Back to top

Vad a szomszédom: nyest Budán, róka Zuglóban, vaddisznók Pécsett

A társadalmi térhódítás jelentős hatással van az állatvilágra. A városok terjeszkedése, az agglomeráció már-már eggyé olvadása a fővárossal, a minden talpalatnyi hely építési területté minősítése vagy a határt széttagoló vadkerítés-labirintus, ezek mind nagymértékű változást eredményeztek a vad élőhelyében. Nem véletlen tehát, ha belterületen vaddisznóval, nyesttel vagy éppen rókával találkozunk.

Rendszeres látogatója vagyok Budának. Szeretek andalogva elmélázni a sétálóutcákon, ám egyszer szinte a semmiből hullámzó mozgással egy szőrmés ragadozó suhant el előttem, beszaladva egy parkoló kocsi alá. Kocsiról kocsira megpihent, majd bebújt egy társasház előkertjének kerítése mögé. Ezt háromszor játszotta el szemem láttára, negyedszerre már tisztában voltam azzal, hogy ez a nyest lakik a Bartókon…

De ez csak egy apró incidens. Kedves kollégám egyik reggel azzal hívott, hogy róka szaglászik a teraszukon Érd belterületén.

No mondom, a tyúkoknak annyi, és bár ő maga nem tartott baromfit, de két telekkel arrébb a tyúkok bizony félhettek a vörös frakkostól. De Zugló kertvárosában és Budapest peremkerületeiben is láttam már kertekbe betévedő rókát. És ez csak a főváros és a saját tapasztalataim…

Mint több ízben olvashattuk, Budán vaddisznók túrják fel a kerteket, miként Pécs belvárosában is korzózott egy konda disznó (a teljesség igénye nélkül), a Balaton-felvidékről pedig ne is beszéljünk.

Békássy Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park badacsonyi kerületének vezetője megosztva tapasztalatait elmondta, hogy a vaddisznó a lakosság rosszallását kiváltó belterületi megjelenése az elmúlt 5-8 évre tehető. Ennek mértéke függ a település elhelyezkedésétől, a telekviszonyok, településszerkezet jellegétől, valamint, hogy a vaddisznó váltói milyen közel esnek a belterülethez.

„Az üdülőterületeken a kisebb-nagyobb parcellák korábban műveltek voltak. Az utóbbi időben ez megváltozott, sokan nem tudják, vagy nem akarják megművelni földjeiket, amik aztán idővel „elvadulnak.”

– meséli Békássy Gábor. Igen ám, csakhogy ezek a területek remek táplálkozó- és búvóhelyet nyújtanak a vaddisznónak, majd megtelepednek, végül el sem hagyják a lakott területet.

Fotó: Halmos B. Ágnes
A vaddisznó hamar fölmérte azt, hogy a települések belterületén tulajdonképpen semmiféle veszély nem fenyegeti. Élelmét és búvóhelyét megtalálja, az ember által okozott minimális zavarást megtűri.

De az, hogy a vaddisznó megjelent a belterületen, az nem feltétlenül csak annak az oka, hogy az egyedszáma megnőtt, hanem, hogy már felnövekedett egy olyan generáció, amely természetesnek tartja a belterületi élőhelyet, mondhatni azt is, hogy némileg domesztikálódott.

Pölöskei Balázs, a Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodási osztályvezetője felhívja a figyelmet arra, hogy ne gondolja senki azt, hogy egy varázsütésre meg lehet oldani ezt a problémát.

„A beépített területek terjeszkedése az erdei élőhelyek irányába folyamatos, ezáltal a vadon élő állatok megjelenése is egyre intenzívebb lesz azok peremterületein.
Ezért fontos, hogy a vadászterületen olyan élőhelyet tudjon fenntartani a vadgazdálkodó – együttműködve a földtulajdonosokkal – ami nem készteti a vaddisznókat arra, hogy azt elhagyva új területeket keressenek fel.”
Rókák, nyestek esetében voltaképpen a helyzet ugyanez. Csak megismételni tudom, hogy nem feltétlenül az állat tér be a belterületre, hanem az ember vette el tőle az élőhelyét. És valahol nincs más mód a velük való együttélésre, minthogy határokat megszabva, elfogadjuk jelenlétüket. Hiszen ahogy a vad, úgy az ember is a természet része, bármennyire is elhatárolódott tőle a XXI. századra.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”

Négy ember ellen emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség csalás és közokirat-hamisítás miatt, miután egy osztrák vadaskertben nevelt gímszarvasbikát hoztak Zala megyébe, amit egy francia vendégvadásznak kínálták fel elejtésre. Az egyik zalai vadásztársaság 3 tagja még 2017-ben 9000 euróért vett egy kulminációs korában járó gímszarvasbikát „némi” haszon reményében.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Kulináris élmény, egyenesen az erdőből

Hamarosan országos hálózatú áruházláncban is elérhetők lesznek a VADEX Zrt. vadfeldolgozójából származó termékek.

Fontos kutatások zajlanak a Batyki-lápréten

Cikkünkben arról a kutatásról számolunk be, melyet idén indítottak el a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) természetvédelmi szakemberei a Batyki-lépréten. Céljuk, hogy megtalálják azt a természetvédelmi kezelési módot, mely a leginkább segítheti az értékes láprét és a rajta előforduló ritka fajok fennmaradását.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Madárodúk az arborétumban

A NYÍRERDŐ Zrt. is részt vesz a 2021-es "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás országos madárodú kihelyezési programjában. Ennek részeként a Debreceni Erdészet által fenntartott Erdőspusztai Tájháznál, az Arborétum területén raktak ki madárodúkat és etetőket. Ebben a Debrecen-Bánki Református Általános Iskola 2. osztályos tanulói is segítettek.

Kőkeményen védik nemzeti értékeiket az oroszok

Szibériai környezetvédők lefüleltek egy csoportot, amely a védett állatnak minősülő argali juhra vadászott a mongol határnál. A világnak ezen a részén él a híres hópárduc is.

Hódok okoznak áramkimaradásokat Zalában

Eurázsiai - más néven európai vagy közönséges - hódok okoztak az elmúlt időszakban többször is áramkimaradást a Zala megyei Szentpéterfölde térségében, ezért több példányt is be kellett fogni a túlszaporodott rágcsálókból - olvasható a zaol.hu oldalon.