőközegként is felhasználható, házilag hidrokultúrás termesztés is folytathatunk benne kicsiben, de hagyományos földkeverékeknek is alkotórésze a homok, mely lazítja a virágföldet és a szerkezetét kedvezőbbé teszi.

A kőzetgyapotot az építőipar is használja szigetelésre
Fotó: wikipedia
Kőzetgyapot

A kőzetgyapot természetes anyag. Az alapanyaga a bazalt, azaz a megszilárdult láva. A 19. század közepén geológusok gyapjúszerű anyagot fedeztek fel, melyet ezután emberek házaik szigetelésére használtak fel. Később derült ki, hogy ez növények számára is jó támasztóközeg. A kőzetgyapot kockák olvasztott bazalt szikla szálakból készülnek, a vattacukor-készítéshez hasonló eljárással.
A kertészeti kőzetgyapot nagyon népszerű ültetőközeg a kertészek körében, mivel egyszerűen használható és steril. Sokféle méretben elérhető, így rengeteg növény számára alkalmas. Semleges, azaz inert közeg lévén kiválóan alkalmas hidrokultúrában való alkalmazásra. Használat előtt mindenképpen áztassuk be a kockákat 5,5-5,8-as pH értékű oldatba, következő körben már jöhet a tápoldat alá.

Planting Seeds in Rockwool for Hydroponic Growing

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az FMC bemutatja: új hatású rovarölő szer a kertészetben

A kertészetben nagyságrendekkel hatékonyabb termesztés folyik, mint szántóföldön, egy négyzetméteren 20-50, de növényházban 70-100 kilogramm termést is betakaríthatnak. Nagyon célzottan, hatékonyan kell megvédeni a növényeket a fertőzésektől, és lehetőség szerint javítani az erőnlétüket.

Az almatermesztés karbonlábnyoma

A digitális formában megrendezett Interpoma Connect tanácskozáson hangzott el Massimo Tagliavini és Damiano Zanotelli előadása az alma szén-dioxid-lábnyomáról. Utána pedig tanácsokat is adtak a szakemberek, hogy miként lehet csökkenteni az ágazat környezetre gyakorolt káros hatását.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

Neveljünk emberméretű fát!

Házikertekben a mai napig leggyakrabban nagyméretű, létrát és mászást igénylő gyümölcsfákkal találkozhatunk. A termés számottevő része emiatt sokszor a fák tetején romlik meg, vagy válik a madarak martalékává. A gyümölcsültetvényekben azonban már jó ideje kisebb, emberléptékű fák kialakítására törekednek, amelyeken hatékonyabban végezhetők el az ápolási munkák és a betakarítás.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

Indul a szezon – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A belvizek a talajok művelhetővé válásához még több tavaszias idő kell, a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben azonban már bőven akad tennivaló. A legfontosabb feladat most a metszés és a lemosópermetezés.

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

Még a hollandokat is megelőzik: a legjobb finn termelők 200 kilónál is több uborkát szednek

Meglepetéssel olvasták a finn kígyóuborka-termesztők, hogy a FAO statisztikája szerint a kígyóuborkát termesztő országok termésátlag szerinti rangsorát Hollandia vezeti négyzetméterenként 68,38 kilogrammal. Finnországban ugyanis nem ritka az éves 200 kilogrammos hozam, így 2019-ben 93,8 kilogramm volt az országos termésátlag, tavaly pedig valószínűleg meghaladta a 100 kilogrammot.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.