Back to top

Vad a szomszédom: nyest Budán, róka Zuglóban, vaddisznók Pécsett

A társadalmi térhódítás jelentős hatással van az állatvilágra. A városok terjeszkedése, az agglomeráció már-már eggyé olvadása a fővárossal, a minden talpalatnyi hely építési területté minősítése vagy a határt széttagoló vadkerítés-labirintus, ezek mind nagymértékű változást eredményeztek a vad élőhelyében. Nem véletlen tehát, ha belterületen vaddisznóval, nyesttel vagy éppen rókával találkozunk.

Rendszeres látogatója vagyok Budának. Szeretek andalogva elmélázni a sétálóutcákon, ám egyszer szinte a semmiből hullámzó mozgással egy szőrmés ragadozó suhant el előttem, beszaladva egy parkoló kocsi alá. Kocsiról kocsira megpihent, majd bebújt egy társasház előkertjének kerítése mögé. Ezt háromszor játszotta el szemem láttára, negyedszerre már tisztában voltam azzal, hogy ez a nyest lakik a Bartókon…

De ez csak egy apró incidens. Kedves kollégám egyik reggel azzal hívott, hogy róka szaglászik a teraszukon Érd belterületén.

No mondom, a tyúkoknak annyi, és bár ő maga nem tartott baromfit, de két telekkel arrébb a tyúkok bizony félhettek a vörös frakkostól. De Zugló kertvárosában és Budapest peremkerületeiben is láttam már kertekbe betévedő rókát. És ez csak a főváros és a saját tapasztalataim…

Mint több ízben olvashattuk, Budán vaddisznók túrják fel a kerteket, miként Pécs belvárosában is korzózott egy konda disznó (a teljesség igénye nélkül), a Balaton-felvidékről pedig ne is beszéljünk.

Békássy Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője megosztva tapasztalatait elmondta, hogy a vaddisznó a lakosság rosszallását kiváltó belterületi megjelenése az elmúlt 5-8 évre tehető. Ennek mértéke függ a település elhelyezkedésétől, a telekviszonyok, településszerkezet jellegétől, valamint, hogy a vaddisznó váltói milyen közel esnek a belterülethez.

„Az üdülőterületeken a kisebb-nagyobb parcellák korábban műveltek voltak. Az utóbbi időben ez megváltozott, sokan nem tudják, vagy nem akarják megművelni földjeiket, amik aztán idővel „elvadulnak.”

– meséli Békássy Gábor. Igen ám, csakhogy ezek a területek remek táplálkozó- és búvóhelyet nyújtanak a vaddisznónak, majd megtelepednek, végül el sem hagyják a lakott területet.

Fotó: Halmos B. Ágnes
A vaddisznó hamar fölmérte azt, hogy a települések belterületén tulajdonképpen semmiféle veszély nem fenyegeti. Élelmét és búvóhelyét megtalálja, az ember által okozott minimális zavarást megtűri.

De az, hogy a vaddisznó megjelent a belterületen, az nem feltétlenül csak annak az oka, hogy az egyedszáma megnőtt, hanem, hogy már felnövekedett egy olyan generáció, amely természetesnek tartja a belterületi élőhelyet, mondhatni azt is, hogy némileg domesztikálódott.

Pölöskei Balázs, a Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője felhívja a figyelmet arra, hogy ne gondolja senki azt, hogy egy varázsütésre meg lehet oldani ezt a problémát.

„A beépített területek terjeszkedése az erdei élőhelyek irányába folyamatos, ezáltal a vadon élő állatok megjelenése is egyre intenzívebb lesz azok peremterületein.
Ezért fontos, hogy a vadászterületen olyan élőhelyet tudjon fenntartani a vadgazdálkodó – együttműködve a földtulajdonosokkal – ami nem készteti a vaddisznókat arra, hogy azt elhagyva új területeket keressenek fel.”
Rókák, nyestek esetében voltaképpen a helyzet ugyanez. Csak megismételni tudom, hogy nem feltétlenül az állat tér be a belterületre, hanem az ember vette el tőle az élőhelyét. És valahol nincs más mód a velük való együttélésre, minthogy határokat megszabva, elfogadjuk jelenlétüket. Hiszen ahogy a vad, úgy az ember is a természet része, bármennyire is elhatárolódott tőle a XXI. századra.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

Rekord vadlúdlétszám Tatán

A Tatai Vadlúd Sokadalom szerint az 1980-as évek közepétől nem számoltak össze annyi vadludat a természetvédelmi szakemberek a tatai Öreg-tavon, mint e hét hétfőjén. De a hét még újabb rekorddal kecsegtethet az elmúlt napok történései alapján, ugyanis már november 25-e óta érzékelhető volt az intenzív vadlúdvonulás.

Fiatal gazda - angus marhák, bio kömény és egy füstölgő puskacső

Le sem tagadhatná, hogy ízig-vérig a vidék gyermeke. Somogyország változatos természeti adottságait élvezi, amelyek sokszor bizony megpróbáltatások elé állítják e fiatal hölgyet. Na, nem mintha elmenekülne előlük, sőt keresi a kihívásokat. Első ránézésre is szembetűnik, nem mindennapos gazdával van dolgunk; és ezt csak tetézi kitartása, amit az élet különböző területein már többször bizonyított.

Négyszáz év óta először épült hódgát az angliai Exmoor területén

Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén. A rágcsálókat január végén költöztették át Somersetbe egy skóciai vadpopulációból a National Trust nevű brit szervezet projektje részeként, amelynek célja a térség folyóinak helyreállítása és az áradások csökkentése - írja a BBC.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Egy csónak, egy ember

A koronavírusnak semmi sem szent. Amire lehet, arra „ráteszi a kezét”. A kormány eközben a járás megfékezéséért minden lehetséges eszközzel fellép, ami egyebek mellett a kijárási és más korlátozásokban testesül meg. A sportvadászok területre járásának korlátozása utána a horgászokat is elérték a szigorítások, melyekről a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) is beszámolt.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

Hova tűnhetett a Bócsán vadkamerának pózoló tarajos sül?

November 18-án, egy Bócsán kihelyezett vadkamera tarajos sült rögzített, amit a Kiskunsági Nemzeti Park is alátámasztott. Az eset igazán rendhagyó, hiszen a faj Afrikában őshonos, a hazai faunának nem része. Ugyanakkor Európa mediterrán régióban, például Olaszországban vagy a Balkánon már megjelent.