Back to top

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Ezen túlmenően pedig immár 40 éve tevékenykedik a bírálótestületben is, mint „A” kategóriás bíró. A négy évtized alatt háromszor is megválasztották az év bírálójának.

Tóth Sándor 1969 óta olvasója a Kistermelők Lapjának, azóta száznál is több publikációja megjelent hasábjainkon. Munkásságának elismerését az oklevelek mennyiségéből is lemérhetjük – együttesen mintegy 25 kilót nyomnak! A különféle kupák, plakettek súlya az egy mázsát is meghaladja! Büszke arra, hogy a Kistenyésztők, illetve utódja, a Kistermelők Lapjának minden lapszámát megőrizte, időről időre kézbe veszi, hogy szakmai ismereteit ebből is felfrissítse.

A hosszú évek során Tóth Sándor számos fiatal tenyésztőnek tanítómestere volt, és ma is rendelkezésére áll az érdeklődőknek. Életéből bár kimaradtak a kéthetes nyaralások, üdülések, úgy érzi, nem szenvedett hiányt semmiben. Bár nagy áldozatot kellett hoznia, ezt mégis pótolták a szakmai utak, melyek révén beutazta fél Európát, sőt eljutott a tengerentúlra is.

Tizennyolc ritka, különleges fajú, illetve fajtájú állatot sikerült hazánkban meghonosítania a madárbarátok portáin – ezek legtöbbje a mai napig fellelhető, köztük baromfik, egzotikus galambok, díszfürjek, díszfácánok és házigalambok.

Kereken ötven éve érkeztek meg hozzá a szürke pávafácánok, melyekért személyesen utazott el Kaliforniába, és a két pár madár jó tenyészállatnak bizonyult. Abban az időben a megfelelő állatorvosi behozatali engedélyek beszerzése – talán meglepő –, de lényegesen egyszerűbb volt, mint napjainkban, és a szállítást az is megkönnyítette, hogy ez még a Washingtoni Egyezmény (CITES) előtti időszak volt. Akkoriban személyi poggyászként bárki vihetett magával négy madarat a repülő fedélzetére.

Még 1968-at írtunk, amikor Tóth Sándor portájára megérkezett 22 darab texán galamb az Amerikai Egyesült Államokból. Ezeket kint élő bátyja küldte számára – gazdasági madarak voltak, merőben mások, mint napjainkban a kiállítási egyedek. Ekkoriban az egyik legfontosabb elvárás a texán galamboknál az autosex jelleg volt, a kiváló szaporaság és húskihozatal mellett.

Tóth Sándor véleménye szerint a texánra gazdásági szempontból a későbbiekben kedvezőtlenül hatott a francia és az olasz vérvonalak megjelenése, mivel az innen származó példányok gyakran elveszítették ivarjelző színüket. Ő maga azonban igyekezett a lehető legmagasabb szinten a fajta eredeti értékeit megőrizve tenyészteni ezt a húsgalambot. A tények bizonyították, hogy mindezt nagy szakértelemmel végezte, hiszen elismerésként megkapta a gyémántkoszorús mestertenyésztő címet. A fajtát 47 évig nemesítette, míg kora és egészsége megengedte. Most is azt tanácsolja, hogy aki teheti, foglalkozzon a texánnal, nemcsak mint kiállítási galambbal. Már csak azért is, mert napjainkban az amerikai vérvonalak még mindig gazdasági célt szolgálnak, melyekkel kiváló termelési eredményeket érhetünk el.

1972 januárjában nagy esemény történt a Tóth-portán: ekkor tojt le az egyik szürke­ páva­fácán, a mintegy másfél méter magasan elhelyezett fészekkosárba. Később mindkét tojásból problémamentesen keltek ki az első magyar csibék.

Ezek a madarak ebben az időszakban különösen ritkának számítottak, így nem meglepő, hogy nemzetközi szinten is felfigyeltek a szaporulatra. Tóth Sándornak értékes csereállatokat ajánlottak föl, főként az NDK-ból és Csehszlovákiából. Ennek köszönhetően jutottak el hazánkba az első chilei fütyülő, vörös­vállú és bahama-récék, sőt különleges színű selyem díszbaromfi fajták is.

Mindezeket a kimagasló eredményeket Tóth Sándor nem tudta volta elérni, ha felesége, Éva 53 éve nem segíti hűségesen, nem ad erőt számára és nem támogatja a háttérben nap mint nap. Így tudtak együtt osztozni a sikerekben is. Egy bántja csak a mestertenyésztőt: sem gyerekei, sem unokái nem folytatják nemes hobbiját.

Tóth Sándor hamarosan betölti 80. életévét. Ma is jó egészségnek örvend, ami annak is köszönhető, hogy minden nap komoly fizikai munkát végez az állatok ellátása során.

A több mint félévszázados tapasztalatok alapján a tenyésztő arra buzdít mindenkit, hogy akinek akár csak egy terasz áll rendelkezésére, bátran fogjon bele a kisállattenyésztésbe, hiszen egy ketrecben is lehet tartani például japán fürjeket, melyek nemcsak friss tojással szolgálnak, hanem olyan felejthetetlen élményekkel is, melyekkel még az internet adta lehetőségek sem versenyezhetnek.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A hazai termékek előnyben részesítését kérik a sertéságazat szereplői a kiskereskedelmi láncoktól

Az afrikai sertéspestis németországi megjelenése miatt szervezett megbeszélést a sertéságazat meghatározói szereplőinek részvételével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A termelők és a feldolgozók egyöntetűen arra kérik a kiskereskedelmi láncokat, hogy a hazai hústermékeket részesítsék előnyben a külföldiekkel szemben.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

Megkésve

"Döngölt vályogfalak között csepp gyertya lángja táncolt, apró fénye simogatta a falakat. Dohos asztalon bor és frissen szedett virág állott, mindkettő butellában. Egy kuvasz feküdt lábnál, álmaiban juhokat hajtott zöld legelőn" – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Kígyót használt maszk helyett – a frászt hozta az utasokra ez a brit férfi

Új funkciót kapott egy termetes hüllő a Manchester melletti Salfordban.

Import húskészítményt hívott vissza a forgalomból a Nébih

Visszahívta a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Bio Münchner Weißwurst megnevezésű fehér kolbászt.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

A nagy durranás után

Mindenki számára természetes, hogy a Bábolnai Gazdanapokon a ménesbirtok is bemutatja tevékenységét, illetve lovait. Idén a Shagya arab fogatok és ugrólovasok mellé vendégként huszárokat hívtak, illetve bemutatkoztak két másik lovas „szakma” képviselői is: a szabad idomítók, illetve a lovas kaszkadőrök.