Back to top

Mérgek miatt növekszenek az ausztrál dingók?

Ausztráliában a dingók az elmúlt 80 évben körülbelül 6-9 százalékkal növekedtek, azokon a területeken, ahol mérgezett csalikat használtak a dingó populáció ritkítására.

A UNSW és a Sydney-i Egyetem kutatásban a nyugat-ausztráliai (Kalgoorlie, Pilbara) és dél-ausztráliai mérgezett csalikkal betelepített területeken élő dingókat hasonlították össze a csalimentes régiókban élő fajtársaikkal. A tudósok, közel 600 dingó koponyáját mérték meg, melyekből az állatok egész testének méreteire tudnak következtetni.

Az eredmények azt mutatták, hogy a mérgezett részeken élő egyedek koponyamérete négy milliméterrel nőtt az invazív fajok szabályozása miatt bevezetett rágcsálóírtó kampányok elindítása óta.

"Ez körülbelül egy kilogramm testtömeggel egyenlő."- írta Michael Letnic, az UNSW Science biológia professzora, A Linneai Társaság biológiai folyóiratában közzétett cikk vezető szerzője.

Megállapították, hogy ugyan mindkét nemben növekedést észleltek, azonban a nőstény dingók sokkal nagyobb arányban nőttek, mint a hímek. Náluk 4,5 milliméteres koponyaméret növekedést mértek, mely kilenc százalékos testtömeg gyarapodást jelent, míg a hímek 3,6 milliméteres koponya növekedésével hat százalékos testtömeg változás becsülhető.

De miért kezdenek el növekedni az állatok egy méreggel borított területen?

A tanulmány társszerzője, Mathew Crowther szerint, valószínűleg azoknak a dingóknak, melyek túlélik az írtó akciókat kevesebb konkurenciájuk marad az élelemért folytatott versenyben. A dingópopulációk csökkenésével nőtt a dingók elsődleges zsákmányának, a kenguruknak a száma, ezáltal a megmaradt dingók fizikai növekedése kevésbé volt korlátozott. Továbbá a mérgezett csali akciók kedvezhetnek a nagyobb dingók túlélésének. A kisebb dingóknak kevesebb méregre van szükségük a halálos adaghoz, így valószínűbb, hogy a csalik ölik meg őket. Ez lehetővé teszi a nagyobb dingók túlélését és tovább szaporodását.

Ausztráliában, a 1080 néven ismert nátrium-fluor-acetát mérget általában rágcsálók, patkányok, nyulak, oposszumok és más invazív fajok, köztük a dingók kontrollálására használják. A húsgolyókba töltött csalikat gyakran helikopterekkel terítik szét a dingók által frekventált övezetekben. 

Nem ez az első eset, hogy a mérgek hatására az állatok testében változás történik, de ez az első tanulmány, amely gerinces állatokban állapította meg a populációkra irányuló irtó beavatkozások hatásait.

"Bármilyen nyomást gyakorolunk az állatpopulációkra - legyen szó akár peszticidekről, vagy másról -, mellékhatások is lesznek."-mondta Letnic professzor. A tudósok ezeket a hatásokat általában gerinctelen kártevőkben, rovarokban figyelik meg- például a csótányok egyre inkább ellenállókká válnak a rovarirtó szerekkel szemben. A tudósok azt feltételezik, hogy a méregnek más ökológiai hatása is lehet. "A csali megváltoztatja a dingókat, tehát más állatpopulációkat is befolyásolhat."-tette hozzá a kutatás vezetője.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

Ezt eddig nem tudtuk a háziméh bélflórájáról

Egy új tanulmány rámutat arra, hogy a háziméh mikrobiomja összetettebb, mint ahogy eddig gondoltuk.

Rákkutatásban működik együtt az Állatorvostudományi Egyetem és a Rákvakcina BVM Kft.

Daganatos megbetegedések kezelésére fejlesztett magyar immunterápiás módszerről és lehetséges állatgyógyászati alkalmazásáról írt alá fejlesztési együttműködési megállapodást az Állatorvostudományi Egyetem a Rákvakcina BVM Kft.-vel.

Újdonság a baromfialmok piacán

A Veiola vállalat új baromfialmot vezet be a piacra. Az innovatív Agribed termékben papíripari hulladékot hasznosítanak újra csirkék és pulykák almozására. Az eddig hasznosítatlan melléktermék átalakításával készített alom amellett, hogy elősegíti a mezőgazdaság beilleszkedését a körforgásos gazdaságba, még költségmegtakarítást is eredményezhet.

Hány évig élnek a macskák és mit tegyünk, hogy hosszú élettartamuk legyen?

Általában egy macska tizenéves koráig élhet, de néhány közülük megéri a húszas éveit is sőt…Valójában a legidősebb macskaként ismert Creme Puff 38 évesen halt meg.

Miért nem kapnak agykárosodást a bálnák a mély vízben?

A bálnák agyában található speciális erek megvédhetik őket az úszás által okozott impulzusoktól, amelyek károsítanák az agyat - derült ki az UBC új kutatásából.

A Magyartarka fajta jövője lehet, ha a gazdaságok automatizálnak

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete Jákon szakmai napot szervezett a robotizált fejés témakörében. A gyakorlati megközelítésű bemutatón a fejőrobotok technikájával, a kapcsolódó takarmányozási kérdésekkel és a tenyésztőket érintő változásokkal ismerkedhettek meg a résztvevő gazdálkodók.

Több mint kétszáz cet vetődött partra Ausztráliában

Mintegy 230 cet vetődött partra az ausztráliai Tasmania nyugati partjainál található Macquarie közelében, néhány nappal azután, hogy több nagy ámbráscet tetemére bukkantak rá az állam délkeleti részén.

Ebzárlat várható - indul az őszi rókavakcinázás

A déli és keleti megyékben 2022. október 1-jén kezdődik az őszi repülőgépes rókavakcinázás. A kampány a lakott, sűrűn beépített övezeteket nem érinti. Az érintett térségekben ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe. Ezek pontos időpontjáról a települések állategészségügyi és önkormányzati szervei tájékoztatják a lakosságot.