Back to top

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 34. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

Augusztus első dekádjában a sokéves átlagnak megfelelően alakult az időjárás. A nappali hőmérséklet általában 30 °C fok körül vagy kissé felette járt, éjszaka sem hűlt a levegő 20 °C alá. A hónap elején csapadékfront vonult keresztül az országon, gócosan nagy mennyiségű esővel, helyenként jégesővel.

Rájár a lehullott gyümölcsökre is a spanyolcsiga
A júliusi és augusztusi csapadék kedvezett a csupaszcsigák, különösen a spanyolcsiga felszaporodásának. Válogatás nélkül rágja csutorára kedvenc zöldségnövényeit, védekezés nélkül kevés ép növény marad a kertekben. A zöldségféléken túlmenően nem kíméli a dísznövényeket sem, rájár a lehullott gyümölcsökre is. Azok a kerttulajdonosok, akik tartózkodnak a csigaölő szeres eljárástól, más, „szelíd” módszereket is bevethetnek a kártevő ellen.

A régi, bevált összegyűjtés, sörcsapda, mészpor mellett kiváló hatékonysággal vonzza a tejsavó is a csigákat.

Gyűjtsünk össze minél többet, hogy lehetőleg kevesebb teleljen át.

A kedvező nyári időjárás hatására rohamosan szaporodnak a zöld vándorpoloskák. A kifejlett egyedek bőségesen rakják petéiket, így rengeteg a különböző fejlettségű lárva. A szívogatás miatt már foltosodnak a paprikák, paradicsomok bogyói, de megtalálják a többi zöldségnövényt, gyümölcsféléket is. A védekezést nehezíti a folyamatos betelepedés, illetve a növények érése, emiatt pedig csak rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű készítményekkel lehet védekezni. A zöld vándorpoloska mellett most kevesebb az ázsiai márványospoloska, pedig az előző évben az utóbbiból volt több.

Szinte minden gyümölcsmoly rajzása folyamatos, így nem hagyható el a védekezés az almamoly, a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly ellen, valamint a nyugat dióburok-fúrólégy és a foltosszárnyú muslica ellen. Ez utóbbi kártevő most elsősorban az érőfélben levő szedret támadja. A védekezést itt is nehezíti a folyamatos érés, ezért aki teheti, inkább vörösboros illatcsapdával gyérítse.

A korai érésű szőlőfajták már szedésre érettek, megkezdődött a Csabagyöngye szürete. A párás meleg egyaránt kedvez a lisztharmatnak és a peronoszpórának, de a csonkázatlan, zárt szőlőben a szürkerothadás is háborítatlanul képes fertőzni. A szőlőmolyok most nem károsítanak, de a friss oldalhajtásokon ismét feljövőben van a szőlőlevél-gubacsatka, illetve a peronoszpóra tünetei is itt terjednek.

Takácsatkára szinte minden növénykultúrában számítani lehet, ha szükséges, inkább most védekezzünk, nehogy a későbbiekben felszaporodjon.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák meg a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A rekordtermést elvitte a hűvös idő

Változatlanul a koronavírus diktál. Ezt úgy kell értenünk, hogy egy-egy eseményt akár az utolsó pillanatban is lemondanak, ha a helyzetet úgy ítélik meg az illetékesek. A tervek szerint szeptember 2-án tartották volna az idei kukorica-, napraforgó- és szójabemutatót a látóképi kísérleti telepen Debrecenben, de sajnos az egész elmaradt.

Smash, a mezőgazdasági robot

A japán Yanmar kifejlesztett egy autonóm moduláris robotplatformot, amelynek első modelljét elsősorban szőlőültetvényekre optimalizálták.

Információ a gazdanövényektől: miként virágzik a parazita aranka

A 4000-4500 ismert parazita növényfaj közül a szulákfélék (Convolvulaceae) családjába tartozó aranka (Cuscuta) világszerte elterjedt.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy. Szeptember közepén már megtalálható a boltok polcain. Zajlik a szüret, csúcsüzem van a feldolgozókban. Ilyenkor vizsgáznak a szőlőtermelők, egész évi munkájukról számot adnak. A hírek szerint mint minőségben, mint mennyiségben jó évjárat elé nézünk. Részletek a Borászati Füzetek legfrissebb számában.

A HNT elkötelezett a biológiai alapok megújításában: piacszervezési intézkedés a Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapról

A 2016. decemberben a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. A kutató szakemberek és a termelők visszajelzések alapján erősíteni szükséges a szaporítóanyag előállítás növényegészségügyi ellenőrzését mind az alany- és a törzsültetvényekben, valamint az oltványtermesztőknél.