Back to top

Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.

Az utóbbi években 450-500 ezer tonna körüli mennyiséget kitevő magyar csemegekukorica jelentős részét konzervipari és mélyfagyasztó vállalatok dolgozzák fel, majd exportálják a világ számos pontjára. A betakarított termények kétharmadából konzerv készül, a többiből pedig gyorsfagyasztott csöves, vagy morzsolt termék lesz. Ezzel a mennyiséggel hazánk a második helyet foglalja el a világpiacon. A világ vezető csemegekukorica termelője az Egyesült Államok, ahol éves szinten 3 millió tonnát takaríthatnak be a kedvelt zöldségféléből.

Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere
Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere
Fotó: Syngenta

„Az időjárási kihívások ebben az évben nemcsak hazánk termelőit, hanem az összes meghatározó európai országot - Franciaországot, Lengyelországot és Szerbiát - is sújtották a szegmensben.

Emiatt kiemelkedő termésre idén sem számíthatunk. Az időjárás évek óta egyre erősebben befolyásolja a termelést, a termés mennyiségét. Idén a hűvös tavasz, a késő tavaszi fagyok nehezítették az első táblák fejlődését, és az átlagosnál lassabban haladt a vetések ütemezése is. A korai fajtákat megviselte a kedvezőtlen tavaszi időjárás, de még időben csapadékosra fordult az idő ahhoz, hogy közepes vagy annál is jobb terméssel kezdődhessen a betakarítási szezon az elmúlt hetekben”, ismertette Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere a vállalat hagyományos csemegekukorica szakmai napján.

A szakember kifejtette: „a csemegekukorica népszerű termék a fogyasztók körében, a közeljövőben a fogyasztás további növekedésére lehet számítani Európában is.

A megfelelő árualap előállítása viszont egyre nagyobb kihívás a termelőknek és feldolgozóknak egyaránt. A biztonságosabb termeléshez szükséges genetikai háttér és minőségi vetőmagellátás biztosítása fontos célunk. A termelőknél sokat javult a technológiai színvonal, de a hatóanyagok számának csökkenése tovább nehezíti a munkájukat. A hazai feldolgozóipari kapacitások stabilak, korszerűek, és további beruházásokra is vannak elképzelések, amely azt jelenti, hogy Magyarország európai vezető szerepe továbbra is megmarad ebben az ágazatban. Országunk stabilan a világ legjelentősebb csemegekukorica termelő, feldolgozó és exportáló országai között van.”

A rendezvényen elhangzott: a Syngenta a világ első számú csemegekukorica nemesítő és vetőmag forgalmazó vállalata, a növény a cég 10 legfontosabb zöldségféléje között van. Az idei európai katalógusban összesen 24 csemegekukorica hibrid van, Magyarországon már 10 fajtát forgalmaznak és további újak tesztelése is zajlik.

Fotó: Syngenta

„A termeszthetőség mellett nagyon fontos, hogy a csemegekukorica fajták a feldolgozóipari igényeknek legjobban megfeleljenek, azaz esetükben a termésmennyiség és a szemkihozatal is döntő tényező. A nyersanyagot előállítók és feldolgozók munkáját megkönnyíti, ha egy fajta az optimális érettségtől számítva még akár napokon keresztül a területen maradhat minőségromlás nélkül, azaz jó a lábon tarthatósága. Nem elhanyagolható tulajdonság a kukoricacsövek csuhélevéllel való megfelelő fedettsége sem, amely a károsítók ellen jelent természetes védelmet. Utóbbi azért is rendkívül fontos, mert a kukorica csíkos mozaikvírusos betegsége (MDMV) országszerte egyre több helyen okoz problémát északi irányba húzódva.

A korábban a déli megyékre jellemző betegség a szegmens legfontosabb termőterületének számító Hajdúságban is megjelent, és idén már a nem vírusrezisztens fajtáknál gazdasági károkat is okoz.

A legkorábbi vetéseknél ma még elkerülhető a jelentősebb víruskártétel, de hosszabb távon az egyetlen védekezési eszköz a fajtaváltás, a rezisztens fajták termesztése. A Syngenta nemesítés felkészült az MDMV rezisztens fajták előállítására”, hangsúlyozta Óváry Ádám, a Syngenta csemegekukorica fejlesztőmérnöke.

A nemesítési irányok meghatározásánál a magyarországi technológia, a klíma és termékigények alapvető fontossággal szerepelnek, e törekvésünk három új képviselője nemrégiben hazánkban is bemutatkozhatott, tette hozzá Óváry Ádám.

Tyson
Tyson
Fotó: Syngenta

Forrás: 
Syngenta közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények: kihasználatlan sokféleség

Biológiai sokféleség szempontjából hatalmas potenciál lakozik a gyógynövényekben is, többnyire kihasználatlanul. Mai életünket tekintve, a legtöbb háztartásban már a kamillateát sem használják, annak ellenére, hogy jótékony hatásait mindenki ismeri.

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.