Back to top

Csemegekukorica: növekvő igény, csökkenő termelői kedv

Az idén 33 ezer hektárnyi lehet a magyar csemegekukorica vetésterülete. Az ágazat ezen a nyáron is biztató képet mutat, néhány kisebb-nagyobb hibától eltekintve. Betakarítás közben kerestük meg Kis Józsefet, az AGRO MARKETING ’95. Kft. ügyvezető tulajdonosát.

Az idén 33 ezer hektárnyi lehet a magyar csemegekukorica vetésterülete. A nem túl határozott kijelentés mögött az húzódik meg, hogy a statisztikák ez ügyben jobbára megérzésekre és gyakorlati tapasztalatokra támaszkodnak, mert a vetőmag alapján – ami tökéletesen pontos képet adna – inkább csak jósolni lehet, a vetőmag-tulajdonosok titkolózása miatt. Az ágazat egyébként ezen a nyáron is biztató képet mutat, néhány kisebb-nagyobb hibától eltekintve. Betakarítás közben kerestük meg Kis Józsefet, az AGRO MARKETING ’95. Kft. ügyvezető tulajdonosát.

GSS8529, szuperédes, a legnagyobb vetésterületű hibrid
Külföldön és itthon is egyaránt keresett termék a feldolgozott csemegekukorica. Ter­mesztésének szigorúan megkövetelt feltétele, hogy öntözhető legyen a terület, ám ezt nem sikerül minden évben megvalósítani. Idén május végéig gondot okozott a szakaszok kikelése ott, ahol nem tudtak öntözni, ahol pedig erre mód volt, ott hibridenként, tenyészidőnként rendben mentek a dolgok.

Kis József ügyvezető: a csemegekukorica másodvetésének több mint a fele meghiúsult
Igaz, a kezdetekkor okozott némi idegességet, hogy ennek a növénynek a vetőmagja részben az USA-ból, részben Franciaországból érkezett,

mégpedig közvetlenül a vetés előtt. Idén ebbe a behozatalba szólt bele a koronavírus-járvány, ám sokak dicséretére legyen mondva, az illetékesek mindent megtettek annak érdekében, hogy a vetőmag idejében itt legyen.

A vetés most is április 15-én kezdődött, amelyet a hagyomány szerint június végén szoktak befejezni. A májusi és részben júniusi hűvös idő miatt azonban a zöldborsó utáni másodvetésnél megkéstek a munkával, ezért a vetésidő végső határidejét eltolták július 5-re. Mivel ezt megelőzően erősen csapadékos volt az időjárás nálunk, ezért nem nagyon lehetett a zöldborsót kombájnnal betakarítani, majd utána ugyancsak nehezen lehetett vetőágyat készíteni a csemegekukoricának.

Annyi vigasz azért mutatkozott, hogy most a talaj nem száradt ki, nem volt gond a csírázással, a keléssel.

Ugyanakkor ennek a fordítottja több helyen is megtörtént, amikor tökéletes magágyba sikerült elvetni a csemegekukorica vetőmagját, majd ezt követően pár óra alatt csaknem 100 milliméter eső jött rá. Ennek következtében a talaj levegőtlenné vált, vagy rosszabb esetben összefüggő víz borította a területet, ezért a magvak csupán 40–50 százaléka jutott a felszínre, ez is csak a jobb esetekben.

Tiszavasváriban a 100 hektárt is meghaladja az a másodvetéses terület, ahol aztán semmi sem kelt ki az elvetett kukoricából.

A 33 ezer hektárnyi hazai csemegekukorica termőterületből az AGRO MARKETING ’95. Kft. 4800 hektárral részesedik. Ez azt jelenti, hogy a magyar vetésterületnek csaknem egyhatodát vallhatják a magukénak, és 47 partner tartozik az integrációjukhoz. Ebbe a termeltetési együttműködésbe minimumfeltétel, hogy valaki legalább 20 hektáron termelje a csemegekukoricát, felső határa nincs. A legnagyobb termelők közé tartozik Timárról Pásztor András, Tiszavasváriból dr. Lipták József és ugyancsak Tiszavasváriban működik az Otis Agro Kft. Az integrációs terület Hajdúszoboszlótól észak felé Rakamaz, Timár térségéig tart, közben nagy termelői felületek találhatók Hajdúnánáson és Tiszavasváriban.

A 4800 hektár integrált terület 80 százalékát tudják öntözni, mondhatni a legkorszerűbb módon, viszont 20 százalékán még mindig a száraz gazdálkodás a jellemző.

Ebben az évben – kivételesen, erre is régen volt példa – nem okozott gondot a csapadékhiány, inkább a tenyészidőszakban a túlnedvesedéssel kellett megküzdeni.

Mivel az utóbbi időszakban a repülő­gépes növényvédelmet tiltólistára helyezték, ezért a kórokozók és kártevők elleni védekezés rendkívül nehézkes, mert földi géppel a felázott, nedves talajokra csak alig-alig lehet rámenni. Nagyon ki kell várni a megfelelő talajállapotot, és aztán a lehető leggyorsabban kell végezni a permetezéssel. Ebben az évben sok foltos csemegekukorica táblát lehet látni, éppen a nedvesség okán, mert ahová 65 ezer csírát vetettek 1 hektárra, ott jó, ha maradt 40 ezer növény.

Valóban jónak kell ítélni az ilyen állományt most, mert ezek ebben az évben még elfogadható termést tudnak adni.

A csírázás, kelés a csemegekukoricánál erősen fajtafüggő. Érdekesség, hogy a Noah korai hibrid akkor adja a legjobb hektáronkénti hozamot, ha csak 50 ezer magot vetnek átlagosan. Mivel az ipari növényeknél a támogatás feltétele a hektáronkénti előírt vetőmag megtartása, ezért ebben az évben is a Noah-t 65 ezer csírával vetették, ami idén mind ki is kelt és kiderült, hogy az állomány sűrű, a csövek kisebbek. A hagyományos normával termesztik a Dessert 72, 73-ast és a 78-ast, a Kiarát, valamint a GSS8529-est. Külön említést érdemel ez utóbbi hibrid, mert ma Magyarországon ez a legnagyobb felületen termelt szuperédes csemegekukorica.

Fotó: Rimóczi Irén

Az AGRO MARKETING ’95. Kft. integrációjában ma már 95 százalékban kizárólag szuperédes hibrideket termesztenek és termeltetnek, míg az országos arány: 80 százalék szuperédes és 20 normálédes.

Ez utóbbiaknak ott van szerepük, hogy a másodvetésben ezek megbízhatóbban teremnek.

A csemegekukorica betakarítása idén körülbelül 10–12 nap késéssel indult a korábbi évekhez viszonyítva. A kombájnok július 20-án álltak bele a legelső és legkorábban érő hibridekbe, máskor július 10-én már javában tart a kombájnolás. A növények fenológiai késedelme okának egyértelműen azt tartják, hogy májusban és júniusban erős hőhiány alakult ki, főleg az éjszakák voltak hidegek. A 4800 hektárnyi integrációs területen 80 százalékban Kis József és csapata végzi el a betakarítást, amihez 4 OXBO kombájnt vásároltak.

Szezononként egy-egy gép általában 1000–1200 hektár betakarítására képes, erre biztonsággal lehet számítani.

Lehetne ez a teljesítmény nagyobb is, de a betakarításra váró területek közötti gépvándorlás és az esetleges csapadékos idő miatt a tervezésnél a kisebb értékeket veszik figyelembe.

A betakarításiköltség-elszámolásnál egyéni módszert alkalmaznak. A learatott és beszállított termék árából az AGRO MARKETING ’95. Kft. levonja a kilogrammonkénti 2,70 forintot, abban az esetben, ha az üzemanyagot a termelő tankolja a gépbe. Ha mindent az integrátor csinál, akkor a kilónkénti ár 3,2 forint. Hektáronként kb. 40–50 liter gázolaj kell a betakarításhoz, természetesen ez is időjárás és talajállapot függő. A zöldborsó betakarításánál júniusban éppen ezért sokat küszködtek, a csemegekukoricánál most minden flottul megy.

A 4800 hektáron termesztett csemegekukoricát több feldolgozónak értékesítik. Ezt teszik azért is, mert többen is igénylik tőlük a kukoricát, másrészt pedig így a betakarítás ütemezése jobban szervezhető, végeredményben kevesebb kizárásra lehet számítani éppen a túlérés miatt.

A nyírszőlősi Bonduelle-nek kizárólagos beszállítói, naponta 400–450 tonnát visznek oda.

A balmazújvárosi Global Green Europe (korábban Pusztakonzerv) naponta 70–80 tonnát vesz át, de egy idényben 7 ezer tonna csövet igényelnek. A PENTA­FROST Kft.-nek
4 ezer tonnát, a Kecskeméti Konzervgyárnak 5 ezer tonnát, a Mirsa Zrt.-nek 3 ezer tonnát, a Globus Konzervgyárnak 10 ezer tonnát szállítanak. Idén visznek kukoricát Bajára a SUGO FOOD Kft.-nek 1500 tonnát, a Kokadi Konzervgyárnak 4 ezer tonnát. Különös helyzet alakult ki a Tyukodi Konzervgyárral, ahová 9000–9500 tonnát szoktak értékesíteni, de üzleti okok miatt ez az akció ebben az évben meghiúsult.

Az integrációban hektáronként átlagosan 17,5 tonnás eredménnyel tervezték az idei csemegekukorica hozamokat.

Ez azt jelenti, hogy a 4800 hektárról a betakarítás végére közel 90 ezer tonna csövet fognak beszállítani, aminek a termelési értéke 4 milliárd forint körül alakul. A felvásárlási ár hosszú idő után ugyanis némileg emelkedett, most 42–45 forintot fizetnek 1 kiló csemegekukoricáért. A termény beszállítását ugyancsak az AGRO MARKETING ’95. Kft. szervezi, de ebben két alvállalkozóval dolgoznak, összesen 30 pótkocsis szerelvénnyel.

Az idei tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy kimagasló rekordok eddig még sehol nem születtek.

Viszont kiderült, hogy a Noah hibrid nem vírusrezisztens, ebben az évben elkapta a fertőzést és emiatt hozamcsökkenés tapasztalható nála.

Korábban ez nem fordult elő, a fertőzés legfontosabb köztes gazdája a fenyércirok, és ez újabban megjelent Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Gond, hogy a vírust a levéltetű is terjeszti, de ennek a vegyszerét kivonják a forgalomból, a jelenlegi feltételek szerint, idén szeptember 30-ig használható. Abban csak reménykedni tudnak, hogy jövőre találnak valamilyen helyettesítő megoldást. Mindenesetre, ahol a vírus megjelent, ott a Noah 14–16 tonnát ad, ahol pedig nem, ott most is 18–20 tonnát takarítanak be.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricakása történelem...

Erdélyben szinte népeledel volt a puliszka: reggelinél, vacsoránál főételként, ebédnél köretként ették. Kemény változatát hidegen tarisznyába csomagolták útravalónak, mezei illetve erdei munkákhoz. A puliszka, málé, görhe és társaik változatok, ugyanazon alapanyagból...

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Fokozódik a csapadékhiány

A szeptember eleje tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos az előttünk álló 6-8 nap során sem mutatkozik esély. A mai hidegfront csak elszórt záporokat, zivatarokat okoz, a nappali felmelegedést viszont jócskán visszaveti. A front nyomában megerősödő szél többfelé okozhat gyümölcshullást és ezzel károkat.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

Áfonya a farkasvakság ellen

Mottónk igazából nincs. A lehető legjobb minőség elérése a célunk, és a termés maradéktalan, mindenféle károsodástól mentes betakarítása – ezt válaszolta Kelemen Sándor, amikor az áfonyatermesztésről és annak kulisszatitkairól kérdeztük.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Szeptemberben újból drágul a liszt

Vetekednek a malmok a tavalyinál drágább és kevesebb étkezési búzáért, szeptemberben pedig várhatóan 3-5 százalékkal emelik átadási áraikat – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A vetőmagtermelés a járvány alatt sem áll meg

Zavartalanul működött a koronavírus járvány elmúlt hónapjai alatt a magyar vetőmag elő-állítás a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács folyamatosan figyeli és értékeli az őszi helyzetet, hogy a lehető legkisebb zökkenőkkel haladhasson az exportorientált ágazat, hangzott el a szervezet martonvásári küldöttgyűlésén.

Nyolc cég, 33 kukoricafajtája Bábolnán

Néhány éves kihagyás után újra szerveztek kukorica fajtabemutatót a Bábolnai Gazdanapok keretében. Április 28-án vetették a 8 nemesítőház, illetve vetőmag-forgalmazó által ajánlott fajtákat. A vetőmagok ugyan száraz talajba kerültek, és június kivételével csapadékhiány volt, a gondos növényápolásnak köszönhetően az állományok jól mutatnak, és sokat elárulnak az egyes fajtákról.