Back to top

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.

Az utóbbi években 450-500 ezer tonna körüli mennyiséget kitevő magyar csemegekukorica jelentős részét konzervipari és mélyfagyasztó vállalatok dolgozzák fel, majd exportálják a világ számos pontjára. A betakarított termények kétharmadából konzerv készül, a többiből pedig gyorsfagyasztott csöves, vagy morzsolt termék lesz. Ezzel a mennyiséggel hazánk a második helyet foglalja el a világpiacon. A világ vezető csemegekukorica termelője az Egyesült Államok, ahol éves szinten 3 millió tonnát takaríthatnak be a kedvelt zöldségféléből.

Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere
Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere
Fotó: Syngenta

„Az időjárási kihívások ebben az évben nemcsak hazánk termelőit, hanem az összes meghatározó európai országot - Franciaországot, Lengyelországot és Szerbiát - is sújtották a szegmensben.

Emiatt kiemelkedő termésre idén sem számíthatunk. Az időjárás évek óta egyre erősebben befolyásolja a termelést, a termés mennyiségét. Idén a hűvös tavasz, a késő tavaszi fagyok nehezítették az első táblák fejlődését, és az átlagosnál lassabban haladt a vetések ütemezése is. A korai fajtákat megviselte a kedvezőtlen tavaszi időjárás, de még időben csapadékosra fordult az idő ahhoz, hogy közepes vagy annál is jobb terméssel kezdődhessen a betakarítási szezon az elmúlt hetekben”, ismertette Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere a vállalat hagyományos csemegekukorica szakmai napján.

A szakember kifejtette: „a csemegekukorica népszerű termék a fogyasztók körében, a közeljövőben a fogyasztás további növekedésére lehet számítani Európában is.

A megfelelő árualap előállítása viszont egyre nagyobb kihívás a termelőknek és feldolgozóknak egyaránt. A biztonságosabb termeléshez szükséges genetikai háttér és minőségi vetőmagellátás biztosítása fontos célunk. A termelőknél sokat javult a technológiai színvonal, de a hatóanyagok számának csökkenése tovább nehezíti a munkájukat. A hazai feldolgozóipari kapacitások stabilak, korszerűek, és további beruházásokra is vannak elképzelések, amely azt jelenti, hogy Magyarország európai vezető szerepe továbbra is megmarad ebben az ágazatban. Országunk stabilan a világ legjelentősebb csemegekukorica termelő, feldolgozó és exportáló országai között van.”

A rendezvényen elhangzott: a Syngenta a világ első számú csemegekukorica nemesítő és vetőmag forgalmazó vállalata, a növény a cég 10 legfontosabb zöldségféléje között van. Az idei európai katalógusban összesen 24 csemegekukorica hibrid van, Magyarországon már 10 fajtát forgalmaznak és további újak tesztelése is zajlik.

Fotó: Syngenta

„A termeszthetőség mellett nagyon fontos, hogy a csemegekukorica fajták a feldolgozóipari igényeknek legjobban megfeleljenek, azaz esetükben a termésmennyiség és a szemkihozatal is döntő tényező. A nyersanyagot előállítók és feldolgozók munkáját megkönnyíti, ha egy fajta az optimális érettségtől számítva még akár napokon keresztül a területen maradhat minőségromlás nélkül, azaz jó a lábon tarthatósága. Nem elhanyagolható tulajdonság a kukoricacsövek csuhélevéllel való megfelelő fedettsége sem, amely a károsítók ellen jelent természetes védelmet. Utóbbi azért is rendkívül fontos, mert a kukorica csíkos mozaikvírusos betegsége (MDMV) országszerte egyre több helyen okoz problémát északi irányba húzódva.

A korábban a déli megyékre jellemző betegség a szegmens legfontosabb termőterületének számító Hajdúságban is megjelent, és idén már a nem vírusrezisztens fajtáknál gazdasági károkat is okoz.

A legkorábbi vetéseknél ma még elkerülhető a jelentősebb víruskártétel, de hosszabb távon az egyetlen védekezési eszköz a fajtaváltás, a rezisztens fajták termesztése. A Syngenta nemesítés felkészült az MDMV rezisztens fajták előállítására”, hangsúlyozta Óváry Ádám, a Syngenta csemegekukorica fejlesztőmérnöke.

A nemesítési irányok meghatározásánál a magyarországi technológia, a klíma és termékigények alapvető fontossággal szerepelnek, e törekvésünk három új képviselője nemrégiben hazánkban is bemutatkozhatott, tette hozzá Óváry Ádám.

Tyson
Tyson
Fotó: Syngenta

Forrás: 
Syngenta közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A hőség káros hatásai a kertben

Korábbi cikkünkben a nyári időjárás egyik időnként káros összetevőjéről, a bőséges fényellátásról volt szó. Most elsősorban a nyár közepére jellemző magas hőmérséklet, majd az augusztus második felétől egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkező reggeli lehűlésekkel foglalkozunk.

Szárazságtűrő növények a mediterrániumból

Korábbi cikkünkben a vízpartokon, vízközelben élő gyógynövényeket vettük sorra, ám szárazságtűrőből sokkal több van. Ezekkel a fajokkal egy kevésbé intenzíven gondozott, öntözés nélküli kert is benépesíthető, ráadásul díszítőértékük mellett gyógyhatással is rendelkeznek, némelyek pedig fűszerként is hasznosíthatók a konyhában.

Újdonság a napelemek között

Egy londoni nanotechnológiák kutatásával foglalkozó vállalat, a NextGen Nano, megalkototta azt az átlátszó, organikus fotovoltaikus napelemet, amellyel úgy állítható elő villamos energia az üvegházak tetején, hogy közben a panel nem folyásolja be a növények fényellátottságát és fejlődését.

Megkezdődött a drónos növényvédelmi szolgáltatók támogató ellenőrzési kampánya

Támogató szemlékkel segíti a Nébih a permeteződrónos növényvédelmi szolgáltatók jogszabályoknak megfelelő feladatvégzését. A nemrégiben indult ellenőrzések során a hatóság mindenekelőtt a jogszerűség érdekében elvárt feltételekről tájékoztatja a szolgáltatókat.

A göngyöleg környezetkímélő helye

Közel húsz éve, 2003-ban felismerve, hogy a növényvédő szer csomagolóanyagok szervezett visszagyűjtése már nem odázható el, megalakult a Cseber Nonprofit Kft. A cégnek ma több, mint száz partnere van. Ezek azok a gazdasági társaságok, akik növényvédő szert, vagy csávázott vetőmagot gyártanak, előállítanak, vagy azoknak első importőrei, forgalmazói.

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.