Back to top

A méz hatékonyabb, mint az antibiotikum a felső légúti panaszok esetében

1761 különböző korú résztvevővel végzett 14 klinikai kísérlet adatbázisának tanulmányozása során kutatók arra jutottak, hogy a méz hatékonyabban és biztonságosabban alkalmazható a köhögés és a felső légúti panaszok enyhítésére, mint az antibiotikumok.

Gyerekek esetében ez már korábban is ismert volt, bár egy éves kor alatt nem ajánlott a méz fogyasztása a botulizmus kialakulásának veszélye miatt.

Az adatok elemzése egyértelművé tette, hogy a megfázás tüneteit a méz sokkal hatékonyabban enyhíti, különösen ami a köhögés intenzitását és gyakoriságát illeti.

Két tanulmányból az is kiderül, hogy a tünetek két nappal korábban szűntek meg a méz használata során.

A szerzők, az Oxford University Medical School illetve a Nuffield Department of Primary Care Health Sciences kutatói megjegyzik tanulmányukban, hogy a méz komplex és nem egységes anyag. A kutatók arra is rámutatnak, hogy csak két tanulmány érintette a placebo hatás szerepét a gyógyulásban, ezért még további kísérletekre lesz szükség, hogy végső következtetéseket lehessen levonni.

A British Medical Journal-ban megjelent tanulmányukban a szerzők kiemelik:

„Az orvosok többnyire felső légúti fertőzések miatt írnak fel a leggyakrabban antibiotikumokat. Mivel a felső légúti fertőzéseket főként vírusok okozzák, az antibiotikumok ezekben az esetekben hatástalanok a kezelésben.”

A kutatók ezért inkább mézet javasolnak a biztonságos és hatékony kezelés érdekében.

„A méz sokkal hatékonyabb és kevésbé káros a szokványos gyógyszereknél, továbbá nem vált ki rezisztenciát a mikroorganizmusokban.” Állapítják meg a szerzők a frissen megjelent tanulmányukban.

Ajánljuk még cikkeinket a témában:

Miért egészségesebb a méz a cukornál: 1. rész, 2. rész, 3. rész

Propolisz, méhméreg és egy ismert anitbiotikum a koronavírus ellen

 

Forrás: 
The Guardian online

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génszerkesztéssel javítanának az állatjóléten

Talán első hallásra paradoxonnak tűnik, azonban génszerkesztéssel el lehetne érni, hogy csak bizonyos nemű utódok szülessenek a haszonállatoknál. Ily módon ki lehetne küszöbölni például a tejelő teheneknél született bikaborjak, illetve tojótyúk állományban kelt kakasok elpusztítását, hiszen meg sem születétnek.

Ránctalanító arcpakolás dióval és mákkal: a hideg ellen is védi a bőrt

A diót és a mákot elsősorban élelmiszerként használjuk, ezen élelmiszerek azonban legalább annyira hasznosak a szépségápolásban, mint a konyhában.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.

Mosónövények: nem csak a mosódió létezik…

A mosónövények közül sokaknak valószínűleg a mosódió jut elsőként az eszébe, pedig hazánkban is élnek olyan növények, melyek magas szaponin tartalmuk miatt kiválóan alkalmasak mosási célokra. Ilyen a szappanfű, a mécsvirág, vagy a vadgesztenye is…

Zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó program

Decemberben zárul a Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítását célzó, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. konzorciumi vezetésével 2017 augusztusában indult, 1,9 milliárd forintos összköltségű program.

Vetőmagszövetség: eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

Állatjóléti szempontok miatt lassan növő csirkékre váltanak Amerikában

Az amerikai baromfiipar felkészült rá, hogy növelje a lassan növő fajták termelését, miután egy nagy befolyással bíró állatjóléti csoport kijelentette, csak az ilyen fajták kaphatják meg a minősített tanúsítványukat.

A koffein javítja a reakcióidőt

A koffein dinamikus vizuális képességekre gyakorolt hatását vizsgáló első ilyen jellegű tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein növeli az éberséget és a mozgó célpontok észlelési pontosságát. A koffein javította a résztvevők reakcióidejét is.

A kvantumbiológia területén is úttörő a MATE

A kvantumbiológia egyetemi oktatásba és kutatásba történő integrálásában világszinten úttörő szerepet vállal a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – jelentették be a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. A most formálódó új tudományterület hétköznapi gondolkodással szinte felfoghatatlan lehetőségeket tartogat, többek között az eddig rejtett élettani folyamatok megértése, a betegségek okainak feltárása és az egészséges élelmiszerek előállítása terén.

Az élet vize, a pálinka

Külsőleg és belsőleg is használható csodagyógyszer a pálinka, tartották régen, és sokan így gondolják ma is. Azért egyre fogy a hívők száma. A pálinka népi gyógyászatban betöltött szerepét, a vele egykor használt füveket, más alapanyagokat, népi gyógymódokat és eszközöket mutat be a keszthelyi Balatoni Múzeum legújabb időszaki kiállítása.