Back to top

Mérgek miatt növekszenek az ausztrál dingók?

Ausztráliában a dingók az elmúlt 80 évben körülbelül 6-9 százalékkal növekedtek, azokon a területeken, ahol mérgezett csalikat használtak a dingó populáció ritkítására.

A UNSW és a Sydney-i Egyetem kutatásban a nyugat-ausztráliai (Kalgoorlie, Pilbara) és dél-ausztráliai mérgezett csalikkal betelepített területeken élő dingókat hasonlították össze a csalimentes régiókban élő fajtársaikkal. A tudósok, közel 600 dingó koponyáját mérték meg, melyekből az állatok egész testének méreteire tudnak következtetni.

Az eredmények azt mutatták, hogy a mérgezett részeken élő egyedek koponyamérete négy milliméterrel nőtt az invazív fajok szabályozása miatt bevezetett rágcsálóírtó kampányok elindítása óta.

"Ez körülbelül egy kilogramm testtömeggel egyenlő."- írta Michael Letnic, az UNSW Science biológia professzora, A Linneai Társaság biológiai folyóiratában közzétett cikk vezető szerzője.

Megállapították, hogy ugyan mindkét nemben növekedést észleltek, azonban a nőstény dingók sokkal nagyobb arányban nőttek, mint a hímek. Náluk 4,5 milliméteres koponyaméret növekedést mértek, mely kilenc százalékos testtömeg gyarapodást jelent, míg a hímek 3,6 milliméteres koponya növekedésével hat százalékos testtömeg változás becsülhető.

De miért kezdenek el növekedni az állatok egy méreggel borított területen?

A tanulmány társszerzője, Mathew Crowther szerint, valószínűleg azoknak a dingóknak, melyek túlélik az írtó akciókat kevesebb konkurenciájuk marad az élelemért folytatott versenyben. A dingópopulációk csökkenésével nőtt a dingók elsődleges zsákmányának, a kenguruknak a száma, ezáltal a megmaradt dingók fizikai növekedése kevésbé volt korlátozott. Továbbá a mérgezett csali akciók kedvezhetnek a nagyobb dingók túlélésének. A kisebb dingóknak kevesebb méregre van szükségük a halálos adaghoz, így valószínűbb, hogy a csalik ölik meg őket. Ez lehetővé teszi a nagyobb dingók túlélését és tovább szaporodását.

Ausztráliában, a 1080 néven ismert nátrium-fluor-acetát mérget általában rágcsálók, patkányok, nyulak, oposszumok és más invazív fajok, köztük a dingók kontrollálására használják. A húsgolyókba töltött csalikat gyakran helikopterekkel terítik szét a dingók által frekventált övezetekben. 

Nem ez az első eset, hogy a mérgek hatására az állatok testében változás történik, de ez az első tanulmány, amely gerinces állatokban állapította meg a populációkra irányuló irtó beavatkozások hatásait.

"Bármilyen nyomást gyakorolunk az állatpopulációkra - legyen szó akár peszticidekről, vagy másról -, mellékhatások is lesznek."-mondta Letnic professzor. A tudósok ezeket a hatásokat általában gerinctelen kártevőkben, rovarokban figyelik meg- például a csótányok egyre inkább ellenállókká válnak a rovarirtó szerekkel szemben. A tudósok azt feltételezik, hogy a méregnek más ökológiai hatása is lehet. "A csali megváltoztatja a dingókat, tehát más állatpopulációkat is befolyásolhat."-tette hozzá a kutatás vezetője.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Útvonalat jelöltek ki a méhek számára

Az EU végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul röpülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.

A nagymacskák kényelme is előtérbe került

A Fővárosi Állat- és Növénykert tigrisei és leopárdjai számára finomságokat is készítenek a kifutóba.

Együttműködési megállapodás az állatvédelem népszerűsítésére a nyugdíjasok körében

Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével, a közös munka célja az állatvédelem népszerűsítése a nyugdíjasok körében.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.

A nem állami laboratóriumok éves tevékenységének bevallási határidejéig már csak pár nap van hátra

Január 31-e a végső időpont a nem állami laboratóriumok számára, hogy beküldjék az éves tevékenységükről szóló jelentésüket a Nébih részére. Mindez egyaránt vonatkozik az üzemi-, illetve a szolgáltató laboratóriumokra is.

A madárinfluenza legnagyobb vesztese a fekete hattyú lehet

Az ausztrál fekete hattyú egyedi genetikája miatt a faj sebezhető az olyan vírusos betegségekkel szemben, mint a madárinfluenza - derült ki a Queenslandi Egyetem (UQ) kutatásából.

Miért és hogyan termeljünk propoliszt?

Kovács Dávid vagyok, 1992-ben születtem, és 2009 óta foglalkozom méhészkedéssel Nyírbogdányban, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye egy csendes kis falujában. Édesapámmal, Kovács Róberttel egyszerre tanultunk meg méhészkedni.