Back to top

Juhágazat: innováció a Debreceni Egyetemen

Az állatok szaporításának biotechnológiája az 1980-as években élte először aranykorát. A világban azóta is töretlen a fejlődés. Ezzel szemben nálunk, főként a kiskérődzőknél, 1990 után megtört a lendület, de hitelesebb, ha azt mondjuk, eljelentéktelenedett a módszer. Pedig az előnye és a haszna elvitathatatlan, ugyanakkor a juhágazatban jelenleg csak 20–25 helyen foglalkoznak inszeminálással.

Az előrelépés érdekében ezen a területen vagy így, vagy úgy, de valamit tennünk kell! Mindez azon a megbeszélésen hangzott el a napokban, ahol a biotechnológiai innováció lehetőségeit vitatták meg a kiskérődző ágazatban, nagyon is avatott kutatók közreműködésével.

Jávor András: a juhnál még mindig egy-két bárányszaporulatnál tartunk, más ágazatokban pedig hatalmas volt a fejlődés
Jávor András: a juhnál még mindig egy-két bárányszaporulatnál tartunk, más ágazatokban pedig hatalmas volt a fejlődés
A tanácskozást Jávor András „juhos professzor”, egyetemi tanár, rektori főmegbízott, a Debreceni Egyetem Multidiszciplináris Agrár- és Élelmiszeripari Kabinet elnöke irányította, aki egyben vezetője az „EFOP-3.6.2 Komplex Vidékgazdasági és fenntarthatósági fejlesztések kutatása, szolgáltatási hálózatának kidolgozása a Kárpát-medencében” című projektnek. Ennek egyik alprojektje a „Biológiai Innováció a kiskérődző ágazatban” című, amiben az intézményközi szaporodásbiológiai munkacsoport vezetője Monori István (Karcag). Mindez úgy jöhetett létre, úgy lett hozzá elegendő forrás, hogy a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság nyíregyházi és debreceni intézete pénzt csoportosított át.

A szakmai stábot, intézményeket képviselve, de saját jogon elismert és közismert juhos kutatók alkotják. Tagja Cseh Sándor professzor (Állatorvostudományi Egyetem), Bodó Szilárd (NAIK-ÁTHK, Herceghalom), Egerszegi István (SZIE, Gödöllő), Oláh János (Debreceni Egyetem), valamint dr. Pálfyné dr. Vass Nóra állatorvos, a Debreceni Egyetem adjunktusa. A megbeszélés apropójául az szolgált, hogy
18 millió forintért elkészült az a mobil labor és műtőkocsi, amitől most sokat remélnek a gyakorlatban.

Ez olyannyira unikumnak számít itthon, hogy a szakemberek szerint egy ehhez hasonló eszköz Európában csak Hollandiában található.

A mobil labortól és műtőtől azt várják el, hogy az ágazatban dolgozó „pionírokkal” együttműködve hathatós támogatást tudjanak nyújtani a juhágazat előrelépéséhez. Az új eszköz működésének egyetlen külső feltétele, hogy az adott helyszínen elérhető legyen a 220 Volt.

Teljesen egyedi, új fejlesztésű mobil műtő és labor, mellette a tanácskozás résztvevői
Teljesen egyedi, új fejlesztésű mobil műtő és labor, mellette a tanácskozás résztvevői

Monori István, a munkacsoport vezetője elmondta, hogy a projektben dolgozók közötti emberi és szakmai kapcsolat kiváló, akiknek célja a kiskérődzőknél alkalmazható biotechnológiai módszerek elterjesztése a gyakorlatban. Itt elsősorban a juhról van szó, de a kecske – amelyik iránt még kisebb az igény – egyre gyakrabban kerül a fókuszba. A tanácskozás azért számít mérföldkőnek a mobil laboros és műtős csapat életében, mert létrehoztak egy használható műszaki innovációt. Ebben a bonyolultabb biotechnológiai eljárások is végrehajthatók, bármilyen mostoha feltételek között.

Monori István, az intézményközi szaporodásbiológiai munkacsoport „motorja”
Monori István, az intézményközi szaporodásbiológiai munkacsoport „motorja”
A hét és fél méteres pótkocsi műtőterének belső hossza ötméteres, a labornak 1,5 méter jutott. A belmagasság 2,1 méter, az egész saját vízhálózattal működik, amihez saját szennyvízkezelés tartozik. A rendszert kétkörös klímával látták el, így mind a műtött állatnak, mind a szaporító anyagnak meg tudják teremteni az optimális feltételeket. Benne hűtő és fagyasztó egyaránt megtalálható, és az egész – igaz rövid ideig – akkumulátorról is működtethető. A gépen található emelőhátfal segítségével a dolgozóknak nem kell kézzel, nagy erőt kifejtve felemelni az állatot. Nagy előny, hogy bármilyen körülmények között képes a feladatának ellátására. A műtőt és labort a Debreceni Egyetem EFOP pályázatán nyert összegből finanszírozták. Bruttó ára 18 millió forint, benne minden felszerelés egyedi. Az össztömege 2800 kg, szélessége 2 méter.

A munkacsoport prioritásnak a hazai gyakorlati igények kielégítését tartja, erre fókuszálnak. Azt vizsgálják, hogy a versenyszféra számára milyen hasznosítható megoldásokat tudnak ajánlani, amelyek egyben versenyképesek is. A tudásátadáshoz elengedhetetlennek tartják a Magyar Juh és Kecsketenyésztő Szövetség aktív közreműködését, an­nak tagjai ugyanis fogékonyak mindarra, amivel ez a csoport foglalkozik.

Magyarországon ma összesen 440 ezer anyajuhot, köztük 34 fajtát tartanak. Ez lehet sok vagy kevés, de az elvitathatatlan tény, hogy nálunk azok a fajták a meghatározóak, azokból tartunk többet, amelyek a versenyképes juhászatban nem életképesek.

Ezek az őshonosak vagy az olyan kultúrfajták, amelyeknek anyai tulajdonságai nem jók.

A tenyésztés során a húsfajták előtérbe helyezése lenne a cél, de azok jó körülményeket igényelnek és nem túl szaporák. A jobban regenerálódó szapora fajtákból mi kevesebbet tartunk. További gond, hogy az egyébként tapasztalható kedvező irányú változások ötletszerűek, egy-egy gazdától függnek.

A mobil műtőkocsi belső kialakítása: akár csak patikában lennénk
A mobil műtőkocsi belső kialakítása: akár csak patikában lennénk

A fejlődéshez, lehetőleg mérföldes lépésekkel, a franciák, az írek, a skótok példáját kell követnünk. Ők megtalálták, és azokat a kultúrfajtákat fejlesztik tovább, amelyek jól működnek a saját viszonyaik között. Már nálunk is tapasztalható pozitív változás: ilyen a francia BNC, az Ile de France, a Dorper (Debrecenben), vagy itt volt és még itt van a Bábolna Tetra juh. Tejelőnek ajánlható a Lacaune.

A kutatócsoport szolgáltatásai iránt, ahogy egyre többen hallanak róla, egyre nagyobb az érdeklődés és az igény.

Pálfyné Vass Nóra: a mozgó laborral és műtővel bárhol elvégezhető a szakma szabályainak megfelelő beavatkozás
Pálfyné Vass Nóra: a mozgó laborral és műtővel bárhol elvégezhető a szakma szabályainak megfelelő beavatkozás
Pálfyné Vass Nóra állatorvos: „A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet adjunktusaként veszek részt a munkában, ami mesterséges termékenyítést, embriókinyerést és embrióátültetést kiszolgáló technológiai innovációk alkalmazását jelenti. Az új, mobil állomáson el tudjuk végezni az embriókinyerést és átültetést, mégpedig megbízhatóan, szakmailag elfogadható színvonalon. Ez azért fontos, mert a juhágazatban – ismerve a valós viszonyokat – mindez igen nagy gondot jelent. Sőt, a sebészi módszereket igénylő beavatkozásokat a helyszínen a legtöbbször nem is lehet elvégezni, a körülmények kizárják ezen technikák alkalmazását.

Ezzel a kocsival a szakma szabályainak megfelelő feltételek mellett tudunk minden eljárást végrehajtani. Szóba jöhet az embrió kinyerése, átültetése vagy a laparoszkópos termékenyítés. Az átültetés során a kiemelkedő genetikai értékű egyedeket szuperovuláltatjuk, és a belőlük kinyert embriókat ültetjük át recipiens anyajuhokba. Így a genetikai előrehaladás gyorsítható, egy-egy kiváló anyából egy ciklusban – a szokásos 1, 2, 3 helyett – akár 20 embriót is ki tudnak nyerni, azaz egy anyának egy cikluson belül 10–15 utóda is lehet!

Az asszisztált reprodukciós technikák alkalmazásának már négy évtizede volt egy aranykora az 1980-as években. Magyarországon ez a munka később elsorvadt, ám a közelmúltban a módszer ismételten szárnyra kapott. A kiváló juhtenyésztő országokban (Ausztrália, Új-Zéland, Nagy-Britannia, Franciaország) ezeket az eljárásokat napi szinten alkalmazzák. Idehaza csak a mi munkacsoportunk képes ezt a munkát kiskérődzőknél a gyakorlatban végrehajtani. A mozgólabor ebben a munkában most nagy előrelépést jelent, mert naponta akár 50–60 anyajuh inszeminálható, műthető – a legmagasabb színvonalon.”

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/33 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Objektív okai is vannak az élelmiszerek kettős minőségének

Több mint 300 termék vizsgálatával 117 termékpár és -trió összehasonlítását végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018 és 2021. között. Az Európai Unió által támogatott projekt célja az élelmiszerek eltérő minőségének kutatása volt.

Baktériumok bontják a mikotoxinokat

Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően, mikotoxinmentesen termeszthetők az étkezési gombák a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai vezetésével zárult kutatás-fejlesztési program eredményeinek alkalmazásával. A konzorcium vezetője a Bio-Fungi Kft. volt, partnerei pedig a MATE és az ELTE.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Rajzásgátlás az utolsó pillanatban

A rajzás mindig kihívás a méhész számára, akár „hobbisokról”, akár főállású méhészekről van szó. Általános vélemény, hogy szinte sosem jön jókor, a nagy méztermelőknek egyértelmű kiesést (plusz munkát), a műkedvelőknek fölösleges izgalmat okoz. Ezért szinte általános a törekvés a rajzás gátlására vagy megelőzésére, aminek a rákfenéje az, hogy a természet törvényei ellen nehéz hadakoznunk.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Viszik a pollenek

Amerikai kutatók kapcsolatot találtak a COVID-19 fertőzési rátája és az országos allergiatérkép által tükrözött pollenkoncentráció között. Vizsgálatuk szerint minden egyes virágporszemcse vírusok százainak a szállítására képes, márpedig csak a fák köbméterenként akár 100 gramm pollent ereszthetnek a környezetükbe.