Back to top

Vad a szomszédom: nyest Budán, róka Zuglóban, vaddisznók Pécsett

A társadalmi térhódítás jelentős hatással van az állatvilágra. A városok terjeszkedése, az agglomeráció már-már eggyé olvadása a fővárossal, a minden talpalatnyi hely építési területté minősítése vagy a határt széttagoló vadkerítés-labirintus, ezek mind nagymértékű változást eredményeztek a vad élőhelyében. Nem véletlen tehát, ha belterületen vaddisznóval, nyesttel vagy éppen rókával találkozunk.

Rendszeres látogatója vagyok Budának. Szeretek andalogva elmélázni a sétálóutcákon, ám egyszer szinte a semmiből hullámzó mozgással egy szőrmés ragadozó suhant el előttem, beszaladva egy parkoló kocsi alá. Kocsiról kocsira megpihent, majd bebújt egy társasház előkertjének kerítése mögé. Ezt háromszor játszotta el szemem láttára, negyedszerre már tisztában voltam azzal, hogy ez a nyest lakik a Bartókon…

De ez csak egy apró incidens. Kedves kollégám egyik reggel azzal hívott, hogy róka szaglászik a teraszukon Érd belterületén.

No mondom, a tyúkoknak annyi, és bár ő maga nem tartott baromfit, de két telekkel arrébb a tyúkok bizony félhettek a vörös frakkostól. De Zugló kertvárosában és Budapest peremkerületeiben is láttam már kertekbe betévedő rókát. És ez csak a főváros és a saját tapasztalataim…

Mint több ízben olvashattuk, Budán vaddisznók túrják fel a kerteket, miként Pécs belvárosában is korzózott egy konda disznó (a teljesség igénye nélkül), a Balaton-felvidékről pedig ne is beszéljünk.

Békássy Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője megosztva tapasztalatait elmondta, hogy a vaddisznó a lakosság rosszallását kiváltó belterületi megjelenése az elmúlt 5-8 évre tehető. Ennek mértéke függ a település elhelyezkedésétől, a telekviszonyok, településszerkezet jellegétől, valamint, hogy a vaddisznó váltói milyen közel esnek a belterülethez.

„Az üdülőterületeken a kisebb-nagyobb parcellák korábban műveltek voltak. Az utóbbi időben ez megváltozott, sokan nem tudják, vagy nem akarják megművelni földjeiket, amik aztán idővel „elvadulnak.”

– meséli Békássy Gábor. Igen ám, csakhogy ezek a területek remek táplálkozó- és búvóhelyet nyújtanak a vaddisznónak, majd megtelepednek, végül el sem hagyják a lakott területet.

Fotó: Halmos B. Ágnes
A vaddisznó hamar fölmérte azt, hogy a települések belterületén tulajdonképpen semmiféle veszély nem fenyegeti. Élelmét és búvóhelyét megtalálja, az ember által okozott minimális zavarást megtűri.

De az, hogy a vaddisznó megjelent a belterületen, az nem feltétlenül csak annak az oka, hogy az egyedszáma megnőtt, hanem, hogy már felnövekedett egy olyan generáció, amely természetesnek tartja a belterületi élőhelyet, mondhatni azt is, hogy némileg domesztikálódott.

Pölöskei Balázs, a Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője felhívja a figyelmet arra, hogy ne gondolja senki azt, hogy egy varázsütésre meg lehet oldani ezt a problémát.

„A beépített területek terjeszkedése az erdei élőhelyek irányába folyamatos, ezáltal a vadon élő állatok megjelenése is egyre intenzívebb lesz azok peremterületein.
Ezért fontos, hogy a vadászterületen olyan élőhelyet tudjon fenntartani a vadgazdálkodó – együttműködve a földtulajdonosokkal – ami nem készteti a vaddisznókat arra, hogy azt elhagyva új területeket keressenek fel.”
Rókák, nyestek esetében voltaképpen a helyzet ugyanez. Csak megismételni tudom, hogy nem feltétlenül az állat tér be a belterületre, hanem az ember vette el tőle az élőhelyét. És valahol nincs más mód a velük való együttélésre, minthogy határokat megszabva, elfogadjuk jelenlétüket. Hiszen ahogy a vad, úgy az ember is a természet része, bármennyire is elhatárolódott tőle a XXI. századra.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Virág Vivien: Reggeli rutin

Virág Vivien erdőmérnök az EGERERDŐ Zrt.-nél dolgozik. Már gyerekként magával ragadta az erdő mesebeli szépsége és lakóinak sokasága. Édesapjával rengeteg időt töltött az erdőn, és ez nemcsak a hivatását, hanem a hobbiját is meghatározta.

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

Emlékerdő Gúthon a Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében

Emlékerdőt ültetett Nyíradony-Gúthon a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás jegyében. A Gúthi Erdészetnél kialakított emlékerdőt 2020. október 21-én adták át.

Terjed az ASP vírusa a németországi vaddisznóállományban

Egy újabb elhullott vaddisznóban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát Németországban. Noha a házisertések védelmére irányuló intézkedések eddig sikeresek, a német sertéstenyésztők nincsenek könnyű helyzetben, a vágásérett állatok egy részét képtelenek eladni.

Idén hat díjazottja van a Natura 2000 Díjnak

A Natura 2000 díj EU-szerte természetvédelmi sikertörténeteket díjaz, hogy felhívja a figyelmet a védett területek Natura 2000 hálózatára. 2020-ban Finnország, Franciaország, Belgium, Spanyolország, Bulgária esetében országon belüli programokat valamint egy Romániát, Ausztriát, Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Ukrajnát felölelő határokon átívelő projekt képviselőit tüntették ki.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.