Back to top

Egy rég betiltott vegyszer, ami még bennünk van…

A DDT egy sikeres rovarirtó szernek indult, de környezeti katasztrófa lett a vége. A betiltása után ötven évvel még mindig kimutatható a vizekben, és szinte a teljes táplálékláncban, az emberben is. Nem csoda, ha sokan kerülnék a vegyszereket, de ez nem mindig kivitelezhető.

A tudatosabban vásárló emberek azért szeretik a biotermékeket, mert nem szeretnének vegyszerrel kezelt élelmiszert fogyasztani. Ezeknek az ára magasabb, hiszen kevesebb termés takarítható be, mert a kórokozók, kártevők is lakmároztak belőle.

Az integrált termelésben az okszerű és jó időben végzett kezelésekkel, minimális vegyszerezéssel próbálják a termelők megvédeni a növényeket.

A konvencionális pedig a vegyszert használó növénytermesztési mód, ahol a növényvédelemnek köszönhetően magas termésátlagok várhatók.

Rovarölőnek jó volt, de a mellékhatásai katasztrofálisak
Fotó: wikipedia
A vegyszerhasználat lehet biztonságos megfelelő kísérleti eredmények birtokában és ha a technológiában betartják a szerre vonatkozó szabályokat: milyen töménységben, hányszor, a növény milyen stádiumában juttatható ki, mennyi a munkavédelmi és az élelmiszer egészségügyi várakozási ideje, akkor nagy gond nem lehet.

Persze amikor egy hatóanyag olcsóbban megvehető szántóföldi kultúrára, mint kertészetire, vagy megjelennek a képben a külföldről behozott hasonló, de itthon nem engedélyezett szerek, akkor abból már könnyebben gond lehet.

A növényvédő szerek történetének van egy fekete foltja, ami napjainkig kísért, a nagyon hatékony rovarirtó a DDT, ami sajnos nem csak a rovarokat irtotta hatékonyan…

A DDT (diklór-difenil-triklóretán) rovarölő hatását Paul Müller svájci kémikus bizonyította. Ezért 1948-ban orvosi Nobel-díjat is kapott. Ezt a rovarmérget a második világháborúban és utána még hosszú ideig használták bolhák, tetvek és szúnyogok irtására is, melyek a tífuszt, pestist, maláriát és sárgalázat terjesztették. A növényvédelemben is elterjedt a használata, Európában a burgonyabogár ellen vetették be. Csak az USA-ban 1942 és 1972 között közel 700 000 tonnát juttattak ki belőle. Ennek köszönhetően eltűnt a malária. Ezzel sok életet mentett meg a szer, de sokat elpusztított, hiszen nem csak azok a rovarok estek áldozatul, melyek ellen bevetették a szert, hanem hasznos élőlények tömegei is elpusztultak. Ráadásul beépült a táplálékláncba és mai napig kimutatható a természetes vizekben, az öntözővizekben és az emberekben is, annak ellenére, hogy 1968-ban a legtöbb országban betiltották a használatát.

Fejtetű irtására is hazsnálták a DDT-t
Fotó: wikipedia

Egy, a közelmúltban történt, halas tavakat vizsgáló projekt során a vizsgált vizekben jó néhány gyógyszer hatóanyag mellett számos növényvédőszer hatóanyagot találtak. A halastavak vizeiben a 426 vizsgált vegyületből 1 rovarirtószer metabolitot (DDE, ami a hírhedt DDT bomlásterméke), 5 gombaölőt (fungicidet), 7 gyomirtót (herbicidet) és 2 herbicid-bomlásterméket mutattak ki, az üledékekben csupán glifozát herbicidet és az AMPA nevű metabolitját találták.

Nem csak a vízben, a bennük élő halakban is kimutatható e hatóanyagok többsége.

Legtöbb vizsgált vízmintában a rossz emlékű DDT rovarölő szer bomlástermékeit (DDE, DDD) lehetett kimutatni, ezek az összes vizsgált tó halmintáiban megtalálhatók voltak. Sajnos ez egybevág az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) pár éve publikált európai hatósági szermaradvány-értékeivel, amelyek szerint a DDT és bomlástermékei a vizsgált állati termékek (tehéntej és disznózsír) leggyakrabban meghatározott idegen anyagai. A DDT és bomlástermékei a leggyakoribb talajszennyezők, és bár hazánkban 1968-ban a világon elsők között tiltották be a használatát, az addig kijuttatott mennyiség közel egynegyedével még továbbra is együtt élünk.

Tonnaszámra juttaták ki, ezért található még ma is a környezetünkben
Fotó: wikipedia
Fordítva is veszélyes lehet, azaz néha jobb a vegyszerezett termény… A biotermék is lehet veszélyes abban az esetben, ha például gabonákat vizsgálunk, volt arra példa, hogy az abból készült teljes kiőrlésű termékek gombatoxinokkal szennyezettek voltak.

Ha a területet megfelelő gombalőszerrel vegyszerezték volna, betartva az élelmiszerbiztonsági időt valószínűleg sem jelentős vegyszermaradvány, sem gombatoxin nem lett volna a mintákban.

Teljes kiőrlésű készítményekben még fontosabb hogy a magok ne legyenek gombával fertőzöttek, hiszen itt hántolás híján a gabonaszemek külseje is az élelmiszerbe kerül…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tovább zajlanak a közétkeztető konyhák élelmiszerbiztonsági, –higiéniai és –minőségi minősítései

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a koronavírus-járványhelyzet enyhülésével, április közepétől fokozatosan újraindította a Minőségvezérelt Közétkeztetés Programot. Bár maga az értékelés a megszokott módon folytatódik, lényeges változások lépnek életbe a közétkeztetést érintő közbeszerzéseknél, valamint a minősítési eredmények közzétételi módját tekintve.

5G és agrár drónok: ezekhez is érteniük kell a mai agrárszakembereknek

A digitális technológia hatalmas lehetőséget jelent a mezőgazdaságnak, mert a hatékonyság növelése mellett környezetkímélő megoldásokat tesz lehetővő. Egyúttal azonban új igényeket is támaszt az agrárképzéssel szemben.

Amit a növényútlevélről tudni kell

Az új növényegészségügyi szabályozás célja a növényi kártevőkkel és betegségekkel szembeni hatékonyabb védekezés, hogy biztonságosabbá váljon a kereskedelem, és csökkenjen a károsítók unió területére való behurcolásának és elterjedésének kockázata.

Folyamatosan javul a bizalmi index

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleg és a közeljövőben rendelkezésére álló, példátlan nagyságú forrásokat okosan kell elkölteni – bár könnyen eltékozolhatók. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői viszont már az előbbire számítanak. Szerintük a szektor mostanra túlesett egyfajta kiválasztódási folyamaton, a beruházások már valóban a hatékonyságot szolgálják.

Az articsóka egészségesebb mint gondolná

Mindannyian hallottuk már, hogy jó, ha több zöldséget eszünk, de azét nyomós indok nélkül nehéz rávenni magunkat, hogy egy nagy adag csülkös pacal helyett inkább a zöldséget válasszuk. Azért az köztudott, hogy étrendünk milyen nagy hatással van közérzetünkre a hét minden napján.

Összetett fagyvédelem

Öt éve jártunk Weppert Sándornál, aki minden lehetséges módszerrel próbálja megvédeni a körteültetvényét a tavaszi fagyoktól. Akkor a fűtési lehetőségekről beszéltünk (Fagyvédelem öreg ültetvényben, KSZ 2016/19.), most egy saját fejlesztésű szélgépet mutatott be, ami reményei szerint kereskedelmi forgalomba is kerülhet. Módosított fagyvédelmi öntözési gyakorlatán is.

Új piaci szegmens született ‒ a gyöngyparadicsomoké

Holland nemesítésből származó, valóban csak bogyóméretű miniparadicsomok tarolnak az ausztrál és óceániai piacon. A Tomberry-nek nevezett újdonság iránt folyamatosan élénk a kereslet, amivel sikerült lépést tartani a termesztés felfuttatásával.

Egy bio pékmester a koronavírus idején

A Piszkei Öko Pékség 1996-ban kezdte meg a teljesőrlésű bio gabonából készült kenyerek és sütemények készítését. Az országban fellelhető legjobb minőségű, a Biokontroll Hungária Kht. által szigorúan ellenőrzött, vegyszermentes gabonákat és magvakat dolgozzák fel.

Agrárcenzus kezdődött Romániában, várhatóan 3,2 millió gazdaságról gyűjtenek adatokat

Elkezdődött hétfőn Romániában a tízévenként végzett agrárcenzus, amelynek során várhatóan 3,2 millió gazdaságról és farmról gyűjtenek adatokat a számlálóbiztosok - közölte Tudorel Andrei, a román országos statisztikai intézet elnöke.

Érdemes élni a fejlesztési pályázatok lehetőségével

A hazai élelmiszeripar a következő években példátlan mértékű forráshoz jut, amelynek köszönhetően komoly fejlesztések várnak az ágazatra. A pályázatok lehetőségével pedig érdemes élni – jelentette ki az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Tolna megyében.