0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Egy rég betiltott vegyszer, ami még bennünk van…

A DDT egy sikeres rovarirtó szernek indult, de környezeti katasztrófa lett a vége. A betiltása után ötven évvel még mindig kimutatható a vizekben, és szinte a teljes táplálékláncban, az emberben is. Nem csoda, ha sokan kerülnék a vegyszereket, de ez nem mindig kivitelezhető.

A tudatosabban vásárló emberek azért szeretik a biotermékeket, mert nem szeretnének vegyszerrel kezelt élelmiszert fogyasztani. Ezeknek az ára magasabb, hiszen kevesebb termés takarítható be, mert a kórokozók, kártevők is lakmároztak belőle.

Az integrált termelésben az okszerű és jó időben végzett kezelésekkel, minimális vegyszerezéssel próbálják a termelők megvédeni a növényeket.

A konvencionális pedig a vegyszert használó növénytermesztési mód, ahol a növényvédelemnek köszönhetően magas termésátlagok várhatók.

A vegyszerhasználat lehet biztonságos megfelelő kísérleti eredmények birtokában és ha a technológiában betartják a szerre vonatkozó szabályokat: milyen töménységben, hányszor, a növény milyen stádiumában juttatható ki, mennyi a munkavédelmi és az élelmiszer egészségügyi várakozási ideje, akkor nagy gond nem lehet.

Persze amikor egy hatóanyag olcsóbban megvehető szántóföldi kultúrára, mint kertészetire, vagy megjelennek a képben a külföldről behozott hasonló, de itthon nem engedélyezett szerek, akkor abból már könnyebben gond lehet.

A növényvédő szerek történetének van egy fekete foltja, ami napjainkig kísért, a nagyon hatékony rovarirtó a DDT, ami sajnos nem csak a rovarokat irtotta hatékonyan…

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) rovarölő hatását Paul Müller svájci kémikus bizonyította. Ezért 1948-ban orvosi Nobel-díjat is kapott. Ezt a rovarmérget a második világháborúban és utána még hosszú ideig használták bolhák, tetvek és szúnyogok irtására is, melyek a tífuszt, pestist, maláriát és sárgalázat terjesztették. A növényvédelemben is elterjedt a használata, Európában a burgonyabogár ellen vetették be. Csak az USA-ban 1942 és 1972 között közel 700 000 tonnát juttattak ki belőle. Ennek köszönhetően eltűnt a malária. Ezzel sok életet mentett meg a szer, de sokat elpusztított, hiszen nem csak azok a rovarok estek áldozatul, melyek ellen bevetették a szert, hanem hasznos élőlények tömegei is elpusztultak. Ráadásul beépült a táplálékláncba és mai napig kimutatható a természetes vizekben, az öntözővizekben és az emberekben is, annak ellenére, hogy 1968-ban a legtöbb országban betiltották a használatát.

Egy, a közelmúltban történt, halas tavakat vizsgáló projekt során a vizsgált vizekben jó néhány gyógyszer hatóanyag mellett számos növényvédőszer hatóanyagot találtak. A halastavak vizeiben a 426 vizsgált vegyületből 1 rovarirtószer metabolitot (DDE, ami a hírhedt DDT bomlásterméke), 5 gombaölőt (fungicidet), 7 gyomirtót (herbicidet) és 2 herbicid-bomlásterméket mutattak ki, az üledékekben csupán glifozát herbicidet és az AMPA nevű metabolitját találták.

Nem csak a vízben, a bennük élő halakban is kimutatható e hatóanyagok többsége.

Legtöbb vizsgált vízmintában a rossz emlékű DDT rovarölő szer bomlástermékeit (DDE, DDD) lehetett kimutatni, ezek az összes vizsgált tó halmintáiban megtalálhatók voltak. Sajnos ez egybevág az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) pár éve publikált európai hatósági szermaradvány-értékeivel, amelyek szerint a DDT és bomlástermékei a vizsgált állati termékek (tehéntej és disznózsír) leggyakrabban meghatározott idegen anyagai. A DDT és bomlástermékei a leggyakoribb talajszennyezők, és bár hazánkban 1968-ban a világon elsők között tiltották be a használatát, az addig kijuttatott mennyiség közel egynegyedével még továbbra is együtt élünk.

Fordítva is veszélyes lehet, azaz néha jobb a vegyszerezett termény… A biotermék is lehet veszélyes abban az esetben, ha például gabonákat vizsgálunk, volt arra példa, hogy az abból készült teljes kiőrlésű termékek gombatoxinokkal szennyezettek voltak.

Ha a területet megfelelő gombalőszerrel vegyszerezték volna, betartva az élelmiszerbiztonsági időt valószínűleg sem jelentős vegyszermaradvány, sem gombatoxin nem lett volna a mintákban.

Teljes kiőrlésű készítményekben még fontosabb hogy a magok ne legyenek gombával fertőzöttek, hiszen itt hántolás híján a gabonaszemek külseje is az élelmiszerbe kerül…

Forrás: magyarmezogazdasag.hu