Back to top

Csányi Sándor: 30–50 mintagazdaságra lenne szükség a magyar agráriumban

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások jelentkeztek – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, a Bonafarm Csoport tulajdonosa Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének, akivel a Szóvetés című podcast-sorozat keretében beszélgetett.

A koronavírus hatásai mellett szóba kerültek a mintagazdaságok, az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiája, valamint az agrárium kilátásai.

Csányi Sándor kifejtette: az agráriumot termelési oldalról kevésbé rázta meg a koronavírus-járvány. A munkálatok nagy része a szabad levegőn zajlik, így védettebbek voltak a munkavállalók, inkább az élelmiszeripari üzemekben – ahol zárt térben, esetenként alacsony hőmérsékletben, egymáshoz közel dolgoznak a munkavállalók – volt ok az aggodalomra. A biztonsági intézkedéseknek köszönhetően azonban nem volt tömeges megbetegedés az üzemekben, szemben több más országgal.

Piaci oldalról ugyanakkor komoly hatások jelentkeztek, különösen a HoReCa szektorba beszállító termelőknél, illetve ki kellett szolgálni a járvány első heteiben a tartós élelmiszerek elraktározása miatt ugrásszerűen megnőtt keresletet is.

Összességében az agrár-élelmiszeripar a többi ágazathoz képest szerencsésebben jött ki a válságból – emelte ki Csányi Sándor.

A koronavírus és az ASP összezavarta a piacot

Az input anyagokkal kapcsolatban elmondta: a Bonafarm szerencsés helyzetben van, mert úgy a sertés, mint a tej esetében nagy mennyiségben saját integrációban termeltetik meg az alapanyagot. A válság azonban Csányi Sándor szerint rámutatott: fontos, hogy megfelelő integrációk és hosszú távú elkötelezettségek legyenek a termékpályák különböző szereplői között, és nemcsak a klasszikus alapanyagok tekintetében.

Csányi Sándor kitért arra is, hogy a koronavírus és az afrikai sertéspestis (ASP) teljesen összezavarta a piacot.

Az emelkedő sertésárak miatt a sertéstenyésztőknek jó éve volt, de ez már nem mondható el a húsipari szereplőkről, hiszen az élő sertések árának drágulása csak alig tudott megjelenni a termelői és fogyasztói árakban, és közben a forint is gyengült. Vannak arra utaló jelek, hogy kezd normalizálódni a piac – mondta, de sok függ attól, hogy a Németországban megtermelődött többletet hogyan „vezetik le”.

Az integráció fontosságára visszatérve azt mondta: mintagazdaságokra, integrátorokra szükség van a magyar mezőgazdaságban.

Nyugat-Európában már 200 évvel ezelőtt is szerveződtek szövetkezeti alapon olyan láncok, ahol a szövetkezetek élelmiszeripari üzemeket birtokoltak. Ma ez inkább fordított formában valósul meg: az élelmiszeripari szereplők építik ki a saját beszállítói, termelési láncukat az alapanyag biztosítása érdekében. Ez utóbbi talán gyorsabban és szervezettebben tud megvalósulni, de Csányi Sándor szerint mindkét út járható. Az integrációk azért is fontosak, mert megváltozott a kereskedelem szervezete: napjainkban az élelmiszerek 90 százalékát a korábbiakkal ellentétben nem kisboltokban, hanem áruházláncokban értékesítik, amelyek igénylik a biztos mennyiséget és az állandó minőséget.

A láncokban nem helyi termelők vetélkednek, hanem a magyar áruk versenyeznek az import termékekkel, ezért Csányi Sándor szerint csak úgy lehetünk versenyképesek, ha az egész lánc – az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-előállításig – nagyon hatékony.

Ebben egy komoly tudással rendelkező integrátor tud segíteni a termelőnek, mert folyamatosan követi a technológiai változásokat, újításokat. Az együttműködés, a hosszú távú elköteleződés minden szereplőnek biztonságot ad – emelte ki.

Az integráció nem gyarmatosítás

Csányi Sándor szerint legalább 30–50 mintagazdaságra lenne szükség az országban, amelyek összefogják a termelői csoportokat, mivel „ma már egy komoly élelmiszerkereskedő megköveteli, és biztosítva látni szeretné, hogy a földtől a polcig honnan jött az az élelmiszer, milyen alapanyagból és hogyan készült”.

Hangsúlyozta: az integráció nem „gyarmatosítás”: a kisgazdaságoknak tudástranszfert és biztos piacot jelent.

Hozzátette: az integráció elősegítése, támogatása nem azt jelenti, hogy nincs szükség kistermelőkre, mert lehetnek olyan speciális termékek, olyan térségek, ahol egy-egy kistermelő jól tud boldogulni, de aki a nagy láncokba akar beszállítani és tömegterméket állít elő, az biztonsággal csak akkor tud létezni, ha integrációban működik.

Azzal kapcsolatban, hogy legfeljebb 50 évben állapították meg a mintagazdaságok által bérelt állami földek használati idejét, Csányi Sándor elmondta: a 20 évnél hosszabb hosszú távú földbérletet a beruházás megtérülése indokolja, komoly, több mint 10 év alatt megtérülő, az agrárinfrastruktúrát érintő beruházásba (például öntözésfejlesztésbe, valódi precíziós gazdálkodásba) csak így lehet belefogni. Akik állattenyésztést is folytatnak, vagy hajlandók jelentős öntözési beruházást végrehajtani, ott is meg lehetne növelni a 20 évet – válaszolta Csányi Sándor Győrffy Balázs azon felvetésére, hogy más tevékenységek, beruházások esetén is megfontolandónak tartja-e ezt.

Fűnyíróelv működik

A beszélgetésben szóba került az EU Termőföldtől az Asztalig és Biodiverzitás Stratégiája, amellyel kapcsolatban Csányi Sándor kifejtette: az a legfőbb probléma, hogy fűnyíróelv szerint fogalmaz meg célkitűzéseket. Például azt, hogy

50 százalékkal kell csökkenteni a felhasznált növényvédő szerek mennyiségét, miközben például Hollandiában hektáronként háromszor annyit juttatnak ki, mint hazánkban.

Az elnök-vezérigazgató szerint, aki Magyarországon hatékonyan tud élelmiszert előállítani és az élelmiszeriparban korszerű technológiát alkalmaz, az előbb-utóbb jól jár. A világban ugyanolyan forradalom zajlik, mint az 1970-es években, amikor az iparszerű termelés elkezdődött. Most itt a precíziós gazdálkodás, a robotizáció, a digitalizáció, valamint az öntözés is alapkérdés a jövő szempontjából – mondta Csányi Sándor.

 

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

13 millió euró gyorssegély a fair kereskedelemnek

Segélyalapot hoznak létre Németországban, célja a fejlődő országokban fenntartható gazdálkodást folytató kistermelők támogatása, hogy a koronavírus-válság idején is meg tudják tartani a dolgozóikat.

Bevetik az anyatejet a Covid-19 ellen

A koronavírusfertőzésen átesett szoptatós édesanyák teje olyan antitesteket tartalmaz, amelyek alkalmasak lehetnek a fertőzés elleni védekezésben. Ezt holland orvosok jégkrém formájában képzelik el. Az amszterdami Emma Kinderziekenhuis kórház orvosai arra a következtetésre jutottak, hogy az értékes összetevőkből álló anyatej fogyasztása segít a koronavírus megelőzésében, legyőzésében.

A pandémia ellenére elégedetten zárta az évet a Pöttinger

Számos mezőgépgyártó nem a naptári év végével zárja le a gazdasági évet, hanem többnyire szeptembertől-szeptemberig számolják az árbevételt összegző éves beszámolójukat. Ausztria legnagyobb mezőgazdasági munkagépeket gyártó vállalkozása a Pöttinger is ezt a szisztémát követi, amely a 2019/2020-as gazdasági évet 366 millió euró árbevétellel zárta.

Lovastorna versenyek a koronavírus idején

Belépéskor lázmérés, maszk a lelátón, kézfertőtlenítő a műló mellett. Nem egyszerű versenyezni, versenyt szervezni olyankor, amikor ennyire gyorsan változik a világ körülöttünk, sőt, már azt is nehéz megítélni, mi a helyes döntés: versenyezni, vagy inkább otthon maradni.

Az együttműködés hatalmas erő - a DélKerTÉSZ jó példa erre

A zöldséghajtatás az egyik legsikeresebb ágazat, köszönhetően a nagyfokú integrációnak is, aminek kiváló példája a 18 éve működő Délalföldi Kertészek Szövetkezete, fogalmazott Nagy István a VII. Zöldséghajtatási napon Szentesen. A FruitVeB és a DélKerTÉSZ közös rendezvényén gratulált a tész elért eredményeihez, és tájékoztatott az ágazat további erősödését szolgáló pályázati lehetőségekről.

Kína megússza a járvány második hullámát?

A kínai hatóságok által közölt adatok szerint a koronavírusjárvány kiindulópontján szinte legyőzték a járványt, kevés megbetegedést jelentenek és drasztikus fellépést. Vajon tényleg túl van Kína a pandémiás időszakon? Kína most nyugodtnak tűnik. Bár itt kezdődött a járvány, hónapok óta naponta csak néhány vagy esetleg tucatnyi új esetet jelentenek hivatalosan.

A kistermelők a járvány hősei

A családi gazdálkodók és a kistermelők az utóbbi hónapok hősei az élelmezésben, mert a korona­vírus-járvány alatt végig a frontvonalban dolgoztak. A nehéz körülmények dacára velük voltak a feldolgozók, a szállítók és a kereskedők is, írja az október 16-i élelmezési világnap alkalmából kiadott közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

Szarvasmarhatelep "pesti tempóra" kapcsolva - Nők a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

A szennyezett gabona trágyaként megöli a talajéletet

Nagymértékben csökken a humuszképződés és a növények növekedéséhez hozzájáruló ugróvillások szaporulata a mikotoxinnal szennyezett gabona által, ami trágyának használva kiszorítja az életet a talajból. Mindennek komoly negatív következményei lehetnek a növénytermesztésben.