0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mérgek miatt növekszenek az ausztrál dingók?

Ausztráliában a dingók az elmúlt 80 évben körülbelül 6-9 százalékkal növekedtek, azokon a területeken, ahol mérgezett csalikat használtak a dingó populáció ritkítására.

A UNSW és a Sydney-i Egyetem kutatásban a nyugat-ausztráliai (Kalgoorlie, Pilbara) és dél-ausztráliai mérgezett csalikkal betelepített területeken élő dingókat hasonlították össze a csalimentes régiókban élő fajtársaikkal. A tudósok, közel 600 dingó koponyáját mérték meg, melyekből az állatok egész testének méreteire tudnak következtetni.

Az eredmények azt mutatták, hogy a mérgezett részeken élő egyedek koponyamérete négy milliméterrel nőtt az invazív fajok szabályozása miatt bevezetett rágcsálóírtó kampányok elindítása óta.

„Ez körülbelül egy kilogramm testtömeggel egyenlő.”- írta Michael Letnic, az UNSW Science biológia professzora, A Linneai Társaság biológiai folyóiratában közzétett cikk vezető szerzője.

Megállapították, hogy ugyan mindkét nemben növekedést észleltek, azonban a nőstény dingók sokkal nagyobb arányban nőttek, mint a hímek. Náluk 4,5 milliméteres koponyaméret növekedést mértek, mely kilenc százalékos testtömeg gyarapodást jelent, míg a hímek 3,6 milliméteres koponya növekedésével hat százalékos testtömeg változás becsülhető.

De miért kezdenek el növekedni az állatok egy méreggel borított területen?

A tanulmány társszerzője, Mathew Crowther szerint, valószínűleg azoknak a dingóknak, melyek túlélik az írtó akciókat kevesebb konkurenciájuk marad az élelemért folytatott versenyben. A dingópopulációk csökkenésével nőtt a dingók elsődleges zsákmányának, a kenguruknak a száma, ezáltal a megmaradt dingók fizikai növekedése kevésbé volt korlátozott. Továbbá a mérgezett csali akciók kedvezhetnek a nagyobb dingók túlélésének. A kisebb dingóknak kevesebb méregre van szükségük a halálos adaghoz, így valószínűbb, hogy a csalik ölik meg őket. Ez lehetővé teszi a nagyobb dingók túlélését és tovább szaporodását.

Ausztráliában, a 1080 néven ismert nátrium-fluor-acetát mérget általában rágcsálók, patkányok, nyulak, oposszumok és más invazív fajok, köztük a dingók kontrollálására használják. A húsgolyókba töltött csalikat gyakran helikopterekkel terítik szét a dingók által frekventált övezetekben. 

Nem ez az első eset, hogy a mérgek hatására az állatok testében változás történik, de ez az első tanulmány, amely gerinces állatokban állapította meg a populációkra irányuló irtó beavatkozások hatásait.

„Bármilyen nyomást gyakorolunk az állatpopulációkra – legyen szó akár peszticidekről, vagy másról -, mellékhatások is lesznek.”-mondta Letnic professzor. A tudósok ezeket a hatásokat általában gerinctelen kártevőkben, rovarokban figyelik meg- például a csótányok egyre inkább ellenállókká válnak a rovarirtó szerekkel szemben. A tudósok azt feltételezik, hogy a méregnek más ökológiai hatása is lehet. „A csali megváltoztatja a dingókat, tehát más állatpopulációkat is befolyásolhat.”-tette hozzá a kutatás vezetője.

Forrás: sciencedaily.com