Back to top

Egy rég betiltott vegyszer, ami még bennünk van…

A DDT egy sikeres rovarirtó szernek indult, de környezeti katasztrófa lett a vége. A betiltása után ötven évvel még mindig kimutatható a vizekben, és szinte a teljes táplálékláncban, az emberben is. Nem csoda, ha sokan kerülnék a vegyszereket, de ez nem mindig kivitelezhető.

A tudatosabban vásárló emberek azért szeretik a biotermékeket, mert nem szeretnének vegyszerrel kezelt élelmiszert fogyasztani. Ezeknek az ára magasabb, hiszen kevesebb termés takarítható be, mert a kórokozók, kártevők is lakmároztak belőle.

Az integrált termelésben az okszerű és jó időben végzett kezelésekkel, minimális vegyszerezéssel próbálják a termelők megvédeni a növényeket.

A konvencionális pedig a vegyszert használó növénytermesztési mód, ahol a növényvédelemnek köszönhetően magas termésátlagok várhatók.

Rovarölőnek jó volt, de a mellékhatásai katasztrofálisak
Rovarölőnek jó volt, de a mellékhatásai katasztrofálisak
Fotó: wikipedia
A vegyszerhasználat lehet biztonságos megfelelő kísérleti eredmények birtokában és ha a technológiában betartják a szerre vonatkozó szabályokat: milyen töménységben, hányszor, a növény milyen stádiumában juttatható ki, mennyi a munkavédelmi és az élelmiszer egészségügyi várakozási ideje, akkor nagy gond nem lehet.

Persze amikor egy hatóanyag olcsóbban megvehető szántóföldi kultúrára, mint kertészetire, vagy megjelennek a képben a külföldről behozott hasonló, de itthon nem engedélyezett szerek, akkor abból már könnyebben gond lehet.

A növényvédő szerek történetének van egy fekete foltja, ami napjainkig kísért, a nagyon hatékony rovarirtó a DDT, ami sajnos nem csak a rovarokat irtotta hatékonyan…

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) rovarölő hatását Paul Müller svájci kémikus bizonyította. Ezért 1948-ban orvosi Nobel-díjat is kapott. Ezt a rovarmérget a második világháborúban és utána még hosszú ideig használták bolhák, tetvek és szúnyogok irtására is, melyek a tífuszt, pestist, maláriát és sárgalázat terjesztették. A növényvédelemben is elterjedt a használata, Európában a burgonyabogár ellen vetették be. Csak az USA-ban 1942 és 1972 között közel 700 000 tonnát juttattak ki belőle. Ennek köszönhetően eltűnt a malária. Ezzel sok életet mentett meg a szer, de sokat elpusztított, hiszen nem csak azok a rovarok estek áldozatul, melyek ellen bevetették a szert, hanem hasznos élőlények tömegei is elpusztultak. Ráadásul beépült a táplálékláncba és mai napig kimutatható a természetes vizekben, az öntözővizekben és az emberekben is, annak ellenére, hogy 1968-ban a legtöbb országban betiltották a használatát.

Fejtetű irtására is hazsnálták a DDT-t
Fejtetű irtására is hazsnálták a DDT-t
Fotó: wikipedia

Egy, a közelmúltban történt, halas tavakat vizsgáló projekt során a vizsgált vizekben jó néhány gyógyszer hatóanyag mellett számos növényvédőszer hatóanyagot találtak. A halastavak vizeiben a 426 vizsgált vegyületből 1 rovarirtószer metabolitot (DDE, ami a hírhedt DDT bomlásterméke), 5 gombaölőt (fungicidet), 7 gyomirtót (herbicidet) és 2 herbicid-bomlásterméket mutattak ki, az üledékekben csupán glifozát herbicidet és az AMPA nevű metabolitját találták.

Nem csak a vízben, a bennük élő halakban is kimutatható e hatóanyagok többsége.

Legtöbb vizsgált vízmintában a rossz emlékű DDT rovarölő szer bomlástermékeit (DDE, DDD) lehetett kimutatni, ezek az összes vizsgált tó halmintáiban megtalálhatók voltak. Sajnos ez egybevág az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) pár éve publikált európai hatósági szermaradvány-értékeivel, amelyek szerint a DDT és bomlástermékei a vizsgált állati termékek (tehéntej és disznózsír) leggyakrabban meghatározott idegen anyagai. A DDT és bomlástermékei a leggyakoribb talajszennyezők, és bár hazánkban 1968-ban a világon elsők között tiltották be a használatát, az addig kijuttatott mennyiség közel egynegyedével még továbbra is együtt élünk.

Tonnaszámra juttaták ki, ezért található még ma is a környezetünkben
Tonnaszámra juttaták ki, ezért található még ma is a környezetünkben
Fotó: wikipedia
Fordítva is veszélyes lehet, azaz néha jobb a vegyszerezett termény… A biotermék is lehet veszélyes abban az esetben, ha például gabonákat vizsgálunk, volt arra példa, hogy az abból készült teljes kiőrlésű termékek gombatoxinokkal szennyezettek voltak.

Ha a területet megfelelő gombalőszerrel vegyszerezték volna, betartva az élelmiszerbiztonsági időt valószínűleg sem jelentős vegyszermaradvány, sem gombatoxin nem lett volna a mintákban.

Teljes kiőrlésű készítményekben még fontosabb hogy a magok ne legyenek gombával fertőzöttek, hiszen itt hántolás híján a gabonaszemek külseje is az élelmiszerbe kerül…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Talajcentrikus szemlélettel

A technológia drága, de megéri, mert kíméletes műveléssel megállítható a talajvesztés, nő a talaj humusztartalma, üzemanyagot lehet megtakarítani, és ami a legfontosabb: óvjuk a talajt. Egybehangzóan ezeket tapasztalják azok a gazdálkodók, akik jó ideje felhagytak a konvencionális műveléssel.

Újdonságok a Horschtól

Schwandorfban mutatta be jövőre piacra kerülő gépújdonságait a Horsch. Repce-, napraforgó- és kukoricatarló ápolására, a szármaradványok talajba dolgozásának előkészítésére a duplatagolt késes száraprító hengerekből és háromsoros, rugós fogú mulcsrendező boronából álló Cultro TC késes hengercsaládot ajánlja a vállalat.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Rágcsálók elleni védelem a kikötőből

Ha az egerek bejutnak a betárolt árpába, zabba vagy búzába, az nagy gondot okoz. A mérgezés és a csapdázás segíthet ugyan valamennyit, de a padlóra rakott raklapokon elhelyezett zsákokat elkerülhetetlenül kirágják, a lyukas zsákokból pedig szétszóródik a gabona.

Tejelő tehenészet fejlesztése Földesen

Vagy az eddigi technológiával küszködnek, vagy felszámolják. Ezt a két választási lehetőséget látta a Földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. a tehenészeti telepénél. November 19-én aztán ünnepélyes alapkőletételre került sor, mert végül egy harmadik megoldás látszik megvalósulni: összesen 3,38 milliárd forintot szánnak a fejlesztésére.

Chilei cseresznye az ünnepekre

November végétől újra kapható Európában a chilei cseresznye, ami azért nagy hír, mert az elmúlt években Kína szinte az összeset fölvásárolta, idén azonban egy rotterdami importőrcég ismét tudott beszerezni.

Vajon jogos-e a klímaszorongás?

Egyesek szerint az utolsó órában vagyunk, talán már azon is túl, mások világszintű pánikkeltésnek gondolják Földünk klímaváltozását. Kutatások szerint a mezőgazdasági tevékenység ennek a folyamatnak a katalizátora, és hamarosan mediterránná, két évszakossá válik hazánk időjárása. Hogy mi ebből az igazság? Megtudhatják az MMG Direkt legújabb adásából.

Lebegő orchideakert - a természet és az új technológiák mesteri duettje

Egy rendkívüli, lebegő virágokból álló kertet hoztak létre Tokióban, amely egy modern technológián alapuló művészeti kísérlet és tisztelgés a természet előtt.

„Szerintem egy szakmának nem feltétlen kell egyfélének lennie” - interjú Radányi Orsolyával, az Etyeki Sörfőzde tulajdonosával

Etyeket és környékét a főleg a borairól ismerjük, épp ezért különleges, hogy itt alapított sörfőzdét Radányi Orsolya, és vezeti azt igen sikeresen. Többek között arról kérdeztük, hogy mi indította el ezen az úton, melyik a kedvenc itala, és szerinte illik-e sörrel koccintani?