Rácz András kiemelte, hogy ezen értékek megőrzése különösen nagy hangsúlyt kap a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén, hiszen a nemzeti parkok közül itt található a legtöbb, mintegy 1250 barlang és Magyarország legnagyobb karsztvíz-bázisa is.
A környezetügyért felelős államtitkár elmondta: a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mintegy 740 millió forintot fordított az élettelen természeti értékek védelmére a most záruló uniós költségvetési ciklusban, ennek része a földtani alapszelvények rehabilitációja, amely 17 helyszínen zajlott összesen 180 millió forintból.
A nemzeti parkok látogatottsága 2010 óta átlagosan 25 százalékkal növekedett, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság azonban megduplázta látogatóinak számát, amely a tavalyi évben elérte a 200 ezer főt.
Rácz András kiemelte: a nemzeti park igazgatóságok területén zajló fejlesztések a megnövekedett látogatói igényeket igyekeznek kiszolgálni, a folyamatosan kiépülő és megújuló infrastruktúra-hálózat megfelel a XXI. század elvárásainak.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondta: a Bükkben számos kiemelt fontosságú földtani érték található, melyek megóvása különösen fontos, hiszen az egyedi földtani szerkezet kialakulásáról, a minket körülvevő változatos és különleges területről, élővilágról ezek az alapszelvények nyújtanak információkat.
A bányák, külfejtések esetén emellett eltávolították a veszélyes, meglazult kőzetet, valamint védőkorlátot, védősáncot helyeztek ki.
Rónai Kálmánné elmondta: a most záruló uniós költségvetési ciklusban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mintegy 3 milliárd forintot fordított számos projekt segítségével a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére, vizes élőhelyek rehabilitációjára, őshonos fafajok telepítésére, a Natura 2000 értékeinek bemutatására; valamint kunhalmok, barlangok és kaptárkövek megóvására.