Back to top

A kaptár tükre

Tapasztalt kollégák már tudják, hogy mire is gondolok a címben. Azonban nagyon sok, méhészettel rövid ideje foglalkozó olvasó felkapja a fejét, hogy mit is jelent ez. Ezen apropóból szeretnék írni néhány gondolatot az építtető keretről, saját kútfőből táplálkozva. Felvázolom, hogyan alkalmazom én. Górcső alá veszem előnyeit, hátrányait.

Mi is a kaptár tükre? Egy olyan huzal és műlép nélküli üres keret vagy keretrész, amely a méhcsaládoknak heresejt építésére ad lehetőséget. Ez a szabadon építésre szolgáló terület tükörként mutatja a méhcsalád fejlettségi állapotát. Amikor vontatottan építik a méhek, akkor kevés a népesség. Ha viszont a család túlfejlődik, akkor az építtető kereten azonnal megjelennek a rajbölcsőalapok. Kis és közepes keretméretű kaptáraknál, ilyen a ½NB és a Hunor, egy egész üres keretet berakhatunk a családok fészkének a szélére. Nagy mélységű keretnél pedig egy fél lépnyi területet hagyjunk szabadon műlép és kerethuzal nélkül! Ide tudnak heresejteket „húzni” a fiatal, 15-18 napos építő méhek. Ahogy az új építmény készül, úgy veszi birtokba az anya, és azonnal bepetézi. Ebből is következtethetünk arra, hogy mikor is érdemes az építtető keretet behelyezni a fészekbe.

A tavasz során, amíg nem kezdenek herefiasítás nevelésébe a családok, addig nem is építenek herelépet.

Az építéshez sok fiatal építő munkás egyedre, meleg fészekre és élelem terén pedig bőségre van szüksége a családoknak. Gyümölcsvirágzás alatt, de főként a repce virágzása kezdetén már akkora mennyiségű nektár és virágpor áramlik be a fészekbe, ami már bőséget okoz. Ekkor, ha lehetőséget biztosítunk az építkezésre, intenzíven belekezdenek a méhcsaládok. A beadott műlépeket néhány napon belül értékes szűzléppé „varázsolják” a méhek. Elkésett bővítés esetén az üres helyet heresejtes zugépítménnyel töltik ki. Ilyenkor érkezett el az üres keret berakásának az ideje.

Üres keret berakásának az ideje

Az építtető keret előnyei

1. A kaptár tükre

Az építkezés intenzitása alapján következtetni lehet az adott méhcsalád fejlettségi állapotára. (Az én melegépítményes állományomnál ez nagy előny, mert az utolsó 12. helyen van az építtető keret, és az ajtó levétele után azonnal látom a család fejlettségét. Ha például az építményen nincs bölcsőalap, akkor nagy eséllyel a fészekben máshol sincs.) Csak a megfelelően fejlett méhcsaládoknál intenzív az ivadékok gondozása a herelépen.

2. Viasztermelés

A gondosan kiépített és befiasított herelépet a fedés után viaszolvasztóban kiolvasztva tiszta, szinte szermaradványmentes viaszhoz juthatunk. Egy szezonban 2-3 alkalommal megismételhetjük a kivágást.

Fontos, hogy a kivágás után gyorsan olvasszuk ki, mert a benne lévő bábok hamar rothadásnak indulnak!

A kapott viasz mennyisége nem túl sok, de a minősége kifogástalan. Ezek a lépek akkor épülnek, amikor már rengeteg a fiatal építő munkásméh, és csak a frissen termelt viaszpikkelyekből építik, nem használnak fel öregebb lépekből viaszt.

3. Herenevelés

Az építtető keret ezen előnyét jobbára csak az irányított anyaneveléssel foglalkozó méhészek használják ki. A legjobb termelési mutatókkal rendelkező családoktól a herelépeket fedés után apacsaládokhoz rakják át, azok ott kelnek ki. Ezeket az apacsaládokat a pároztató telepre szállítják. Így megfelelő heretúlsúly érhető el.

4. Műlépet szebben építik

Ebben az esetben, mivel helyet biztosítunk a családoknak heresejt építésére, a beadott műlépeket nem rontják el, szép munkás sejteket építenek. Ez csak abban az esetben érhető el, ha megfelelő időben már behelyezzük az építtető keretet. Késlekedés esetén a korábban beadott műlépre akár tenyérnyi heresejt-csoportokat húznak.

5. Biológiai atkagyérítés

A méhcsaládok fészkében a fejlődő fiasításban, az álcák fedésekor a varroa atka előnyben részesíti a hereálcákat. Ezen sejtekben a fiasítás 24 nap alatt fejlődik imágóvá, és ezért eggyel több nőstény atka válik ivaréretté és termékenyül meg.

A lefedett, akár táblás hereépítmények kivágása és kiolvasztása alkalmával nemcsak a bábokat pusztítjuk el, hanem a fejlődő atkákat is.

Egész Hunor
Ennek a munkafolyamatnak a többszöri megismétlésével gyéríthető a méhcsaládokban az atkák száma. A hangsúly a „gyérítésen” van. Ugyanis annak ellenére, hogy az atkák reprodukciós rátája kétszeres a herefiasban a dolgozó fiasításhoz képest, de a fejlődés csúcsához közeledve tízszer annyi a munkás fias, mint a here. (Tapasztalatom szerint akácnektár-gyűjtés idején a kivillázott herefiasításban alig, vagy egyáltalán nem található atka. Ennek ellenére a napraforgó utáni parazitaellenes kezelések jócskán hozzák le az atkákat.) Minél nagyobb felületű herefiast olvasztunk ki, annál több atkától szabadítjuk meg a családjainkat. Természetesen csak erre a módszerre hagyatkozni nem szabad. Fontos a megfelelően megtervezett és kivitelezett védekezési technológia az atkák ellen.

Az építtető keret hátrányai:

1. Elhibázott időzítés

Kivágási késedelem esetén az építtető keretből kikelnek a herék, és velük együtt az atkák is.

A herék túlzott egyedszáma a méhcsaládban többletfogyasztást eredményez, ami szükségtelen.

Az atkanépesség kikelése a herefiasításból jócskán megemelheti a méhcsalád parazita-terheltségét.

2. Viaszolvaszó hiánya

Viaszolvasztó hiányában, ha a méhész elássa a hereépítményeket, mondván, hogy legalább az atkát gyérítette, akkor sok értékes viasz kárba vész. Ezek a hátrányok egy kis odafigyeléssel könnyen előnyökké fordíthatók.

3. Idő- és munkaigényes

Alkalmazásához többletmunka-ráfordítás szükséges. Általában a munka dandárjában kell még a herelépek kivágásával is foglalkozni. Időhiányban szenvedő méhészeknek nem ajánlom, mert könnyen az 1-es pontban leírt hátrányokat szenvedhetik el.

Ahogy én használom

A repce kivirágzása előtt 5-7 nappal rakom be a termelő méh­családok fészkébe. Általában egész Hunor, ritkábban üres ½NB kereten adok helyet az építkezésre. Az utolsó, 12. helyre kerül azért, mert így az ajtó levétele után azonnal tudok következtetni a család állapotára.

Egy hét múlva, mikor repce vándortanyára szállítom a méh­eket, már egyértelműen látszik a hereépítési kedv.

Az intenzíven építő családoktól átvizsgálás, és anyakeresés után fedett fias keretet helyezek át a gyengén, vagy egyáltalán nem építő családokhoz.

Ebben az időszakban könnyen megy az anyakeresés. Nagy százalékban a jelölt anyák az építtető kereten keresik az üres sejteket.

Az építtető kereteket még repcén kivágom. (Csak zárójelben: a 12 keretes melegépítményű Hunor fészekben ilyenkor már 10 lépnyi fiasítás van, az elsőben kevés méz és sok virágpor, az utolsóban sok méz. Az építtető keret alkalmazásával ezen utolsó keretben nem méz lesz, hanem herefiasítás. Az a 2-3 kg méz a méztérben landol. Kisebb az esély, hogy az akácméz közé repcét hordjanak a fészekből.)

Akác vándortanyára érkezéskor már a legtöbb családnál ismételten nyitott álcás, vagy petés építmények fogadnak az ajtók levétele után. Ezt akácpergetés után vágom ki, amikor már eltávolítom az építtető keretet a méhcsaládok fészkéből, helyette egy műlépet tűzök be.

Az idei évben a következőket tapasztaltam. Akácon (ami természetesen nem nagyon adta a nektárt) a részlegesen kiépített herelépekbe már nagyon vontatottan, rapszodikusan petéztek a méhanyák. Ennek okozója véleményem szerint az lehetett, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok, és a hordás elmaradása visszavetette a rajzási előkészületeket a családoknál.

Nem akartak szaporodni, nem voltak megszorulva és a népesség is hagyott némi kivetnivalót maga után.

A korösszetétel oly mértékben változott meg, ami gátolta a szaporodási láz további fennmaradását. Az aktuális állapotnak megfelelően elegendő here kelt már a fészekben a kisebb heresejt-csoportokból.

Jövőbeni terveim

A hereépíttető keretet korábban szeretném behelyezni a családokhoz. Eddig azt tapasztaltam, hogy gyümölcs virágzáskor berakott műlépekre a megfelelően fejlett családok kisebb-nagyobb felületen heresejtes foltokat építenek. Ezzel azt az előnyét vesztettem el, hogy a műlépek szépen épüljenek. A fiatal, építő méhek nem a megfelelő helyen élik ki a heresejtépítő kedvüket, mivel akkor még nem állt a rendelkezésükre az üres keret.

Ahogy bővítem a családokat, úgy kerül egyre hátrább az építtető keret a meleg építményű fészekben.

Az építő lépfelületet is csökkentem ½ Hunor keretnyi területre. A részletekről majd a tapasztalatszerzés után beszámolok.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Segítséget kérnek a méhek és a gazdák nevében

Európai polgári kezdeményezés indult az „életigenlő, beporzóbarát mezőgazdaság” érdekében. A szervezők szerint most kell rávenni az Európai Uniót, hogy csak olyan mezőgazdaságot támogasson, ami megvédi a méheket. Ennek érdekében nemzetközi petíciót indítottak és kérik, minél többen írják azt alá.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Méhegészségügy: csekély összegű helyett átmeneti támogatás

Az egyes agrártámogatások keretösszegét és támogatási formáját érintő módosításokról szóló 65/2020. (XII. 17.) AM rendelet alapján, 2021-ben a méhegészségügyi csekély összegű támogatás igénybevétele helyett, méhegészségügyi átmeneti támogatás igénybevételére nyílik lehetőség 2021. február 1. és 2021 március 1. között.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Kicsi aggyal okos méhek

Az Egyesült Államok egyik tudományos akadémiájának folyóiratában publikáció jelent meg arról, hogy a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait. Ezt a képességet mindeddig csak az embernél és néhány magasabb rendű állatnál mutatták ki.

Egyre népszerűbb a legeltető állattartás Hollandiában

A holland tejipari óriás, a FrieslandCampina beszámolója szerint folyamatosan nő a legeltető állattartás a cég partneri körében, az elmúlt évben 0,6% -os növekedést regisztráltak.

Nemesítéssel a szarvasmarha-tuberkulózis ellen

Egy új vizsgálat szerint az olyan betegségek, mint a TB elleni rezisztencia nem szükségszerűképpen korlátozódik egy bizonyos szarvasmarha-fajtára.

Nagy-Britannia a génszerkesztett növények és haszonállatok engedélyezését fontolgatja

Az illetékes minisztérium szerint a génszerkesztéssel létrehozott fajták több előnnyel járnak, például kevesebb gyomirtót kell használni a termesztésükhöz, és a létrehozásuk módja távol áll az erősen vitatott génmódosítástól.