Back to top

Egy rég betiltott vegyszer, ami még bennünk van…

A DDT egy sikeres rovarirtó szernek indult, de környezeti katasztrófa lett a vége. A betiltása után ötven évvel még mindig kimutatható a vizekben, és szinte a teljes táplálékláncban, az emberben is. Nem csoda, ha sokan kerülnék a vegyszereket, de ez nem mindig kivitelezhető.

A tudatosabban vásárló emberek azért szeretik a biotermékeket, mert nem szeretnének vegyszerrel kezelt élelmiszert fogyasztani. Ezeknek az ára magasabb, hiszen kevesebb termés takarítható be, mert a kórokozók, kártevők is lakmároztak belőle.

Az integrált termelésben az okszerű és jó időben végzett kezelésekkel, minimális vegyszerezéssel próbálják a termelők megvédeni a növényeket.

A konvencionális pedig a vegyszert használó növénytermesztési mód, ahol a növényvédelemnek köszönhetően magas termésátlagok várhatók.

Rovarölőnek jó volt, de a mellékhatásai katasztrofálisak
Rovarölőnek jó volt, de a mellékhatásai katasztrofálisak
Fotó: wikipedia
A vegyszerhasználat lehet biztonságos megfelelő kísérleti eredmények birtokában és ha a technológiában betartják a szerre vonatkozó szabályokat: milyen töménységben, hányszor, a növény milyen stádiumában juttatható ki, mennyi a munkavédelmi és az élelmiszer egészségügyi várakozási ideje, akkor nagy gond nem lehet.

Persze amikor egy hatóanyag olcsóbban megvehető szántóföldi kultúrára, mint kertészetire, vagy megjelennek a képben a külföldről behozott hasonló, de itthon nem engedélyezett szerek, akkor abból már könnyebben gond lehet.

A növényvédő szerek történetének van egy fekete foltja, ami napjainkig kísért, a nagyon hatékony rovarirtó a DDT, ami sajnos nem csak a rovarokat irtotta hatékonyan…

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) rovarölő hatását Paul Müller svájci kémikus bizonyította. Ezért 1948-ban orvosi Nobel-díjat is kapott. Ezt a rovarmérget a második világháborúban és utána még hosszú ideig használták bolhák, tetvek és szúnyogok irtására is, melyek a tífuszt, pestist, maláriát és sárgalázat terjesztették. A növényvédelemben is elterjedt a használata, Európában a burgonyabogár ellen vetették be. Csak az USA-ban 1942 és 1972 között közel 700 000 tonnát juttattak ki belőle. Ennek köszönhetően eltűnt a malária. Ezzel sok életet mentett meg a szer, de sokat elpusztított, hiszen nem csak azok a rovarok estek áldozatul, melyek ellen bevetették a szert, hanem hasznos élőlények tömegei is elpusztultak. Ráadásul beépült a táplálékláncba és mai napig kimutatható a természetes vizekben, az öntözővizekben és az emberekben is, annak ellenére, hogy 1968-ban a legtöbb országban betiltották a használatát.

Fejtetű irtására is hazsnálták a DDT-t
Fejtetű irtására is hazsnálták a DDT-t
Fotó: wikipedia

Egy, a közelmúltban történt, halas tavakat vizsgáló projekt során a vizsgált vizekben jó néhány gyógyszer hatóanyag mellett számos növényvédőszer hatóanyagot találtak. A halastavak vizeiben a 426 vizsgált vegyületből 1 rovarirtószer metabolitot (DDE, ami a hírhedt DDT bomlásterméke), 5 gombaölőt (fungicidet), 7 gyomirtót (herbicidet) és 2 herbicid-bomlásterméket mutattak ki, az üledékekben csupán glifozát herbicidet és az AMPA nevű metabolitját találták.

Nem csak a vízben, a bennük élő halakban is kimutatható e hatóanyagok többsége.

Legtöbb vizsgált vízmintában a rossz emlékű DDT rovarölő szer bomlástermékeit (DDE, DDD) lehetett kimutatni, ezek az összes vizsgált tó halmintáiban megtalálhatók voltak. Sajnos ez egybevág az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) pár éve publikált európai hatósági szermaradvány-értékeivel, amelyek szerint a DDT és bomlástermékei a vizsgált állati termékek (tehéntej és disznózsír) leggyakrabban meghatározott idegen anyagai. A DDT és bomlástermékei a leggyakoribb talajszennyezők, és bár hazánkban 1968-ban a világon elsők között tiltották be a használatát, az addig kijuttatott mennyiség közel egynegyedével még továbbra is együtt élünk.

Tonnaszámra juttaták ki, ezért található még ma is a környezetünkben
Tonnaszámra juttaták ki, ezért található még ma is a környezetünkben
Fotó: wikipedia
Fordítva is veszélyes lehet, azaz néha jobb a vegyszerezett termény… A biotermék is lehet veszélyes abban az esetben, ha például gabonákat vizsgálunk, volt arra példa, hogy az abból készült teljes kiőrlésű termékek gombatoxinokkal szennyezettek voltak.

Ha a területet megfelelő gombalőszerrel vegyszerezték volna, betartva az élelmiszerbiztonsági időt valószínűleg sem jelentős vegyszermaradvány, sem gombatoxin nem lett volna a mintákban.

Teljes kiőrlésű készítményekben még fontosabb hogy a magok ne legyenek gombával fertőzöttek, hiszen itt hántolás híján a gabonaszemek külseje is az élelmiszerbe kerül…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már nem csak a piros mikulásvirágot keresik

Az adventi időszak kedvelt és divatos növénye a mikulásvirág. Míg korábban szinte kizárólag a piros fellevelű növényeket keresték a vevők, manapság egyre népszerűbbek az attól eltérő árnyalatú, különleges megjelenésű változatok is.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (II. rész)

Bizonyos élelmiszerek eltűntek a boltok polcairól, vagy jelentősen megdrágult a koronavírus-járvány hatására. És úgy tűnik, ez a tendencia következő években is megfigyelhető lesz, mert a pandémia mellett olyan tényezők is negatívan befolyásolták az élelmiszerláncokat, mint a klímaváltozás, vagy brexit miatt kialakult kamionsofőrhiány az Egyesült Királyságban, de említhetjük a tengeri szállítmányozás akadozástát is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Télen is van munka a kertben

A kerti munkákat télen sem lehet teljesen szüneteltetni, ilyenkor kell felkészíteni kertünket a tavasz érkezésére. Még akkor is, ha ez most még nagyon messzinek tűnik egyelőre.

A Spar újabb 1,5 milliárd forintot fordított üzlethálózata modernizálására

Összesen több mint 1,5 milliárd forintot fordított a Spar Magyarország két vidéki egysége felújítására és egy új budapesti üzlet átadására - közölte a cég az MTI-vel csütörtökön.

Az élelmiszerek 9,4 százalékkal drágultak

Az ipari termelői árak októberben 18,5 százalékkal nőttek éves összehasonlításban, az egy hónappal korábbihoz képest pedig 4,5 százalékkal emelkedtek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal

Állatjóléti szempontok miatt lassan növő csirkékre váltanak Amerikában

Az amerikai baromfiipar felkészült rá, hogy növelje a lassan növő fajták termelését, miután egy nagy befolyással bíró állatjóléti csoport kijelentette, csak az ilyen fajták kaphatják meg a minősített tanúsítványukat.

Növénykínzás 2: Nem tárgyak, élőlények!

Vásárlásaink során tapasztalunk jót és rosszat is. Élőlénynek tekintik a cserepes növényt, vagy puszta árucikként? Sorsára hagyják a polcra helyezés után, mint egy zacskó lisztet, vagy gondoskodnak az igényeiről? Erről kérdeztük az áruházláncokat.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.

A koffein javítja a reakcióidőt

A koffein dinamikus vizuális képességekre gyakorolt hatását vizsgáló első ilyen jellegű tanulmányban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a koffein növeli az éberséget és a mozgó célpontok észlelési pontosságát. A koffein javította a résztvevők reakcióidejét is.