0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Pálinka életműdíjas vegyészmérnök

Az ő vásárlóik kevésbé árérzékenyek, elvárják a legmagasabb minőséget - az igényes pálinka még mindig keresett termék. Csalló Jenő, a Csalló pálinka névadó tulajdonosa több évtizedes kiemelkedő munkájáért tavaly pálinka életműdíjat kapott.

Nehéz napok járnak a pálinkafőzdékre az utóbbi időszakban, nő a különbség a zugpálinka és a kereskedelmi főzdék termékeinek ára közt. A kedvezőtlen tendenciával egy hajszálvékony réteg tud csak dacolni, akik eddig a legigényesebb termékeket készítették. Az ő vásárlóik kevésbé árérzékenyek, elvárják a legmagasabb minőséget, hajlandóak azért többet fizetni, így az ő vásárlói hűségüket nem rendíti meg az újabb áremelés. Egy ilyen főzdét üzemeltet Balatonalmádiban Csalló Jenő, a Csalló pálinka névadó tulajdonosa, aki több évtizedes kiemelkedő munkájáért tavaly pálinka életműdíjat kapott.

A 2019-ben forgalmazott gyümölcspálinka mennyisége csupán a fele volt az előző évinek, és az idei év sem mutat eddig jobb eredményeket. Ez a drasztikus visszaesés egyértelműen a 2018. évi XLI. törvénynek a következménye, amely többnek közt tartalmazza A népegészségügyi termékadóról szóló, a köznyelvben neta-ként emlegetett 2011. évi CIII. törvény módosítását.

A törvénynek csak egy kis része foglalkozik a pálinkával, de a legális forgalmazók számára megkerülhetetlen, s ennek a következménye, hogy ismét jelentősen emelkedett a pálinka adótartalma, s ezzel együtt a fogyasztói ára is.

Az 50%-os piacvesztés a valóságban valamivel kisebb ugyan, mert 2018-ban év végén, az adóváltozás miatt, nagy készleteket halmoztak fel a forgalmazók, amit még a régi beszerzési áron vásároltak, és 2019. első hónapjaiban értékesítettek.

Ám ez nem változtat azon, hogy a szebb napokat látott ágazat helyzete érzékelhetően romlott.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a vásárlók kevesebb pálinkát vesznek, hanem azt, hogy tovább nyílt az olló a feketepiaci árak és a törvénytisztelő főzdék árai között. Ha egy eddig sikeresen működő forgalmazó nem rendelkezik kellő tartalékkal, két dolgot tehet: vagy felszámolja a tevékenységet, vagy átáll a zugpálinkafőzők egyre népesebb táborához. Csak a legkiválóbb minőségű párlatok készítőit nem érinti fájdalmasan ez a piaci átalakulás.

Romos pincéből indult

1990-ben született meg az ötlet Csalló Jenő fejében, hogy létesít egy pálinkafőzdét, s ezzel önálló vállalkozásba kezd.

Addigi pályafutása során vegyipari nagyüzemben dolgozott különböző vezető beosztásokban, vegyészmérnöki oklevelét és tudását kamatoztatva. A rendszerváltás érlelte meg benne a gondolatot, hogy előbb-utóbb váltani kell, s úgy gondolta, lakóhelye térségében igény lenne egy ilyen vállalkozásra. Ám rögtön az első lépésnél elakadt: Csopak akkori vezetősége nem támogatta törekvését. Ezért néhány kilométerrel arrébb, Szentkirályszabadja és Balatonalmádi határában, a Vödörvölgyben vásárolt egy romos pincét, hogy ott valósítsa meg elképzeléseit.

Ám a szükséges feltételek nem álltak rendelkezésre, ezért az előkészület, a megfelelő infrastruktúra kialakítása hosszú éveket vett igénybe. 1999 januárjában kezdte meg bérfőzdeként a munkáját a Vödörvölgyi Pálinkaház.

A megrendelők meg voltak elégedve a párlatok minőségével, s ma már nemcsak a környékről, hanem olykor távoli vidékekről is hozzák a gyümölcsöt, hogy kiváló pálinkájuk lehessen. Ma már több mint kétezer ügyfél látogatja rendszeresen a főzdét.

Az indulástól újabb hat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a bérfőzés mellett saját termékek is készüljenek. Volt tehát idő arra, hogy Csalló Jenő alaposan átgondolja céljait, s ennek megfelelően alakítsa ki stratégiáját. Az eddig elért sikerei bizonyítják, hogy jól mérte fel a lehetőségeket, hiszen az eredeti elképzelések megvalósulásához alig kellett változtatni a stratégián.

Korszerű kiegészítők

A vödörvölgyi lepárlóberendezés a pálinkafőzés hagyományát szimbolizálja.

Fával fűtik, gáznak nyoma sincsen, s ez sok többletmunkát igényel.

A kísérletező kedvű tulajdonos azonban néhány kiegészítő berendezést is alkalmaz, amelyek a kritikus pontokon segítik a minőségi szemlélet érvényesülését. Ilyen „titkos fegyver” az alszesz előállításánál használt hűtés, ami a káros anyagok, mindenekelőtt az elsőként megjelenő kozmaolajak kiszűrését segíti elő. A káros ízanyagok kiiktatását a kondenzáció előtt elhelyezett erősítőfeltét segíti. S végül egy egyedi illat­mintavevő beépítése könnyebbé teszi az egyes frakciók szétválasztását.

A Csalló pálinka, nemcsak a hagyománytisztelet miatt, hanem gondos kísérletek eredményeként is, eleinte csak 50 fokos párlatként került forgalomba.

Később, a fogyasztói igényekre való tekintettel, ez kiegészült a kissé „gyengébb” 42 fokos változattal is.

A technológia mellett a marketing is fontos szerephez jut. A főzde széles termékválasztékkal rendelkezik, szinte valamennyi hazai gyümölcsfajta párlata megtalálható náluk. A gyümölcsök beszerzése ma már rutinfeladat, a hosszú évek során kialakult a jó kapcsolat a beszállítókkal. A termesztők pontosan ismerik az elvárásokat, amelyeknek meg kell felelniük az egyes gyümölcsfajták termesztése és szüretelése során.

Különlegességek kedvelőinek

Négy termékcsalád fedi le a teljes kínálatot, melyek szlogenjeik és színviláguk alapján jól megkülönböztethetők egymástól.

Az üvegbe zárt erő felirat szerepel a hagyományos hazai gyümölcsökből készülő párlatok címkéin, és a bordó szín dominál rajtuk.

Ugyanezekből a gyümölcsökből készül a következő kategória, de néhány hónapos eperfahordós érleléssel egészül ki a technológia. Ezek címkéin a szürke szín a meghatározó, s a jelmondat: Az üvegbe zárt tűz. Az erdei és bogyós gyümölcsökből készült pálinkák színe a zöld, s a szlogen: Az üvegbe zárt furfang. S végül a negyedik csoport az egzotikumok világát képviseli, import trópusi gyümölcsökből készülnek Az üvegbe zárt szépség felirattal. Színük rózsaszín, a címke kissé pikáns grafikával növeli a fogyasztók jó kedvét.

A pálinkatörvény értelmében ezek csak párlatként forgalmazhatók, mivel az alapanyag nem az országon belülről való.

A palackforma is különleges, a szokásos hengeralak helyett szögletes, a szándék szerint a régi gyógyszeres üvegekre emlékeztet. Az egyedi forma logisztikai szempontból is kedvező, hiszen lényegesen egyszerűbb kartonba csomagolni ezeket a palackokat.

Az értékesítés során elsősorban a különlegességeket kedvelőkre számítanak, akik nem az olcsó kommersz árut keresik, hanem az ínyencségeket.

Ennek megfelelően a legfontosabb vevőik közé az országban egyre népszerűbb pálinkaházak és a gasztronómia képviselői tartoznak. Jelentős a helyi értékesítés is, egyre többen visszatérnek, az első vásárlás után elkötelezett törzsvevőkké válnak. Nyáron a Balaton közelsége is élénkíti a forgalmat, kisebb csoportok, baráti társaságok esténként nagy előszeretettel ismerkednek a pálinkakóstolás rejtelmeivel a filagóriában. Végül az online piac is egyre jobban élénkül, tavasszal, a járvány idején ez különösen érezhető volt. Elsősorban Budapestről és Győrből érkeznek a megrendelések, de egyre újabb települések is célpiaccá válhatnak.

Nincsenek óriási készletek, nem dübörögnek a kamionok az udvaron reggelente, mégis fejlődik ez a kis vállalkozás, s egyre több embert segít hozzá a szabadidő kulturált eltöltéséhez.

Közösségi ember

Csalló Jenő közösségi ember, híve az össze­fogásnak. Már 1999-ben megválasztották a Veszprém–Fejér megyei Pálinkafőzők Egyesületének elnökévé, amely ma már Pannon Pálinkafőzők Egyesülete néven tevékenykedik. 2008 óta a Pálinka Nemzeti Tanácsnak is a tagja. E testületek tagjaként elszomorodva tapasztalja az iparág jelenlegi helyzetét.

Érdemes újra és újra hangsúlyozni: nem az otthoni pálinkafőzés ellen kell zászlót bontani, ezt alapjában véve támogatják, vagy legalábbis tudomásul veszik a kereskedelmi főzdék és a szakemberek.

Az igazi kihívást a feketepiac, azaz az adózatlanul forgalmazott pálinka jelenti. A közvélemény, s olykor a sajtó egy része is, ezt valami gyerekes csíny­tevésnek tekinti, holott súlyos gazdasági bűncselekményről van szó. Az adócsalás minden demokratikus országban súlyos bűnnek számít. S hazánkban már nemcsak az állami bevételekből hiányzó milliárdokról szól a történet, hanem egy sikeres iparág jövőjéről, amely roskadozik a feketegazdaság terjeszkedése miatt. Talán még nem késő lépni!

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet