Növények talaj nélkül: homok és kőzetgyapot

A talaj nélküli növénytermesztésnek üzemi méretekben is nagy jelentősége van, hiszen az ilyen vízkultúrás rendszerben akár 90%-kal kevesebb vizet használhatunk fel, mint a hagyományos földben való termesztésnél. Ennek oka, hogy itt az öntözővíz újra és újra a gyökerekhez jut, szinte nincs párolgási és elfolyási veszteség, arról nem is beszélve, hogy talajon történő termesztésnél a víz egy része leszivárog a gyökérzóna alatti mélyebb rétegekbe, ami veszteség a termesztés szempontjából. Egy hidroponikus zárt rendszerben ilyen sincs.

Mivel itt a víz és tápanyag-ellátás biztosított, sűrűbb térállás alakítható ki a növények között, így ugyanazon területre akár négyszer annyi haszonnövény ültethető, mint a hagyományos módon való gazdálkodásnál. Föld híján élettelen közegben, tökéletesen beállított pH-val, magas oxigéntartalommal bíró tápoldat van a gyökerek körül, tehát tápanyag veszteség sincsen.

Néhány növény kétszer gyorsabban képes nőni hidro-rendszerben, jól beállított pH és EC érték, továbbá megfelelő oxigén biztosítása mellett. Hidropónikus termesztésnél nem szükséges baktérium-, és gombairtó szerek használata, mert a talajból származó betegségek és kártevők nem jelennek meg a föld nélküli termesztésben.

A talaj nélküli termesztés teljesen mást jelent otthon, vagy egy kertészeti üzemben. Utóbbiban például a kőzetgyapotban nevelkedő paradicsom növények között folyamatosan áramoltatják a tápoldatot, és ezt egy számítógép szabályozza, így elég levegő és pont a megfelelő tápanyag összetétel jut a növénynek. Otthon, ha valamelyik növényünket vízben gyökereztetjük, ha homokba veteményezünk, vagy perlitbe dugványozunk, akkor is talaj nélküli termesztést folytatunk, csak kicsiben.

A gyökerek között tápoldat áramlik a hidrokultúrás termesztésnél

Fotó: wikipedia

Bányahomok, vagy folyami homok

A kertészeti termesztésben előszeretettel használjuk a folyami homokot, ez kedvezőbb környezetet nyújt a gyökérfejlődés számára, mint a bányahomok. A bányahomok érdes szemcséin gyakran toxikus anyagok kötődnek meg. A folyami homokot felhasználása előtt több alkalommal vízzel átmossák. Ezáltal leválasztható a finomabb szemcsefrakció, ami az egyik leggyakrabban használt dugvány-gyökereztető közeg. Amennyiben sütőben „megsütjük”, úgy minden szerves anyag és esetleges kórokozó kikerül belőle és teljesen steril dugvány-gyökereztető, vagy magvető közegünk lesz. Ez esetben számoljunk azzal, hogy semmilyen tápanyagtartalma nincs a homoknak ezért tápoldattal kell öntözni a benne nevelkedő növényeket. A homok vetőközegként is felhasználható, házilag hidrokultúrás termesztés is folytathatunk benne kicsiben, de hagyományos földkeverékeknek is alkotórésze a homok, mely lazítja a virágföldet és a szerkezetét kedvezőbbé teszi.

A kőzetgyapotot az építőipar is használja szigetelésre

Fotó: wikipedia

Kőzetgyapot

A kőzetgyapot természetes anyag. Az alapanyaga a bazalt, azaz a megszilárdult láva. A 19. század közepén geológusok gyapjúszerű anyagot fedeztek fel, melyet ezután emberek házaik szigetelésére használtak fel. Később derült ki, hogy ez növények számára is jó támasztóközeg. A kőzetgyapot kockák olvasztott bazalt szikla szálakból készülnek, a vattacukor-készítéshez hasonló eljárással.
A kertészeti kőzetgyapot nagyon népszerű ültetőközeg a kertészek körében, mivel egyszerűen használható és steril. Sokféle méretben elérhető, így rengeteg növény számára alkalmas. Semleges, azaz inert közeg lévén kiválóan alkalmas hidrokultúrában való alkalmazásra. Használat előtt mindenképpen áztassuk be a kockákat 5,5-5,8-as pH értékű oldatba, következő körben már jöhet a tápoldat alá.